Mélyülnek a gazdasági különbségek a romániai régiók között

A romániai életszínvonal az ország uniós csatlakozását követően közelített a nyugati országok életszínvonalához, de a megyék és az ország régiói között nem csökkentek, inkább elmélyültek a gazdasági-társadalmi különbségek.

Az adatok szerint a romániai életszínvonal a csatlakozást követő évek során átlagosan 18,8 százalékponttal közelítette meg az Európai Unió átlagos életszínvonalát. Ez történt a volt kommunista tömb unióhoz csatlakozott országainak esetében is. Míg azonban ezekben az államokban csökkentek a régiók közötti gazdasági-szociális különbségek is, Románia esetében ezek a szakadékok még inkább elmélyültek.

A nyugati életszínvonalhoz a legközelebb a román főváros, Bukarest áll, négy régiója ugyanakkor az EU utolsó húsz régiója között szerepel: a Botoșani, Iași, Vaslui, Bacău, Neamț és Suceava megyéből álló északkeleti, a Gorj, Vâlcea, Olt, Dolj és Mehedinți megyét magába foglaló délnyugati, az Argeș, Dâmbovița, Prahova, Ialomița, Călărași, Giurgiu és Teleormant átfogó déli, illetve a Szatmár, Máramaros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Kolozs és Bihar megyéből álló északnyugati régió.

Bukarestben kétszer jobb az élet

Az adatok szerint 2000 és 2014 között – tehát az Európai Unióhoz történő csatlakozást követő időszakban is – a várakozások ellenére elmélyültek az ország régiói közötti különbségek. A regionális konvergencia azonban igen lassú folyamatnak bizonyult a térségben, így a régiók közötti gazdasági-szociális különbségek is csak nagyon nehezen hidalhatók át, azok még jó időn át tartósan éreztetik hatásukat.

A regionális különbségeket elemző felmérések szerint 2015-ben például Bukarestben

az életszínvonal 238,8 százalékkal haladta meg az országos átlagot, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román főváros lakosai 2,3-szorosan jobban élnek az átlagos romániai polgárnál. 

Az életszínvonalat tekintve a román főváros összemérhető Madriddal, Berlinnel, Rómával vagy Lisszabonnal, ahol az életszínvonal 125, 118, 110 illetve 102 százalékkal haladja meg országaik átlagát – derül ki az Eurostat kimutatásából.

Az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyét átfogó nyugati régióban az arány 100 százalékos, ami azt jelenti, hogy lakosaik életszínvonala pontosan megfelel az országos átlagnak. Románia többi régiójában azonban az életszínvonal az átlagos szint alatt marad.

A román fővárosba érkezett a legtöbb külföldi tőke

Bukarestben összpontosul a külföldi beruházások 60 százaléka, ennek következtében is jóval nagyobbak a reálbérek itt, mint az ország más részében. Egy 2015-ös felmérés szerint Bukarestbe 38 milliárd eurónak megfelelő közvetlen külföldi tőke érkezett be, míg például az északkeleti régióba csak 1,6 milliárd eurót ruháztak be. Mindez jól bizonyítja, hogy a tőke bevonzására és nem pedig a fogyasztásra alapozott gazdasági modell vezethet a régiók gazdasági felzárkóztatásához.

Emellett pedig a román fővárosban működnek a jól fizetett állásokat kínáló központi közigazgatási egységek is.  Gazdasági szakértők szerint az ország unióhoz történő felzárkóztatásához elengedhetetlen lenne a külföldi tőkét vonzó üzleti légkör kialakítása, ami egyebek között szabad gazdaságot, előrejelezhetőséget, üzletbarát adminisztrációt és a korrupció leküzdését tételezi fel.

A kormány egyik fontos célkitűzése a város és a vidék közti életszínvonalbeli különbségek legalább 15 százalékkal való csökkentése 2020-ig. Viorica Dăncilă miniszterelnök szerint  ezt a célt a következő eszközökkel igyekeznek elérni: az infrastruktúra-fejlesztésre fordított összegek növelésével, a lakosság jövedelmének növelésével, a közigazgatás reformjával és a bürokrácia csökkentésével. A kormányfő felidézte: az országos településfejlesztési program második szakasza keretében 2017-ben 6 800 tervet támogattak, összesen mintegy 30 milliárd lej értékben. Ebből 5 431 terv a községekben valósult meg, és a rájuk fordított támogatás összértéke körülbelül 20,6 milliárd lej volt.