Komoly befektetők segítik a tőkeérett vállalkozásokat

A következő 3 év során 13 milliárd forintból 20-25 tranzakció végrehajtásával segíti a kkv-k tőzsdére jutását a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. (SZTA) által kezelt Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTfA) – nyilatkozta lapunknak Tóth József, az alapkezelő tranzakciós igazgatója.

 

Az NTfA rendelkezésére 13 milliárd forint tőke áll. Milyen befektetési politika alapján költik el ezt a pénzt?

Az alap kezelésére az SZTA nyílt pályázat útján nyert jogot, amelyet még 2017 októberében az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium hirdetett meg. Ez év áprilisában kaptuk meg a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) a felügyeleti jóváhagyást, az NTfA bejegyzését követően el is kezdődött a céltársaságok keresése. Ebben nagy segítségünkre volt a tőzsdefejlesztési stratégia megléte, melyet 2016-ban hirdetett meg a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). Ennek egyik fontos eleme, hogy a BÉT külön platformot hozott létre a kis- és középvállalkozások (kkv) számára, Xtend elnevezéssel.

Segítségünkre van továbbá a BÉT50 című kiadvány is, amelyből az idén jelenik meg a harmadik, a „BÉT50 2018 középvállalatok csúcstalálkozója” elnevezésű kapcsolódó konferencia alkalmával. A kiadvány célja ugyanis, hogy bemutassa azokat a hazai kkv-kat, amelyek pénzügyi mutatóik, és az elmúlt évek növekedési teljesítménye alapján éretté váltak arra, hogy elgondolkodjanak a tőzsdén való megjelenésen. A BÉT50 kiadványok készítése során összesen legalább 250-300 vállalkozással készítettek interjúkat. Ezen potenciális vállalati kör tőzsdei megjelenésének támogatására jött létre elsősorban az NTfA. Úgy gondoljuk, hogy

a következő 2-3 évre a jelenleg rendelkezésre álló 13 milliárd forint bőségesen elegendő arra, hogy olyan befektetésekben jelenjünk meg, amelyeknek célja a tőzsdei megjelenés valamilyen formája. 

Az első befektetési periódusunk 2021. június 30-ig tart, az addig tartó időszak alatt mintegy 20-25 tranzakciót tervezünk végrehajtani.

Átlagosan hozzávetőlegesen 1 millárd forint méretű tranzakciókat tervezünk - a tranzakciókhoz szükséges privát befektetői kör invesztíciójával együtt. Az elméleti felső befektetési limitünk az Alap mindenkori jegyzett tőkéjének  15 százaléka, ami hozzávetőlegesen 2 milliárd forint.

A tőzsdére lépés költségeit, például a tanácsadói díjakat is finanszírozzák, vagy csak a vállalat működését?

Az NTfA által nyújtott finanszírozás felhasználása többrétű lehet, függően attól, hogy az adott vállalkozás milyen fázisban van: például közvetlenül egy nyilvános kibocsátás előtt áll, vagy még csak az arra való felkészülés stádiumában van. Alapvetően tőzsdei felkészülésre, a professzionális menedzsment bővítésére, meghatározott menedzsment-szintek kialakítására, akár vállalatirányítási rendszerek bevezetésére vagy olyan tanácsadásra fordítható ez az összeg, amely mind azt a célt szolgálja, hogy ezek a cégek prudens módon felkészüljenek arra, hogy a kibocsátásig eljussanak. Ha egy adott vállalat tulajdonosi köréhez akkor csatlakozunk, amikor az már nyilvános társaság, akkor a forrásbevonás révén természetesen lehet szó kapacitásnövelő beruházásokról, új piacok eléréséről vagy akár versenytársak felvásárlásáról.

Jellemzően önök keresik meg a cégeket, vagy pont fordítva, a vállalkozások fordulnak az alaphoz?

Mondhatni kényelmes helyzetben vagyunk ebből a szempontból, sok cég várt már ránk, pontosabban arra, hogy elérhetővé váljon olyan forrás, mely kimondottan tőzsdeérett vállalkozásokat céloz. Ezen vállalkozások, a BÉT-tel folytatott előzetes ismerkedési szakaszban gondoltak már arra, hogy egy olyan intézményi befektető, mint amilyen az NTfA, egy tőzsdei bevezetés során jelentősebb összeget tudna jegyezni, ami növelheti a tranzakció iránti bizalmat más befektetők szemében. Azáltal, hogy beszállunk egy ilyen kibocsátásba, hozzá szeretnénk járulni annak sikerességéhez – azaz nem a nulláról kell felépíteni egy befektetői kört.

