Kína bizony beelőz az ipari digitalizációban is

hirdetés

Gondolta volna? A kínaiak előbb megcsinálják az ipar 4.0-t mielőtt Európa vagy USA felébredhetne! Itt ugyanis már több mint hat éve meghirdették az államilag is ösztönzött programot, ám Kína már a kezdetektől együttműködött a németekkel. És nemrég meghirdette saját ipari digitalizációs programját.

Még 2011-ben a Hannoveri Ipari Vásáron jelent meg az ipar 4.0 fogalom, ám ahhoz, hogy átmenjen az európai köztudatba, vagy legalábbis az európai gyártókat irányító vezetők, szakemberek tényleg cselekedjenek is, sok-sok évre volt szükség. A német és a magyar ipar sem áll rosszul jelenleg, ám az igazi „fenyegetés” máris megjelent. A kínai vezetés nemrég ipari digitalizációs programot indított a földrésznyi, a fejlett világ szinte egészért árukkal ellátó nagyhatalomban.

A német példa azt ígéri, hogy a robotok és a gyárakban, raktárakban, a terepen és az ügyfelektől gyűjtott adatok alapján mindent eluralnak.

Azaz a termelés átalakul: okos robotkarok rakják össze a terméket, csökkennek a selejtek. 

Persze a németek kitartóan, szisztematikusan dolgoznak, mint mindig. Például a Fraunhofer Intézet egyetemekkel és magáncégekkel együttműködve fejleszt: az anyagoktól a mikroelektronikáig, illetve az okos szoftverekig. A 24.hu korábbi elemzése szerint a Fraunhoferhez hasonló munkát végez a müncheni UnternehmerTUM, amely az első ötlettől inkubálja a projektet a gyártósorra kerülésig. Közvetlenül a helyi műszaki egyetem mellett vannak, így a kreatív munkába az évi 2000 becsatlakozó hallgató is beszáll, 3 hónap alatt kész prototípust tesznek az asztalra. A holdingszerű szervezetnek tőkealapja is van, így jó projekteket is megfinanszíroz. (Az UnternehmerTUM együtt dolgozik a BMW, a Nokia, az SAP, az Infineon és hasonló cégekkel.)

A hírek szerint a német ipar, főleg az ottani kkv-k rámozdultam már a digitalizációra. És van sok startup is a területen. A Soley például segítséget nyújt működő üzemek számára, hogy a saját komplexitásukat legyőzzék, átlássák a termékpalettájuk, tudják, mit nem éri már meg gyártani. Ehhez külön appot fejlesztettek le. Smart datát, okosadatokat használnak és kkv-knak segítenek. Még abban is kezet nyújtanak, hogy sokkal kevesebb kábel szelje át az üzemet, irodát, vagy épp merre menjenek a targoncák a gyárban, hogy a legrövidebb és legbiztonságosabb útvonalon is spórolni lehessen.

No, de eközben hol tart Kína?

Egy-két évvel később indultak, de a központosított, „kéziverzéreltebb”, ám egyúttal mégis villámgyorsan reagáló kínai ipartól mégis van félnivalója a németeknek (és persze a magyaroknak, cseheknek, lengyeleknek is).

Miért? Mert a kínai kormányzat 2017 kora őszén fogadta el a Made In China tervet. Ez a német ipar 4.0-hoz (azaz Industrie 4.0-hoz) hasonló, rendkívül alapos és mélyreható ipart érintő modernizációs politikai irányelv.

Ennek céljai és eszközei pedig még az Európai Unió teljes fegyverzetéhez képes is felfoghatatlan méretűek! Több mint egyezer állami tőkealap összesen több mint 800 milliárd dollárnyi jüannal (több mint 200 ezer milliárd forinttal) támogatja az iparfejlesztést, az információtechnológiai alapú gyártásfejlesztést!

Európából nézve a tempó érthetetlen, a célok nagyon ambiciózusak, mert számos technológiai területen, ágazatban hatalmas belső (kínai) piaci részt céloznak. E szerint 2025-re az elektromos autók, a high-tech hajóalkatrészek, a megújuló energiát termelő eszközök terén a belső keresletet négyötöd részben a belföldi cégek fogják kielégíteni! De a fejlett orvosi eszközök, az ipari robotok és a modern mezőgazdasági gépek terén is 60-70 százalékos belpiaci részt céloznak meg saját gyártóik számára. Mi több, a mobilchipek is 40, a nagy testű repülők terén pedig 10 százalékos belpiaci részt szán ezen kormányzati terv a kínai gyártóknak.

Európa gazdasági-gyártási központjában, Németországban, és a hozzá ezer szállal kötődő Magyarországon tehát érdemes lesz felkötni a nadrágot, még a digitalizációban élharcos vállalatoknak is, ha hatékonyságjavulásban fel akarják venni a versenyt Kínával, a többi, eddig is jól ismert kínai versenyelőnyről nem is beszélve.

Egy magyar kezdeményezés: ipar 4.0-ás mintagyárak segítik a magyar vállalkozások fejlődését

Kiválasztottuk azokat a vállalatokat, amelyek már alkalmazzák az Ipar 4.0 legmodernebb technológiáit és üzleti megoldásait, és ezeket az ismereteket készek megosztani a magyar kis- és középvállalkozásokkal – jelentette ki Varga Mihály a „Mintagyárak bemutatása” című eseményen. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: a Mintagyárak projektben lehetővé tesszük, hogy a feldolgozóiparban működő magyar kis- és középvállalkozások valós működési környezetben ismerkedhessenek meg a fejlett Ipar 4.0 technológiai megoldásokkal.

A tárcavezető elmondta: a kabinet azért írta ki a pályázatot, mert új eszközzel kívánja bővíteni a magyar kis- és középvállalkozások támogatási formáit. Varga Mihály leszögezte: a program célja a szemléletformálás, a demonstráció, a fejlesztés és a minősítés. A programban résztvevő kkv-k megismerik a legújabb eljárásokat, térítésmentesen szerezhetnek Ipar 4.0 minősítést, kaphatnak vállalatra szabott fejlesztési tervet, továbbá ipar 4.0 mintaalkalmazásokat ismerhetnek meg – folytatta a miniszter.

A tárcavezető hangsúlyozta: a program megvalósításától azt várjuk, hogy a projekt két éves időszaka alatt 4-5 ezer kkv előtt megnyílik az út az önálló piaci sikerek felé éppúgy, ahogyan a beszállítóvá váláshoz is. A későbbiekben azt szeretnénk elérni, hogy a magyar kkv-k egyre nagyobb hányada tudjon magas hozzáadott értékű termékeket előállítani, és ennek révén megállni helyüket a hazai és a külpiacon is. A pályázatra első lépésben 2,3 milliárd forint forrás áll rendelkezésre – ismertette Varga Mihály.

A projekt keretében öt vállalat került a nyertesek közé: a Festo-AM Gyártó Kft., a Roto Elzett Certa Kft., az Eltec Holding Kft., a Continental Automotive Hungary Kft., és a Macher Zrt.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*