Kiderült, min buknak el az egyetemi találmányok

Az informatikai fejlesztésekbe fektetett minden forint háromszoros üzleti eredménynövekedést hoz az adott vállalkozásnál két éven belül. Akkor miért nem használják ki a kkv-k az ebben rejlő lehetőségeket? Mutatjuk az okokat.

Rossz állapotban vannak Magyarországon az egyetemi spinoffok, pedig ez egy ígéretes ágazat – jellemezte az egyetemi innováció üzleti hasznosítása terén tapasztalható hazai állapotokat Zsembery Levente, az X-Ventures vezérigazgatója. A szakember az Óbudai Egyetem, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Vállalatirányítás felsőfokon 2018 című konferencián vázolta fel az egyetemi innováció finanszírozásának egyes szakaszait.

Az ötlet megszületése után jön a  senki földje

Az innováció legkorábbi szakaszában (az ötlet megszületésétől a tudományos igazolásig) vannak gondok: az egyetem kezdetben finanszírozza a kutatásokat, ám jön a “senki földje”, amikor már senki se finanszíroz, de üzletileg még nehezen megragadható az innováció, így a külső pénzügyi befektetők ezen a ponton még nem szállnak be.

Számos kihívás előtt állnak tehát a “senki földjén” toporgó kutatók: először is el kell dönteniük, hogy az adott újítás piacképes-e, vagy sem. ,Azt is ki kell találniuk, ki lesz a “vállalkozó” a csapatban, tisztázniuk kell a találmány jogi státuszát, illetve, hogy az államot milyen tulajdonjog illeti.

Olyan kérdések is megválaszolásra várnak, hogy ki kezdeményezze a know-how üzleti hasznosítását, és milyen egyetemi forrásból lehet ezt finanszírozni. Számításba kell venni, hogy nagyon eltérőek az egyetem, a kutató és a befektető céljai, valamint motivációi: a felsőoktatási intézmény a tudományos presztízs, a szakemberek megtartása mellett a bevételben, a hatékony vagyongazdálkodásban is érdekelt, a kutató pozíciója megtartására és anyagi sikerekre vágyik, a befektető pedig az üzleti sikert és a magas hozamot tartja szem előtt.

Mi lenne a jó gyakorlat külföldön?

A szakember szerint a magyar intézményrendszer sem igazán támogató: példaként hozta fel, hogy az önvezető autókat Budapesten nem tesztelhetik. Így nem lehet hatékonyan menedzselni az egyetemekről kilépő innovációt. Pedig külföldön már kidolgozták ehhez a legjobb gyakorlatot: először is a találmány – melynek tulajdonosa marad az egyetem – hasznosítására új gazdasági társaságot kell létrehozni, amely fizeti vagy megtéríti a szabadalmi, kutatási, fejlesztési költségeket.

Az egyetem ebből hasznosítási díjat, vagy más, például árbevételhez kötött jövedelmet realizál. A kutatónak fel kell adnia egyetemi állását és a gazdasági társaságban kell folytatni a munkáját. Utóbbi a kutatásokon, publikációkon keresztül kötődik az egyetemhez. Ebben a felállásban a következő buktatókkal kell számolni: a befektetőt elijesztheti, ha a szabadalom jogi helyzete rendezetlen, vagy ha az egyetem túlságosan részt akar venni az üzleti folyamatokban, vagy éppenséggel korlátozza a hasznosítást. Persze az is előfordulhat, hogy a befektető akarja kizárni az egyetemet a későbbi eredményekből. A kutató számára peig kényelmesebb úgy kutatni, ha nincs üzleti kényszer- tette hozzá Zsembery Levente.

A digitalizáció a növekedés kulcsa

Ahhoz, hogy a jövőre felkészülhessünk, gyökeresen változtatnunk kell a jelenben – mondta el a konferencián a digitalizáció kapcsán Krahuletz Erzsébet, az EY régiós igazgatója. A digitalizáció a fenntartható növekedés egyik legfontosabb hajtóereje. Mostanában minden változóban van, és a változások sebessége is felgyorsult.

A vállalatvezetők is tanácstalanok, milyen irányt vesz a digitális transzformáció, miközben 90 százalékuk állítja, hogy az utóbbi időben nőttek a geopolitikai kockázatok és kiszámíthatatlanabbá vált a technológiai változás.

Ez soha nem látott kihívások elé állítja a vállalatokat. Sokkal fontosabb szerepük lesz az adatoknak a döntéshozatalban, de a digitalizáció még így is sokkal kisebb problémát okoz a cégeknek, mint a transzformáció. Azok a cégek lesznek a legsikeresebbek, amelyek megvizsgálják a folyamatokat, hogy hol lehet és kell változtatni. Az ügyfeleknek is nagy jelentőségük lesz a digitális átalakulásban, amely a vállalati stratégia részévé kell, hogy váljon. Krahuletz Erzsébet úgy látja, a cégeknek el kell gondolkodniuk azon, hogyan tudják kiaknázni a lehetőségeket, és előbb-utóbb mindegyikük digitális céggé változik.

Facsinay Kinga