KI GONDOLNÁ? – EURÓPA TECHNOLÓGIAI IPARÁBAN A BOLGÁR NŐK A LEGAKTÍVABBAK


hirdetés


Tavaly a kockázati tőke-alapok mindössze 2 százaléka áramlott nők által vezetett vállalkozásokba annak ellenére, hogy ezek a cégek magasabb hozamot és jobb eredményeket mutattak fel.

Amikor Tatyjana Mitkova megalapította a légi utasok kártérítési vitáit támogató vállalkozását, a ClaimCompass nevű társaságot, szembesült azzal, amit az emberek általában a start-up cégekről gondolnak: a legtöbb vállalkozó férfi. Bulgária mégis egy üde színfoltja annak a folyamatnak, amely a farmeres-pólós öltözékű fehér férfiak mellett újabb szereplőket enged át a technológiai ágazat kapuján.

Az Európai Unió statisztikai ügynöksége, az Eurostat szerint annak ellenére, hogy Bulgária a 28 tagú ország-csoport legszegényebb állama, az informatikai és a kommunikációs technológiai ágazat (ICT) női vezetőinek aránya ebben az országban a legmagasabb, 26,5 százalék a 17,2 százalékos uniós átlaggal szemben.

Bulgária azon dolgozik, hogy Kelet-Európa technológiai és szoftver-központjává váljék. Egyike annak a három uniós országnak, ahol a kutatók és mérnökök körében a nők aránya magasabb a férfiakénál: 54 százalék. A térségi átlag 40 százalék.

“Ha visszatekintünk a múltba: a kommunista időkben nem volt férfi-nő megkülönböztetés, mindenkinek dolgoznia kellett” mondja Anna Radulovski, egy 26 éves bolgár vállalkozó, a Coding Girls alapító-vezérigazgatója. Anna elismerésben részesült azért a munkáért, amelyet a férfiak és nők közötti különbség megszüntetéséért végzett a technológiai ágazatban.

Bulgária első az EU-ban az ICT-jellegű oktatásban részt vevő női hallgatók aránya tekintetében is: a 33 százalékos hányad több, mint kétszerese az uniós átlagnak.

„Bulgáriában sok női szerep-ideál van, akik arra bátorítják a nők következő generációját, hogy a számítógépes iparban válasszanak hivatást maguknak. Az országok többségében még létező előítéletek bizonyos értelemben itt gyengébbek – mondja egy 20 éves tapasztalattal rendelkező iparági szereplő, Szasa Bezuhanova, aki a Hewlett-Packard bolgár leányvállalatánál dolgozott, mielőtt 2013-ban megalapította a Move.bg elnevezésű innovációs platformját.

Tavaly a kockázati tőke-alapok mindössze 2 százaléka áramlott nők által vezetett vállalkozásokba annak ellenére, hogy ezek a cégek magasabb hozamot és jobb eredményeket mutattak fel. „Természetesen lendületbe kell hozni a vállalatvezetőket, férfiakat és nőket egyaránt” mondja Szasa Bezuhanova, a jó példák bemutatásával és olyan környezet kialakításával, amely azonos és semleges környezetet teremt a férfiak és a nők által vezetett vállalkozások számára.”

Mindezzel együtt még Bulgáriában is az ágazat minden női alkalmazottjára három férfi jut, és sokak szerint a magasabb szintű, jobban fizetett munkakörök esetében ez az arány még rosszabb.

“Bár örömmel látom a kedvező statisztikákat, a női alapítók és vezetők aránya még alacsony az ágazatban” állítja Tatyjana Mitkova. „Még nincs elég sok női példakép, akire a vállalat-alapításkor fel lehetne nézni. A befektetők zöme is férfi, és a start-up terület másokat bátorító női példái sem ismertek eléggé ahhoz, hogy kedvet csináljanak a tehetséges nők számára vállalkozások indításához.”

Lehetne persze rosszabb is. „Miután eltöltöttem egy kis időt a Szilikon-Völgyben, egyértelmű számomra a különbség”.

„A haverok kultúrája nálunk még nem annyira általános”.