A Quaestor-ügy: Mi lesz a bűnösökkel?


hirdetés


Lassan három és fél éve, hogy összedőlt a kártyavár, kiderült, hogy a Quaestor-csoportban hiányoznak az ügyfelek pénzei, értékpapírjai. Azóta folyamatosan indulnak eljárások ebben az ügyben, amelyeket rendre egyesítenek, olykor leválasztanak, de még mindig távol van a felelősök megbüntetése.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

2015 elején egy pár napig mindent a brókerbalhék határoztak meg a hazai közéletben. Ezzel voltak tele a hírek, sokaknak odalett egy egész élet minden megtakarítása.

Azóta sok idő telt el, és az ügyek bonyolultságát ismerve, talán nem is meglepő, hogy az eljárások még nincsenek lezárva, az elkövetők nincsenek elítélve. Jogerősen semmiképpen, de a legtöbb eljárásban még az elsőfokú ítéletig sem jutottunk el. Bizonyára sokakat, vélhetően nem is csak a károsultakat érdekli, hogy hol tartanak jelenleg ezek az eljárások. Vegyük példának a Quaestor és emblematikus vezetője, Tarsoly Csaba esetét!

A modell

Emlékeznek még a Quaestor-modellre? 25 éven keresztül működött Magyarországon egy egyre terebélyesebb, többtucat cégből álló csoport, ahol sok szép ígéret volt. Ezekhez mindenféle cég forrásokat gyűjtött, a kötvényekre jó kamatot ígért, befektetési alapot indított, látszólag épített, nőtt, akvirált, csak éppen nem tűnt fel igazán senkinek, hogy ez a csoport nem termelt értéket. Így utólag nem tűnik egy életképes modellnek. Nem is volt az, de valamilyen csoda folytán két és fél évtizedig mégis működött.

2015 márciusa

A cégvezető Tarsoly Csaba magas körökben mozgott, győri fociklubot működtetett, szálloda-befektetésekről, utazási irodáról, lakóparkról álmodott, talán hitt is bennük olykor, de alapvetően a lyukakat tömködte, hol ide nyúlt pénzért, hol oda.

A birodalom egyre inkább hitelekre, ügyfélpénzekre szorult, aztán 2015. március 9-én minden összeomlott.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapította, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív volt, harmincezer sértettet azonosítottak, később kiderült, hogy a vádbeli elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint volt.

Gazdasági, jogi lépések

A Quaestor tevékenységét azonnal felfüggesztették, felügyeleti biztost neveztek ki a brókercég élére. Tarsoly Csaba kétségbe esett trükkel próbálkozott, március 16-án O. Béla tápiósági ex-közmunkásnak adta át központi cégei vezetői posztját. Nem volt jó ötlet, ma már tudjuk, később ezért is felelnie kell.

Az MNB 2015. március 10-éntett feljelentést.

Március 29-én a Quaestor vezetőinek előzetes letartóztatását is elrendelték.

A károsultak egy része pénzéhez jutott, részben a Befektető-védelmi Alap (BEVA) „szokásos” kifizetései révén, részben egy frissen létrehozott speciális alap is kártalanította a Quaestor kötvények tulajdonosait.

A bűnösök elszámoltatása

De hol tart maga a számonkérés, a bűnösök bírósági eljárásai?

Szkeptikusan akár azt is mondhatnánk, hogy sehol, de ez persze így nem igaz, a Fővárosi Főügyészség folyamatosan ad ki tájékoztatásokat a fejleményekről, de ítélet még valóban nincsen. 

Az alapügyben 2016 februárjában összesen 11 személlyel szemben nyújtott be vádiratot az ügyészség, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt, ez az eljárás jelenleg is folyamatban van, vagyis hivatalos elnevezéssel, bírói szakban tart.

Az ügyészség az öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére. A bűnszervezet irányítójaként Tarsoly Csabát 753 rendbeli cselekménnyel vádolják, a nyomozati iratok nagyjából 130 ezer oldalt tesznek ki.

Tarsolyt 2015. március 26-án vették őrizetbe, és 2017. április 4-ig, vagyis nagyjából két évig maradt előzetes letartóztatásban. Akkor, egy évvel a vádirat benyújtása után védője, Papp Gábor indítványára házi őrizetbe helyezték át, hiszen a bűnismétlés lehetősége gyakorlatilag megszűnt.

Kisebb mellékágak

Ez a fő ügy, de ezen kívül a nyomozó hatóság az alapügytől is elkülönített több egyéb bűnügyet is. Jellemző eset volt például, hogy egy másik csalárd és megbukott pénzügyi intézmény, a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet is színlelt értékpapír vásárlásokkal segítette a Quaestort, ebből is bűnügyi eljárás lett.

Volt bennük kurázsi

Egy másik ügyben pedig a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba és hét társa ellen azért indított eljárást, mert az ügyészség szerint az érintettek 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.

Az úgynevezett Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítése révén 2009–2010-ben a vád szerint összesen 2,2 milliárd forintot meghaladó bevételt tulajdonítottak el jogtalanul.

Itt tart az ügy, a Quaestor egykori vezetői olykor még kitartanak a régi álmaik mellett, azt sugallják, hogy amennyiben nem lepték volna el a céget a hatóságok, akkor a Duna city nevű vízparti fejlesztésük hatalmas értéket teremtett volna.

Hogy ez jó taktika, vagy egy részletes beismerő vallomás enyhíthette volna inkább a várható súlyos ítéleteket, hamarosan kiderül. Egy azonban előre borítékolható, a várható fellebbezésekkel még évekig nem lesz Tasrolyék ügyében jogerős ítélet.