Ki nyerte a Trump-Putyin csúcstalálkozót?

hirdetés

Inkább Oroszországnak kedvezett a hétfői amerikai-orosz csúcstalálkozó a nemzetközi lapok értékelései szerint. A Krím-félsziget annektálása miatti elszigetelt helyzetéből ugyanis Moszkva ismét kikerülhetett a nemzetközi porondra, ráadásul úgy, hogy a két ország viszonyát feszélyező témák közül egyikben sem kellett engedményt tennie, mindezt egy jól megrendezett foci vb-vel a háta mögött. Pontokba szedtük a legfontosabb elemzői megállapításokat.

Fotó: TASR

Egyértelműen Moszkva került ki előnyösebben a Helsinkiben lezajlott amerikai-orosz csúcstalálkozóból – ez a hétfői Trump-Putyin találkozó nemzetközi sajtóvisszhangja. Mutatjuk a legfőbb okokat.

  1. Már a találkozó időpontja is Putyinnak kedvezett, aki a vasárnap zárult, sikeresen megrendezett foci vb alatt már több befolyásos nemzetközi politikussal találkozott, a finnországi csúcs erre a sorozatra tette fel a koronát.
  2. A jelenleg is nemzetközi szankciók alatt álló Moszkva szempontjából előnyösen jött ki, hogy a Krím-félsziget 2014-es annektálása miatt felmerülő, – számára hátrányos – jogi aggályok viszonylag kevés teret kaptak a megbeszélésen és az azt követő sajtótájékoztatón. Ráadásul nem kellett engedményeket tennie az orosz-ukrán konfliktus kérdésében, a Krím-félszigeten rendezett népszavazásra hivatkozva.
  3. A két fél között kialakult feszült helyzettel kapcsolatban maga Trump fogalmazott úgy, hogy „esztelen és buta volt az Egyesült Államok is, a párbeszédet már jóval hivatalba lépése előtt el kellett volna kezdeni.” Mint mondta, „Oroszországgal együtt most tettek egy lépést előre, így lehetőség nyílik arra, hogy nagyszerű dolgokat vihessenek végbe.”
  4. A találkozó legkényesebb kérdése a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba történt állítólagos orosz beavatkozás miatt romlott meg, Moszkvának ebben a kérdésben sikerült a legnagyobb kommunikációs előrelépést elérnie.
  5. Az ügyben Trump a következőképp nyilatkozott: „Teljes mértékben megbízom a hírszerzésünkben, Putyin elnök úr azonban nagyon meggyőzően utasította vissza, hogy beavatkoztak volna. Nincs okom kételkedni egyik fél szavaiban sem.” Elemzők ezt egyértelműen a beavatkozással vádolt 12 orosz kémmel foglalkozó úgynevezett Mueller-bizottság állításainak gyengítését látják. Az elnök egyébként ebben az ügyben kapta otthon a legtöbb kritikát – még republikánus körökből is.
  6. Trump úgy fogalmazott, hogy a kémkedési ügyben Putyin „tett egy hihetetlen ajánlatot. Felajánlotta, hogy fogadják az ügyön dolgozó embereinket, hogy a munkát az ő ügynökeikkel közösen folytassák tovább.” Elemzők szerint ezzel Trump az amerikai hírszerzés információi és az orosz állítások hitelessége között gyakorlatilag egyenlőségjelet tett, ami összességében Putyin számára előrelépés.
  7. A vitából az orosz elnök abból a szempontból is jól jöhetett ki, hogy maga ismerte el: Trump győzelmét akarták, de – megfogalmazása szerint – azért, hogy a két ország kapcsolatai javulhassanak. Ugyanakkor sikerült kikerülnie azt a kérdést, hogy az orosz hírszerzésnek vannak-e Trumppal kapcsolatos, számára kínos, korábbi megfigyelések alapján gyűjtött információk.
  8. Jó marketingfogásnak bizonyult, hogy – mivel 2026-ban az Egyesült Államok lesz a futball-vb egyik rendezője – Putyin egy labdát ajándékozott Trumpnak, mondván, hogy a labda most már az ő térfelén pattog.
  9. Trump további találkozók lehetőségét is felvetette, ami az oroszok szempontjából kedvezőbb az EU és az USA által kezdeményezett, illetve meghosszabbított gazdasági szankciók miatt, másrészt Trumpot a válságkezelő, konfliktusrendező szerepkörében erősíti.
  10. Az amerikai elnök javára írják ugyanakkor, hogy – az észak-koreai találkozó után – ismét a béke őreként léphetett fel a nemzetközi porondon. Ezt a békeszándékot támasztja alá a szíriai rendezésben való aktív részvétel hangsúlyozása is.