Kína is építi a Szilícium-völgyét: nagyobb lesz mint San Francisco és New York együttvéve

hirdetés

Egyetlen hatalmas kutatási és termelőközpontot épít Kína a Gyöngy-folyó deltájában a kaliforniai Szilícium-völgy mintájára. Ha sikerül a tizenegy városból álló régiót összefogni, a világgazdaság egyik vezető centrumává válhat. A 67 milliós népességű központ nagyobb területen működne mint New York és a San Francisco-öböl összesen, és kenterbe verné a Tokiói-öböl gyártóközpontját is.

A kínaiak Teng Hsziao-ping óta mindig hosszú időre terveznek és nagy lépésekben gondolkodnak, amit a Gyöngy-folyó deltájának fejlesztésére kidolgozott tervek is igazolnak. Az egységesülés tervét először egy 2009-es akciótervben fogalmazták meg, majd a 2016-2020 közötti időszakot felölelő 13. ötéves tervben rögzítették, végül 2017 júliusában alá is írták az ezzel kapcsolatos terveket Guangdong (Kanton) tartomány, Hongkong és Makaó képviselői – olvasható Eszterhai Viktor, a Pallasz Athéné Geopolitikai Kutatóintézet szenior elemzőjének tanulmányában.

A terv lényege: a régió tizenegy nagyvárosának együttműködését oly mértékben kell elmélyíteni, hogy a világgazdaság egyik vezető gazdasági régiójává nője ki magát 2030-ra.

Az elképzelés annak ellenére végrehajthatónak tűnik, hogy a csaknem egy tucat város igencsak eltérő gazdasági fejlettségű.

Az egyik véglet Hongkong, amely a világ egyik pénzügyi és szolgáltatási központja, illetve Makaó, amely a szerencsejáték és a turizmus centruma.

A másik véglet a jelentősen fejletlenebb Jiangmen, az ország textil- és ruhaiparának vezető városa.  

Az elképzelés fontos része, hogy a városok gazdaságának összekötésével kihasználják a létező szinergiákat, s az egymást segítő, egymásra épülő fejlesztésekkel

olyan városi régió alakuljon ki, amely fölveszi a versenyt San Francisco, New York vagy a Tokió-öböl térségével.

A lakosságot és az összesített gazdasági teljesítményt tekintve már jelenleg is eléri az említett központok szintjét a régió, de fejlettség tekintetében még bőven van mit behozni.

A Gyöngy-folyó delta a Föld legjelentősebb várostömörüléseivel összehasonlítva (Forrás: geopolitika.hu)

Az ország központi irányításának köszönhetően az infrastrukturális fejlesztésekkel nincs gond, hiszen a szárazföldi utak mellett az öböl két oldalát több híddal is összekötik, így például a Hongkong-Makaó-Zsuhai híd, amelyet idén adnak át, illetve a 2017-ben építeni kezdett Sencsen-Zsongsan híd.

Emellett mind a tizenegy várost nagysebességű vasútvonal kapcsolja majd össze.

Az infrastrukturális fejlesztéseken túl a feldolgozóipar, a pénzügy és a logisztika területén is jelentős összegeket fektetnek be, hogy közelítsék egymáshoz a régió városainak gazdaságait.

A Gyöngy-folyó delta fejlesztése szervesen illeszkedik Kína 21. századi zászlóshajója, a nálunk is ismert “Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez, hiszen

a tengeri ágnak, a “Tengeri selyemútnak” lehet természetes csomópontja a fejlesztés.

Bár a grandiózus elképzelés hatalmas lehetőségeket rejt magában, komoly nehézségekkel is meg kell küzdeni megvalósítása során. A legnagyobb talán, hogy a Hongkong és Makaó számára biztosított egy ország két rendszer formula – amely szerint a két városállam 2047-ig, illetve 2049-ig jelentős politikai és gazdasági önállóságot élvez – egyben nagy fokú politikai megosztottságot eredményez.

De nehézséget jelent a háromfajta pénznem jelenléte is, illetve hogy amíg a két városállamban semmi nem gátolja a tőke szabad áramlását, addig a szárazföldön továbbra is korlátozások élnek. Ugyancsak fékezi a fejlődést, hogy

Hongkong és Makaó szabadkikötő és önálló vámterület, amely elkülönül a kontinentális Kínától.

Mindebből logikusan következik, hogy jelentős visszafogó erő – különösen a jól képzett nemzetközi munkaerő és a tőke a beáramlásával szemben – a munkaerő és a tőke szabad áramlásának hiánya.

De komoly nehézséget jelenthet a régió városai közötti jelentős gazdasági fejlettségbeli különbségek megszüntetése is.

A nagy kérdés tehát az, hogy – bár a Gyöngy-folyó völgye már most is a világ legfontosabb várostömörülései közé tartozik, s a gazdasági kilátások szerint a jövőben tovább fog erősödni –  mennyire sikerül elmélyíteni az igencsak eltérő fejlettségű városok közötti integrációt.