Miért számít valóban történelmi lépésnek a Trump – Kim Dzsong Un találkozó?

hirdetés

Többek között a Koreai-félsziget atommentesítéséről is megállapodott Donald Trump és Kim Dzsong Un a mai szingapúri csúcstalálkozójukon. Összeszedtük, miért történelmi jelentőségű a találkozó ténye és a megállapodás, amely az 1953-as koreai tűzszünet után végre békemegállapodást hozhat. 

Az amerikai-kínai kapcsolatok szempontjából is fontos állomás a csúcstalálkozó. (fotó: AFP) 

Minden jel arra utal, hogy kézzelfogható eredményt hozhat Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai elnök szingapúri csúcstalálkozója. A két politikus 12 másodperces kézfogása már önmagában történelmi pillanatnak számít,

mivel egyetlen hivatalban lévő amerikai elnök sem találkozott még az észak-koreai ország vezetőjével, ami az 1953-as tűzszünet után 11 amerikai elnökre vonatkozik.

A 41 percig tartó négyszemközti beszélgetés előtt Trump még elmondta, biztos benne, hogy a találkozó sikeres lesz, míg Kim úgy fogalmazott, hogy nem volt könnyű idáig eljutni, „de sikerült túllépni, és most itt vagyunk”. A találkozó után Kim a béke “bevezetőjének” nevezte a tárgyalást, amivel az amerikai elnök egyetértett.

A közös nyilatkozat a két szignóval. (fotó: AFP)

Újságírói értesülések szerint a két vezető közös nyilatkozata 3 témakörrel foglalkozik:

  • a Koreai-félsziget atommentesítésével,
  • a koreai háborút lezáró békeegyezménnyel,
  • és az USA és Észak-Korea közötti diplomáciai kapcsolatok rendezésével.
A dokumentumban szerepel a "béke és a jólét" ígérete, valamint a Koreai-félsziget "teljes nukleáris leszerelése". 
Történelmi megbékélés következhet? (fotó: AFP)

Az emberi jogok megsértésének ügye nem került napirendre, főként azért nem, mert az Egyesült Államok attól tart, hogy ha szóba kerülnek a tömeges jogsértések, Phenjan megszakítaná a párbeszédet. Becslések szerint 90-120 ezer politikai foglyot tartanak fogva a négy nagy észak-koreai munkatáborokban.

A találkozó eddigi legjobb mondatát állítólag egy fotós hallotta az észak-koreai elnöktől, aki azt mondta Trumpnak, miközben a szingapúri szálloda folyosóján sétáltak, hogy:

„Sok ember a világon úgy gondolja majd, hogy ez egy kitalált jelenet egy sci-fi filmből ”

legalábbis a The Guardian beszámolója szerint.

A csúcstalálkozó nem csak a Koreai-félsziget atommentesítése szempontjából fontos, hanem az amerikai-kínai és az amerikai-orosz enyhülés egyik jeleként is értelmezhető. Nem véletlen, hogy a szingapúri csúcs előtt nem sokkal az észak-koreai vezető Pekingbe utazott egyeztetni, illetve Phenjanban fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert.

A koreai konfliktus főbb eseményei időrendben 1948-tól

Fotó: Wikipédia

1948: A megszállási övezetek mentén Korea kettészakad

1950 – 1953: Koreai háború

1953: A felek tűzszünetet kötöttek, kisebb változtatásokkal helyreállítva az 1950 előtti határokat, Korea továbbra is megosztott maradt.

1985: Phenjan csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez, de ezzel egy időben kezdte el kifejleszteni nagy hatótávolságú rakétáit, majd egy újabb atomreaktort épített, amely már képes volt uránt is dúsítani.

1994: Észak-Korea bejelentette, beszünteti atomprogramját, cserébe olyan reaktorokat építhet, ahol csak békés célú, fegyverré át nem alakítható plutónium előállítása folyhat.

1998: Észak-Korea kilövi az első hosszú hatótávolságú rakétáját

2000: Az első csúcstalálkozó a két Korea között

2003: Észak-Korea kilép az atomsorompó egyezményből

2006: Észak-Korea elvégzi az első nukleáris tesztjét a föld alatt

2009: Észak-Kora sikeres nukleáris kísérletet hajt végre, és kipróbál egy rövid hatótávolságú rakétát

2011: Kim Dzsong Un lett Észak-Korea vezetője

2013: Észak-Korea újabb föld alatti kísérleti atomrobbantása

2016: Észak-Korea ismét atomfegyvert tesztelt

2018. március vége: Kim Dzsong Un találkozója Hszi Csin-ping kínai vezetővel Pekingben

2018: április 21-e: Észak- és Dél-Korea-csúcstalálkozó: Kim Dzsong Un megígérte a nukleáris fegyverkezési programja felfüggesztését.

2018. május eleje: Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Phenjanban tárgyalt észak-koreai vezetőkkel, majd három amerikai állampolgárságú foglyot engedett el Phenjan

2018. június 6-a: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Phenjanban tárgyalt Kim Dzson Unnal, aki meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt Észak-Koreába, a találkozóra szeptemberben kerülhet sor.

 

A témában korábban itt írtunk:

Történelmi megbékélés 70 év után: Miért most?

Mit várhatunk Kim Dzsong Un és Trump találkozójától?