Miért becsülték alá az idei növekedést a gazdaságkutatók?

Átlagosan mindössze három százalékos gazdasági fejlődést jósoltak a legnagyobb hazai gazdaságkutató intézetek erre az évre, így alaposan alábecsülték a növekedést. Mivel nem számoltak? Mi dobta meg a GDP-bővülést a vártnál jobban, és mi várható jövőre?

A béremelkedésből adódó fogyasztás emelkedése, a beruházások növekedése, valamint az uniós pénzekre kifizetett jelentős előlegek miatt ugrott meg a várakozásoknál jobban az idei gazdasági teljesítmény – hangzott el A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Előrejelzők Fóruma 2018 című rendezvényen.

Túlzott pesszimizmus?

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának igazgatója és Tardos Gergely, az OTP Bank Nyrt. vezető elemzője, a bank elemzési központjának vezetője elmondta, hogy a kutatók nagy része tavaly decemberben valóban jelentősen alulbecsülte a gazdasági teljesítményt.

Az idei évre a szakértők, különösen a legutóbbi GDP-adat tükrében (5,2 százalékos bővülés), 2-4 százalék körüli szintre becsülték az idei gazdasági bővülést, az átlag három százalék körül alakult, majd az év közben sorra emelték a prognózisokat.

Jövő évre folytatódik az erőteljes növekedés, 3,5-4 százalékos bővülést, és

4-5 százalékos reálbér-emelkedést jeleztek előre a szakértők.

Ezt segíti majd, hogy jövőre is lesznek jegybanki programok, amelyek támogatják a gazdaságot, ezzel együtt a nemzetközi színtéren sok a bizonytalan tényező, amit akár a forint árfolyamán érezhetünk.

Az uniós pénzek 60 százalékát kifizették

A következő években jelentősen visszaesik majd a magyar gazdasági teljesítmény, jövőre 3,5-3-8 százalékos bővülés várható, ez az év azonban még jól alakul. Vértes András szerint a magyar kormány nagy “találmánya”, hogy

a még be nem folyó EU-támogatásokat 60 százalékban kifizette előre, az összes többi érintett országban 20-25 százalék volt ezeknek a pénzeknek az idei felhasználása.

Regős Gábor, a Századvég igazgatója is elismerte, hogy néhány tényezőt alulbecsültek, de például a külkereskedelem teljesítményét nem. Az infláció megugrása sem volt számukra meglepetés elsősorban az emelkedő olajárak miatt.

A negatív tényezők közül kiemelte, hogy a legutóbbi németországi GDP-adat katasztrofális lett, ez hosszú távon a magyar GDP alakulására is hat majd.

Palócz Éva szerint az idei magas bázis miatt nehéz lesz teljesíteni a növekedési várakozásokat, valamint tartani már a fogyasztást tekintve is a mostani, tíz százalék feletti növekedést.

“Igazi béremelkedés jön”

A bérek emelkedése folytatódik, de már nem a minimálbér-emelés fogja kitenni azok nagyobb hányadát.

Az eddigi béremelések ugyanis jelentős részben a fehéredésből származtak.

Nem várható, hogy az MNB-nek kamatemeléssel kell majd a forintot védenie, ha valamilyen külső sokk érné az országot, mert a devizahitelek nagysága, szerepe mára elhanyagolhatóvá vált, a devizahitel az államadósságon belül is sokat mérséklődött. Ha az infláció lényegesen megemelkedik, arra késztetheti a jegybankot, hogy kezdje el a monetáris szigorítást, de sok függ az Európai Központi Bank kamatemelésének időzítésétől is, erről Tardos Gergely beszélt.

Szabó Anna