Könyvajánló: Hogyan élhetünk “bölcsen, szeretetre méltóan és jól”?

A gazdasági kockázat nem számszerűsíthető, mert az emberek racionális döntéseiben kevéssé lehet megbízni, a pénzpiacokat pedig túlságosan hosszú pórázra engedték – a 2008-as válság okai ma is ugyanúgy igazak. A közgazdaság célja, hogy „bölcsen, szeretetre méltóan és jól éljünk”, tartja Keynes, de vajon megfogadták-e a tanácsát – a válasz kiderül Robert Skidelsky brit akadémikus Keynes, a Mester visszatér című sikerkönyvéből.

John Maynard Keynes

A neoklasszikus gazdaságtan súlyos tévedései vezettek a 2008-as válsághoz: ennek a nézetnek a három évtizednyi uralma vezetett ugyanis a bankok túlzott eladósodásához, a pénzügyi szektor túlságos liberalizálásához és a valós piaci kockázatok rossz felméréséhez – mondta Robert Skidelsky gazdaságtörténész, a Keynes, a Mester visszatér című könyvének magyarországi bemutatóján.

A brit akadémikus 2009-ben megjelent könyvében kísérletet tesz John Maynard Keynes szellemiségének, gondolatainak megidézésére, annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a kilábaláshoz abból a pénzügyi, gazdasági és politikai válságból.

Robert Skidelsky szerint az “ős bűn” az volt, hogy nem hallgattak a Mester, vagyis Keynes szavára és másképp tettek különbséget kockázat és bizonytalanság között, mint ahogy azt örökül hagyta ránk.

Keynes szerint a bizonytalanság nem számszerűsíthető és kockázatkezelési módszerekkel nem is tudjuk igánkba hajtani.

A válságkezelésben oroszlánszerepet vállaló jegybankok szerepével kapcsolatban kitért arra, hogy a pénznyomtatás önmagában nem lehet eszköz a válságkezelésre, mert 2008-tól nem egy V alakú, hanem egy hosszabban elnyúló krízissel kellett megbirkózni. Az akadémikus ezért

pozitív példaként hozta fel a magyar jegybank monetáris politikáját, mert - mint mondta – belátták, hogy ezúttal jóval többre van szükség, mint az inflációs cél követésére.

Ezen kívül azt is helyesen mérték fel, hogy nem rövid távú válságkezelésre volt szükség, ezért olyan programokat dolgoztak ki, és vezettek be, amelyek középtávon is működnek, mert

a jegybanki programok multiplikátor hatását jól mérték fel.
Robert Skidelsky, gazdaságtörténész, a brit tudományos akadémia tagja

A brit Warwick Egyetem professzor emeritusa kiemelte, hogy

a magyar modell több keynesianus elemet is tartalmaz, ami csak helyeselhető.

Mint mondta, a túlglobalizálódás, a fellazított pénzügyi szabályozók, és a pénzügyi tudatosság alulbecslése hozták a válságot, feladatunk ezért, hogy Keynes filozófiáját, etikáját és politikáját szemünk előtt tartva hatékonyan éljünk az állam szabályozási lehetőségeivel. A könyv bemutatóján Skidelsky hangsúlyozta:

Keynes gondolatai ma is ugyanúgy érvényesek, szerinte ugyanis a közgazdaságtan célja, hogy minél bölcsebben, szerethetőbben és jobban éljünk,

az állami gazdaságpolitika egyik célja pedig a teljes foglalkoztatottság kell, hogy legyen, mert etikailag is ez az egyik legfontosabb társadalmi szempont, és a jóléti állam alapját adja.

Előadásában a gazdaságtörténész kitért arra is, hogy

a keynes-i gazdaságpolitika az 1950-1975-ig tartó gazdasági periódusban bizonyult a legsikeresebbnek,

többek között azért is, mert a gazdasági növekedést nem a költségvetési hiányokból fedezték, a Mester mindig a fegyelmezett közpénzügyekben hitt. Skidelsky professzor Keynes, a Mester visszatér című kötetének magyar fordítása a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában jelent meg a 89. Ünnepi Könyvhét alkalmából.

Szabó Anna