Kínai tech részvényekben van a pénze? – Ezért csökken az áruk

Baidu, Alibaba, Tencent – a kínai internet sztárpapírjai, amelyek sokáig mindenkit verték áremelkedésben, még a szintén szárnyaló piacvezető amerikai szektortársaikat is, ám most hirtelen megtorpantak.

Ütik-vágják a kínai részvényeket mostanában a befektetők. Esnek az indexek, esnek a korábban agyonajnározott cégek. Mindez meglepő lehet, mert a legismertebb kínai részvények, elsősorban a BAT rövidítéssel jellemzett Baidu, Alibaba, Tencent hármas még pár hónapja is a befektetők kedvencei voltak. Pedig folyamatosan fejlesztik az üzletüket, a magas növekedési előrejelzéseik megalapozottak és a nominális bevételi számaik is óriásiak.

Részletesebben is bemutatjuk a társaságokat, de egyfajta leegyszerűsítéssel, ők azok a kínai cégek, amelyek az 1,3-1,4 milliárdos kínai piacon megtestesítenek mindent, amit a globális piacon a Google, az Amazon, vagy a Facebook tud.

A Woetzel-jóslat

Jonathan Woetzel, a világ talán legelismertebb tanácsadócégének, a McKinseynek a sanghaji igazgatója. Népszerű előadó, a világ legfontosabb gazdasági fórumain adhatja elő a kínai fejlődéssel kapcsolatos gondolatait.

Egy ismert jóslata így hangzik: „Ma azt mondjuk, hogy a Google, az Amazon és a Facebook mindent ural a világon a saját iparágában, vagyis az internetes keresők, az e-kereskedelem és a közösségi média területén, csak éppen Kínát nem. Nem tartom kizártnak, hogy öt év múlva már azt fogjuk mondani, hogy a kínai Baidu, Alibaba és Tencent ural mindent a saját iparágában, csak egyedül az Egyesült Államokat nem.”

De vajon miért gyűrné le néhány, a nyugati világban még ma is javarészt ismeretlen szolgáltatást nyújtó kínai cég a világ legnagyobb vállalatait?

A jóslat szerint például azért, mert támogatja őket a hatalmas gazdasági erővel bíró kínai párt- és kormánygépezet. Kína környékén (India, Indonézia, Malajzia, Thaiföld hatalmas piacain) rengetegen élnek, telefonja, javarészt okos telefonja mindenkinek van, ugyanakkor a bankhálózat nem olyan elterjedt, nagyon sikeresek lehetnek a modern fizetési szolgáltatások.

Baidu: mesterséges intelligencia

A három cég közül a Baidu a legkisebb, valamiért mégis ezzel a 90 milliárd dollárt érő céggel indul a BAT gyűjtőnév. A keresőcég profilja megegyezik a Google tevékenységével, ez Kína piacvezető keresője. A Nasdaq-on jegyzett cég árfolyama 270 dollárról esett be 260 alá, ami egyáltalán nem vészes mérték, csak éppen ugyanebben az időszakban a Nasdaq, vagy éppen a Google (újabban Alphabet) folyamatosan drágult.

Pedig a Baidu amúgy nagyon ígéretes. Ma már akkora fejlesztői konferenciákat szervez, mint az Apple és más amerikai óriások és a nemrég megrendezett Baidu Create globális óriáskonferenciát teljesen a mesterséges intelligencia témakörébe ágyazta a cég.

Olyan fejlesztések debütáltak, mint

  • a Kunlun mesterséges intelligenciát használó processzor, amely a Google és a Microsoft különleges chipjeit idézi,
  • az Apollo rendszer, amelyet az önvezető autók „Androidjának” aposztrofáltak,
  • illetve az Apolong önvezető buszok, amelyet a Baidu, a Magyarországon is futó kínai King Long buszok gyártójával közösen épített ki.

Alibaba: felhőbe, kínai!

A három kínai óriás közül most a New York-i Értéktőzsdén (NYSE) jegyzett Alibaba a legértékesebb, kapitalizációja 480 milliárd dollárra rúg. Az Alibaba alapvetően egy gigantikus e-kereskedelmi és mobilfizetési (Alipay) konglomerátum, mindenféle lakossági és viszonteladói megoldással. Amikor most 209 dollárról visszaesett 187 dollárra, éppen arról cikkezett az amerikai sajtó is, hogy felhőalapú szolgáltatásokban már az IBM-et verdesi. Árbevételben még nem, de újításokban, növekedésben és a lakossági felhőpiacon elért részesedésével már igen.

Tencent: megosztana mindent

Végül a Tencent 446 milliárd dollárt ér, ennek a cégek nem annyira egyértelmű az amerikai megfelelője. A Facebook-kal szokták együtt emlegetni, mert alapvetően egy közösségi tér, de a Tencent nem csak egy Messenger jellegű kommunikációs program (We Chat) gazdája, hanem működtet egy nagyon népszerű fizetési megoldást, valamint játékokat, illetve egyre sikeresebbek, a külön cégekben is kezelt megosztói. Van autós platformja (Bitauto), Spotify-szerű zenemegosztója (Tencent Music Entertainment), e-könyves cége (China Literature), vagy You Tube szerű videómegosztója is.

A Tencent 53 dollárról, 47 dollárra apadt.

Az okok

Ennyi ígéretes fejlesztés, ilyen csodálatos jövőkép, de akkor miért esnek a kínai sztárpapírok?

Az elemzők szerint ennek vannak fundamentális és vannak érzelmi összetevői is.

Donald Trump kereskedelmi háborúja egyre magasabb fokozatba válthat, már nem pártízmilliárdos importvámról beszél az elnök, hanem több százmilliárd dolláros vámokról. Ez vélhetően gazdasági lassulást okozhat, már pedig kevés olyan cég van, amelyik ennyire a bőrén érezné a gazdaság lassulását, mint a több százmillió egyedi felhasználóval rendelkező kínai netes cégek.

Többen közülük kifejezetten erősek a nemzetközi áruforgalomban és a külföldre végzett szolgáltatásokban, az érintett cégeket a trade war fokozottabban sújthatja.

A BAT-cégek legfőbb befektetői amerikaiak, amerikai magánszemélyek és befektetési alapok. Ők a dollárkamatok megemelése után már nem csak a továbbra is szépen hasító amerikai részvényekre válthatják kínai befektetéseiket, de már egyre jobban megéri az egyszerű amerikai likvid eszközök tartása is (pénzpiaci alapok, rövid állampapírok),

A jövő

Akkor ennyi volt? Több ezer százalékos hozamokat lehetett elérni a Tencenttel, vagy az Alibabával az elmúlt években, de vége, most az esés mellett hatnak az erők? Aligha.

Kína így is növekszik. Különösen a belső fogyasztás, az idő ezeknek a cégeknek dolgozik.

Ráadásul, bár lehet, hogy a BAT-cégek tőkeértéke ma túlzó, mert nagyon optimista árazáson alapul, de ezek a tőkeértékek semmi esetre sem megalapozatlanok. Ezek a társaságok már rég nem csak ígéretek, hanem akkora készpénztermelő gépezetek, amelyek fundamentálisan is dollár tíz- és százmilliárdokat érnek, és évről évre csak nő az értékük. Rövid távon rosszabb időszak várhat rájuk, de jó eséllyel a pesszimizmus csak átmeneti lesz.