Megadóztatják a személyi adatok adásvételét?

hirdetés

Angela Merkel német kancellár váratlanul visszatért a személyi adatok értékesítésének gondolatához. Javaslatokat kért arra, hogyan vonhatók be egy ilyen rendszerbe a digitális vállalatok. Kérdés, hogy az adatokat másként kell-e kezelni, mint az autó-alkatrészeket ?

A Berlinben megtartott, két napos Global Solutions (Az egész világot érintő megoldások) politikai fórumon Angela Merkel felvetette az adórendszer megreformálásának kérdéskörét, de nem úgy, ahogyan azt sokan várták. „Az adatok, különösképpen a fogyasztók adatainak árazása véleményem szerint alapvető fontosságú egy tisztességes világ kialakítása szempontjából” mondta a kancellár.

Miután Angela Merkelre nem jellemző, hogy a távoli jövő problémáival foglalkozna, felvetése azt jelzi, hogy az adatkezelés jelenlegi gondjai már Európa-szerte elérték a kormányzati politika legfelsőbb szintjeit. A Facebook, Equifax, az Uber, a Heathrow Airport és mások véget nem érő adatkezelési szabálysértései, függetlenül attól, hogy az adatok egyszerűen elvesztek, eladták vagy hackerek ellopták azokat, nem csak a gyanús ügyek listáját gyarapították, de fel is háborították az ügyfeleket és még az Európai Bizottságot is cselekvésre késztették.

Az Európai Parlament mélyreható szabályrendszere, a General Data Protection Regulation (GDPR), az Általános Adatvédelmi Szabályzat csupán nemrégen lépett hatályba. Előírásai az Európai Unió minden lakosának biztosítják, hogy többet tudjon adatai sorsáról, megtilthassa azok feldolgozását és törvénybe iktatják, hogy azok törlésre kerülhessenek.

Az adatbázisokat gyakran nevezik a jövő kőolajának. Angeal Merkel azonban most újabbat lépett előre, amikor azt vetette fel: az adatokat nem csupán védeni kell. Újszerű megoldásra van szükség, hogy az olyan óriás, többnyire amerikai IT vállalatokat, mint a Facebook vagy a Google, rávehessék az adózásra, amikor pénzt csinálnak az általuk kezelt adathalmazból.

Az új, digitális korban a társaságok adóztatásának eddigi gyakorlata, a vállalat irodájának vagy feldolgozó központjának földrajzi elhelyezkedésén alapul, mára már túlhaladottnak tekinthető. A kancellár szerint az adóreform „az egyik legfontosabb eszköz”

egy olyan igazságtalan világ kialakulásának megakadályozása érdekében, ahol az emberek ingyen adják át adataikat, amelyekkel mások pénzt keresnek.

Bár Németország egy ipari nagyhatalom, a kancellár nem vont éles vonalat az autó-alkatrészek és az adatok közé. A technológiai cégek csekély infrastrukturális háttérrel dolgoznak és híresen mozgékonyak: rendszerint azokra a helyekre települnek, ahol az adókulcsok alacsonyak.

Angela Merkel azt kérdezte: miért kellene az adatokat másképpen kezelni, mint a kézzel fogható tárgyakat, amelyek árazása és adózása egyértelműen szabályozott. „Ezt a megközelítést egy igazságosabb világ érdekében be kell építeni adórendszerünkbe” mondta.

Az Európai Bizottság márciusban tette közzé egy jóval általánosabb „digitális adó” bevezetésével kapcsolatos terveit, amely egy 3 százalékos mértékű adóval nem a vállalati nyereséget, hanem a bevételt terhelné meg. Ez a hosszú éveken át folytatott társasági nyereségadóhoz képest egy újszerű megközelítés, de ahhoz, hogy működhessen, Európa-szerte széles körben alkalmazni kellene. Ez esetben ez azt jelenti, hogy az átállást mind a 28 EU-tagállamnak jóvá kellene hagynia.

Az eddigiekben mindenesetre nem volt nagy sikere annak a gondolatnak, hogy az adóbevételt ott szedjék be, ahonnan a vállalat bevételei származnak, ne pedig onnan, ahol a vállalat székel. Az elmúlt hetekben még Németországban is aggályokat fogalmaztak meg az elképzeléssel kapcsolatban, tartva az Egyesült Államok esetleges válaszlépéseitől.

A Global Solutions fórumán Angela Merkel bizonyára emiatt is hangsúlyozta a nyílt piacok és egy előfeltételek nélküli „multilaterális, jól szabályozott kereskedelmi rendszer” fontosságát. „A multilaterális szabályozás teremt jogi biztonságot, ennek köszönhetően pedig tervezhetőséget a vállalatok számára.”