Minimum és maximum mekkora tulajdoni hányadot szerezhetnek egy befektetés során? Miként tudják ellenőrizni, hogy az önök által biztosított tőkét valóban arra használja fel a cég, amire azt szánták?

Nyilvánossá váló cégeknél a tulajdonosi kontrollt másképp kell értelmezni, mint egy zártkörűen működő társaság esetében. Utóbbinál akár a menedzsmentbe is delegálhat személyt a befektető, felügyelő bizottsági tagok révén, vagy a taggyűlési, közgyűlési határozatok vétójával is megvalósulhat a tulajdonosi szabályozás. A tőzsdei cégeknél ez másképp működik.

Szabályrendszerünk kisebbségi tulajdonrész szerzését teszi lehetővé egy vállalkozásban, ez maximum 49 százalék. Az alsó határ mindig attól függ, hogy a cég milyen vállalatértékelés mellett tervezi az adott összegű tőkebevonást, de alapvetően 20 százalék körüli a megcélzott az alsó limit. 

A befeketetéseik értékében van alsó és-vagy felső határ?

Ez ismét csak attól függ, hogy milyen szakaszú befektetésről beszélünk. Fontos megjegyezni, hogy az NTfA célvállalati köre kettős. Be tudunk fektetni olyan életszakaszú vállalkozásba, amely még kicsit távolabb áll a tőzsdétől. Ez esetben kvázi klasszikus kockázati tőkebefektetőként jelenünk meg, és ilyenként működnek azok a jogosítványok, amelyekkel erősebb kontrollt tudunk a cégek felett gyakorolni. Ez az úgynevezett pre-IPO, vagyis a nyilvános kibocsátás előtti vállalati körre érvényes. Elvárás feléjük, hogy a beszállásunk után vállalják: 12, de maximum 24 hónapon belül megjelennek a tőzsdén, mely lehet akár egy technikai bevezetés is.

Mit jelent az, hogy technikai bevezetés?

Jelenleg is vannak olyan cégek a tőzsdén, amelyeknél nincs nyilvános részvényértékesítési tranzakció. A tulajdonosi kör dönthet úgy, hogy a tőzsdei regisztrációt a transzparencia, az átláthatóság, a magukról kialakított pozitív kép miatt kezdeményezi. Ez teljesen elfogadható álláspont, a mi célunk azonban természetesen az, hogy valós tőzsdei tranzakciók keletkezzenek. De térjünk vissza a minimum cégértékre. Ezt nagyon nehéz meghatározni. Ahol komoly vállalati vagyon van ingatlanokban, gépparkban, termelőeszközökben, ott ezeknek a vagyonelemeknek az értéke indikál egy minimum vállalati értéket. Ez esetben már lehet szó többmilliárdos cégértékről is. Vannak azonban olyan cégek is, amelyek értéke piaci növekedési lehetőségeikben van, ebben látják tőzsdei jelenlétük indokoltságát, de egyelőre még nem tudnak felmutatni komolyabb nagyságrendű vállalati vagyon tömeget. Esetükben általában a potenciált kell értékelni. A tőzsdei tranzakcióknál a befektetők alapvetően a múltat tudják értékelni, a jövőre vonatkozó információkhoz, az üzleti tervekhez való hozzáférés erősen korlátozott.

Jelen pillanatban azt látjuk, hogy nagyjából, átlagosan 3 milliárd forintos cégértéknél gondolja úgy a tulajdonosi kör, hogy az adott vállalkozás érdekes sztori lehet tőzsdei szemmel nézve is.

Tapasztalataik szerint a tulajdonosok mennyire képesek reálisan értékelni a cégeiket?

Egyre több olyan céggel találkozunk, amelyek tulajdonosi köre és menedzsmentje kellemes meglepetéseket okoz e téren. Tisztában vannak a realitásokkal. Volt olyan beszélgetésünk, amelyen a tulajdonos az első pillanatban leszögezte: tisztában van azzal, hogy nem tőzsdeképes a cége, de szeretne egy olyan jövőképet felépíteni, amely alapján 2-3 év alatt eljuthat oda. A vállalati kultúra építésében nagy szerepe van annak, hogy a BÉT hozzáférhetővé tette Magyarországon is a londoni ELITE Programot. Ezen a cégek – és nem magánszemélyek! -, olyan vállalati menedzsement képességekre tehetnek szert, amelyek mentén akár azt is képesek felmérni, hogy milyen lépésekre van szükség a tőzsdei megjelenéshez.

