Kínai focidrukkerek különös kalandjai Oroszországban

Kína labdarúgó válogatottja ki sem jutott a focivébére, mégis 60 ezer szurkoló utazott el Oroszországba. Vajon miért?

Javában zajlik az orosz labdarúgó vébé és a drukkerek máris mély benyomást tettek a közönségre. A peruiak rekord létszámban, összesen 80 ezren érkeztek. A szenegáliak dobolnak énekelnek és táncolnak. A japán drukkerek kitakarították a stadiont nyitómeccsük után. A legendásan híres – hírhedt – angol szurkolók azonban mintha eltűntek volna.

Hogy ennek hátterében az áll-e, hogy a Szkripal ügy kapcsán a brit kormány a rendezvény bojkottjára szólította fel a nagyközönséget, vagy az, hogy betojtak az orosz huligánok fenyegetésétől, nem tudni. Minden esetre mindössze 31 ezer jegyet igényeltek, amivel csupán a 11. helyen állnak a jegyvásárló országok között. Ezt a listát természetesen a házigazda oroszok vezetik – 800 ezer jeggyel -, a második helyen a brazilok, a németek és Mexikó osztozik. Némi meglepetésre az Egyesült Államokból 80 ezer jegyigénylés érkezett be úgy, hogy a csapat ki se jutott.

Nincsenek ott a kínaiak sem, már ami a csapatot illeti, viszont ott van jó 60 ezer kínai drukker – ők a kilencedik legnépesebb szurkolói delegáció. A FIFA-n keresztül 37 ezer jegyet vettek, a többiek más úton szerezték be jegyeiket. A kínai válogatott mindössze egy ízben volt ott világbajnokságon, 2002-ben, Dél-Koreában. Akkor mindhárom meccsüket elveszítették, összesített gólarányuk 9-0 volt. Vagyis nagyon megverték őket. A kínaiakat hagyományosan nem nagyon érdekli a foci annak ellenére, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kinyilvánította abbéli óhaját, hogy országát a labdarúgó nagyhatalmak között szeretné látni.

Hszi még 2011-ben közölte, hogy három álma is van a focival kapcsolatban: először is szeretné, ha még egyszer kijutnának a vébére. Másodszor szeretné, ha Kína világbajnokságot rendezhetne, harmadszor pedig szeretné, ha meg is nyernék a trófeát.

De térjünk vissza eredeti kérdésünkhöz! Mit keres Oroszországban 60 ezer kínai drukker? Hát, jobb híján más csapatoknak drukkolnak. A 2014-es vébén például a németek voltak a sztárjaik – a kvalifikációs folyamat során is nekik drukkoltak. A kínaiak kedvelik a spanyolokat és természetesen a labdazsonglőr brazilokat is. Utóbbiak különösen népszerűek, ugyanis a kiöregedett brazil sztárok közül az utóbbi években egyre többen mennek a kínai bajnokságba jó pénzért levezetni.

Aztán vannak olyan kínai szurkolók is, akik nem egy csapat, hanem egy sztár miatt utaztak Oroszországba. Lionel Messi és Cristiano Ronaldo Kínában is nagyon népszerűek, főleg az életük jó részét a közösségi médiában töltő fiatalok körében.

Ronaldonak például 1,8 millió követője van a kínai Facebookon, a Weibón.

Aztán ne felejtsük el azt sem, hogy Kínának teljesen más a viszonya Oroszországgal, mint mondjuk Angliával vagy Franciaországgal. Az orosz-kínai viszonyról nemrég közölte egy magas rangú orosz diplomata, hogy az “közelibb, mint valaha is volt”, Putyin elnök a nyár folyamán várhatóan Pekingbe látogat. Így a kínai szurkolóknak megnyugodhatnak, nem kell tartaniuk attól, hogy a legendásan kemény orosz huligánok nekik támadnak.

A kínai fiatalok körében mindig is vonzóak voltak a nyugati áramlatok, divatok. Ilyenné vált az utóbbi időben a foci is. 

Azt gondolhatnánk, hogy egy átlagos kínainak meglehetősen költséges mulatság Oroszországban utazgatni – ezt csak a nagyon jól keresők engedhetik meg maguknak. Ez azonban tévedés. Becslések szerint 2022-re a kínai városi népesség 76 százaléka tartozik majd a középosztályhoz, amelynek vásárlóereje valahol a brazil és az olasz középosztály szintjének felel meg. 2000-ben ez az arány mindössze 4 százalék volt.

A robbanásszerű felemelkedés a fogyasztásban is megmutatkozik. Hosszú évek, évtizedek elhalasztott fogyasztása sül most ki. Ebbe a drágább külföldi utazások is beleférnek, az életmóddal, az életmódváltással kapcsolatos termékek és szolgáltatások mellett. Ebbe beletartozik a sport, a fitnesz és a hozzák kapcsolódó árucikkek. A nagy sportszergyártók súlyos dollármilliókat ölnek Kínában a marketingbe. A külföldre utazó turisták száma egyre nő, ráadásul egyre többet is költenek. Egy felmérés szerint tavaly 260 milliárdot költöttek turistaként, ez kétszerese az amerikai állampolgárok külföldi kiadásainak.

Ennek szellemében a kínai focirajongót nem a pálya környéki, vagy belvárosi kocsmákban találjuk meg, amint hatodik sör után vérben forgó szemekkel keresi a helyi drukkereket, hogy matek legyen. Sokkal inkább valamelyik elegáns bevásárló környéken fognak felbukkani, amint márkás cuccokat vásárolnak éppen.

(The conversation)