KISEBB KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY ÉS NAGYOBB ADÓSSÁGCSÖKKENTÉS LESZ JÖVŐRE

hirdetés

Korábban úgy tűnt, hogy a kedvező nemzetközi gazdasági helyzet és az olcsó adósságfinanszírozás miatt jövőre egy kis költségvetési lazítás is jöhet a növekedés ösztönzésére, de az elmúlt hetekben kialakult argentin, török és olasz válságok miatt a kormány óvatosabban tervez, nem lesz extra pénz, viszont kisebb lesz a költségvetési hiány.

Minden szép volt

Több évi erős gazdasági növekedés és alacsony kamatkörnyezet, korlátlannak látszó finanszírozási lehetőségek mellett úgy tűnt, hogy a korábbi terveket, úgy a cégek, mint az országok szintjén módosítani lehet: többet lehet költeni. A magyar kormány is módosított a korábbi konvergencia-programon, úgy gondolva, hogy a kedvező helyzet további fiskális gazdaságélénkítést tesz lehetővé, így a korábban számítottnál nagyobb, 4 százalék fölötti gazdasági növekedés sok évig fennmaradhat.

Tőkemenekülés

Nos, a rendkívül kedvező külső helyzet azonban nem tart örökké, a kamatmentes időszak egyszer véget ér, az igen alacsony hozamokon történő befektetési kedv lecsökken, ráadásul a világban több olyan ország is van, amely nem megfelelően kezelte gazdaságát, így finanszírozási problémákkal, esetenként valutaválsággal néznek szembe. Argentínában ez évtizedek óta így megy, de most volt pár nyugodt év, mielőtt a túlköltekezés újra felborította volna az egyensúlyt, összedöntötte a valutaárfolyamot, és az országnak az IMF-hez kell fordulnia.

Törökországban nem fenyeget ez a helyzet, viszont ott túlfűtött állapotban hagyták a gazdaságot, a nagy növekedéshez magas infláció, magas kamatok és a fizetési mérleg felborulása társult, és csak további kamatemeléssel lehetett megfékezni a líra zuhanását. Végül itt az olasz válság: egy 2300 milliárd eurós adóssággal rendelkező, magas színvonalon élő ország került politikailag bizonytalan helyzetbe, és ez már végképp óvatossá tette a befektetőket. Alacsony kamatért már csak német, osztrák, svéd kötvényt vesznek, minden mást drágábban.

Nekünk jókor jött

Ez azt jelenti, hogy a magyar adósság finanszírozása is óhatatlanul drágulhat, és ez felboríthatja a korábbi optimista várakozásokat. Tulajdonképpen szerencsénk van, hogy most történik mindez, még a jövő évi költségvetés elfogadása előtt, hisz most gond nélkül alakíthatók a tervek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Bloombergnek adott interjújában elmondta, hogy

a tervezett fiskális lazítást, extra költekezést el kell halasztani, ebben a helyzetben elsődleges prioritást kap az adósságállomány csökkentése és a költségvetési tartalékok növelése.

Nagy adósság, fokozott óvatosság

A mi adósságállományunk az olaszhoz, a göröghöz vagy akár az amerikaihoz képest nem nagy, de a kelet-európai térségben a GDP 73,6 százalékát kitevő adósság a második legmagasabb a 78 százalékos horvát után, nagyjából egy szinten van a szlovénnel, viszont utána mindössze 50 százalék körüli mértékkel jön Szlovákia és Lengyelország, utána pedig már csak 40 százalékos arány van. Észtország a másik véglet, mindössze 9 százalékkal.

Ezek alapján óvatosnak kell lennünk, ekkora adósság finanszírozása sokba kerülhet, ha emelkednek a kamatok, ezért célszerű egyrészt csökkenteni a költségvetési hiányt, másrészt azon dolgozni, hogy maga az adósság GDP-hez képesti aránya csökkenjen.

A kormány ezért a korábban tervezett 2,4 százalékos költségvetési hiányt 1,8 százalék alá kívánja csökkenteni, azonban az előre elhatározott fontos intézkedéseket, mint a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése vagy a családi kedvezmény bővítése, ez nem érinti.

A költségvetést június 12-ig nyújtják be, és július 20-ig szeretnék a parlamenttel elfogadtatni.

Hazai források

A kormány nem tervez eurókötvény kibocsátást, az adósság finanszírozását továbbra is növekvő mértékben hazai forrásokból tervezi fedezni. Ennek mindaddig nincs is akadálya, amíg a piaci kamatok mind nálunk, mind az eurózónában alacsonyak, hisz eközben a lakossági állampapírok kamata, hozama továbbra is igen vonzó. Az egyetlen könnyítő tétel az lehetne a kormány számára, ha sikerülne eladni a Budapest Bankot, hisz így komoly privatizációs bevételhez jutna, de ennek időpontjáról még nincs döntés, ahogy arról sem, hogy ez egy befektetőnek történő közvetlen értékesítés, vagy tőzsdei eladás lenne.

Fellegi Tamás