Hány tranzakcióra számítanak a következő időszakban?

Fél éven belül előreláthatóan 4 tranzakciónak lehet realitása. 

Évente, a BÉT stratégiájával összhangban, 4-8 tranzakciót tervezünk. Ezek nagy része a tőzsde előszobájának tekinthető Xtend platformon valósulhat meg, de nem tartjuk kizártnak a BÉT felsőbb kategóriáiban való új kibocsátásokban való részvételt sem. Fontos hangsúlyozni a lehetőségeinket: be tudunk lépni az előbb említett pre-IPO szakaszban, amikor az a cél, hogy egy-két éven belül eljuttassunk a tőzsdéig egy céget. Beszállhatunk továbbá az Xtenden történő kibocsátásokba. Ez a platform kifejezetten a kkv-k számára készült, limitekben, kötelezettségekben és költségekben enyhébbek a követelmények, mint a felsőbb kategóriákban – olcsóbb itt megjelenni és jóval kevesebb az adminisztrációs teher. Ez az a platform ahová minél több kkv-t szeretnénk eljuttatni. Arra is van lehetőségünk, hogy az Xtenden szereplő cégek akár egy következő tőkeemelésében szerepet vállaljunk, vagy segítsük az adott vállalkozás például Standard kategóriába való bevezetését. Az alapból nem kizárt a BÉT Standard, illetve a Prémium kategóriájába újonnan belépő kibocsátók tranzakciójában való részvétel, arra azonban nincs mód, hogy a BÉT fő piacain már bent lévő cégeknél hajtsunk végre tranzakciót.

Végül mindehhez nagyon fontos hozzátenni, hogy önmagában az NTfA nem tud tranzakciót végrehajtani. Minden esetben privát, független társbefektetővel együtt kell a tranzakciót végrehajtanunk. Attól függően, hogy milyen mértékben kell társbefektetőt bevonnunk egy adott tranzakcióba, összesen három kategória van EU-s irányelvek alapján. Az elsőbe azok a cégek tartoznak, amelyek „nem működtek még semmilyen piacon”, amit úgy tudnék lefordítani, hogy kereskedelmi értékesítésüket még nem kezdték meg, például egy vállalkozás kutatás-fejlesztési tevékenységet végez, de termék vagy szolgáltatás értékesítésből árbevétele még nem származott. Ebben az esetben a tőkebevonás 90 százalékát tudjuk finanszírozni, de 10 százalékra így is kell társbefektető. A második kategória a 7 évnél fiatalabb cégekre vonatkozik. Ebben az esetben 60 százalékra csökken a maximált részvételi lehetőségünk, 40 százalékot független társbefeketőnek, vagy befektetőknek kell adniuk. A 7 évnél idősebb cégek esetében – bizonyos feltételek mellett – pedig a tranzakció 40 százalékát tudjuk finanszírozni. Ezektől a korlátoktól lefelé el tudunk térni, felfelé viszont nem.

Így a cégeknek meg kell találniuk a független társbefektetőket ahhoz, hogy mi is részt tudjunk venni a tőkeemelésben.  

Milyen exit-stratégiával dolgoznak? Mikor jön el az a pillanat, amikor az NTfA kiszáll az adott cégből?

Potenciális kiszállási pont lehet például az, amikor az adott cég a pre-IPO szakaszt követően belép az Xtend piacra. De ebben az esetben is, ha úgy látjuk, hogy fontos, bizalmi befektetőként a társasággal maradnunk, nincs exit kényszer. Az átlagos megcélzott tartási idő egy pre-IPO befektetés esetén két év körül van. Ha tovább bent maradunk és részt veszünk a már nyilvánossá vált cég életében, vagy alapvetően egy tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó befektetésről beszélünk, akkor az exit stratégiánkat egyeztetjük a többi tulajdonos érdekével, a cég jövőjével. Nem szeretnénk negatívan befolyásolni a tőzsdei jelenlétet és a társaság jövőjét sem. De előfordulhat, hogy meglévő részvénycsomagunk érdekessé válik például egy stratégiai befektető számára, amely a fő tulajdonosok érdekeivel is összhangban lehet. Ilyen esetekben tőzsdén kívüli tranzakciók is elképzelhetők. Általános stratégiánk az, hogy 2-4 éven belül, ütemezett módon az exit irányába haladjunk. Ebbe például a fokozatos kivonulás is belefér. Fontos figyelembe vennünk azt, hogy kivonulásunkkal is inkább segítsük a cég további tevékenységét.