Mielőbb kezdje bebiztosítani idősebb gondtalan éveit!

Érdemes már időben elkezdeni megtakarítani, ha nem szeretnénk, hogy a munkás éveink befejezését követően kelljen nélkülöznünk, vagy zuhanjon nagyot az életszínvonalunk. Erre a nyugdíjbiztosítás kiváló lehetőség, de az igazi öngondoskodó egyéb fajtákra, például az életbiztosításra sem sajnál havonta egy bizonyos összeget félretenni.

A magyar nők átlagban 60,1, míg a férfiak 62,6 éves korukban mentek nyugdíjba 2009-2014 között – derült ki az OECD tavaly közzétett, 34 ország adatait bemutató felméréséből. A KSH adatai szerint pedig a teljes magyar lakosság 26,6 százaléka, mintegy 2,6 millió ember részesült nyugellátásban, vagy valamilyen járandóságban 2017-ben. Ezzel szemben mintegy 4,4 millió főnek volt bejelentett munkahelye, az ő bérük után fizetett be munkáltatójuk nyugdíjjárulékot a társadalombiztosításba.

Ahogy nő az emberek várható életkora, annál több időt tölt el valaki nyugdíjasként, így több pénzre is lesz szüksége a megélhetéséhez. Amit az állam egyre kisebb arányban tud előteremteni, így aki gondtalan nyugdíjas éveket szeretne, annak önmagának is gondoskodnia kell erről.

Ennek kézenfekvő formája a nyugdíjbiztosítás. Aminek a jelentőségét szerencsére egyre többen ismerik fel, de nem elegen. Furcsa, hogy miközben az autójukat ért esetleges károk ellen hajlandók akár mélyebben is a zsebükbe nyúlni, addig az életüket, megélhetésüket fenyegető veszélyekkel sokan nem foglalkoznak.

Általános megfigyelés ugyanis, hogy az emberek leginkább csak arra kötnek biztosítást, amire kötelezik őket. Különösen a fiatalok gondolják úgy, hogy nincs szükségük önmaguk bebiztosítására. Rengetegen csak egy-egy baleset, váratlan tragédia kapcsán jönnek rá a biztosítás fontosságára és kötnek szerződést – már akinek erre még módja van, s nem pont ő lett a végzetes kimenetelű váratlan esemény áldozata.

A leginkább elhanyagolt terület az életbiztosításoké, ahol pedig még alacsonyak a díjak, ha azt már fiatalon megkötjük, az csak az életkor előrehaladtával és az ügyfél egészségi állapotának romlásával növekszik.

Sok huszonéves tartja elképzelhetetlennek, hogy vele bármilyen szerencsétlenség megtörténjen. A harminc év felettiek már jobban számolnak e lehetőséggel, de igazából a negyvenes és ötvenes korosztály köt élet-, baleset- vagy betegbiztosítást.

De csak „eső után köpönyeg” alapon, amikor egy egészségi probléma kapcsán sajnálatos módon megtapasztalja annak hiányát, s megbánja, hogy nem használta ki fiatalkorában az olcsó biztosítás előnyeit. Márpedig a későn ébredőkkel a biztosítók már csak korlátozott kockázatokra vagy egyáltalán nem kötnek szerződést, főként, ha az illetőnek már sok gondja volt az egészségével.

Érdemes tehát minél előbb bebiztosítani legfőbb értékünket, azaz önmagunkat az esetleges váratlan helyzetekre, hogy később ne kelljen ezek hiánya miatt viselnünk a nem egyszer súlyos, sőt végzetes következményeket.