Mit tegyen a megtakarító, ha eltűnik a reálhozam?


hirdetés


Kellett hozzá pár év, de lassan megszoktuk, hogy alig van hozam a biztonságos befektetéseken, a bankbetéteken, az állampapírokon. Eddig legalább azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy így is nő a vagyonunk, hiszen nem romlik a pénz, nincs infláció. De mit tegyünk most, amikor az infláció visszatért?

Az összesített számok alapján a nettó bérek 10 százalék körül nőnek évente, ezt természetesen nem öli meg az, ha az infláció is 3 százalék körül van. Júliusban konkrétan 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

Egészen más a helyzet, ha valaki a félretett pénzét vizsgálja az infláció szemszögén keresztül.

Az elmúlt években a globális kamatkörnyezet nagyon alacsony volt, a fejlett országokban még negatív kamatok is kialakultak az állampapírpiacokon. A piaci kamat számos országban még mindig nulla körül alakul. Magyarországon például az egy éves állampapírpiaci referenciahozam cikkünk írásai idején 0,52 százalék volt.

Ez legalább pozitív érték, csak van egy bökkenő. Közben szép csendben visszatért Magyarországra egy mérsékelt, de mégis szabad szemmel is látható infláció, vagyis a reálhozamhoz (az inflációt meghaladó hozamhoz) kockázatot kell vállalni.

A reálhozam egy példán

A reálhozam megértéséhez álljon itt egy egyszerű példa!

Tételezzük fel, hogy van százezer forintunk és kacérkodunk egy százezer forintos jégszekrény megvételével.

  • Ha a reálhozam nulla, vagyis a pénzünket ugyanazzal a hozammal tudjuk befektetni (mondjuk 3,4 százalékkal), mint az infláció, akkor elhúzhatjuk a döntést. Egy év múlva 103400 forintba fog kerülni a jégszekrény, de a pénzünk is ennyire duzzad a 3,4 százalékos hozammal.
  • Ha azonban a reálhozam negatív, mert a piacon elérhető hozam csak 0,5 százalék, akkor egy év múlva a jégszekrény értéke 103400 forint lesz, de nekünk csak 100500 forintunk lesz, vagyis akkor jártunk volna jól, ha rögtön megvesszük a hűtőt.
  • És természetesen, ha pozitív a reálhozamunk, mert 5 százalékos befektetést találunk, akkor nyugodtan kivárhatunk, jövőre megvesszük a jégszekrényt és még 1600 forintot nyertünk is azzal, hogy vártunk, és a pénzünk 105 ezer forintra hízott.

Elszoktunk ettől, de újabban nehéz reálhozamot találni Magyarországon. Ha például 100 ezer forint egy éves lekötését vizsgáljuk, akkor a Bankráció.hu pénzügyi termékeket összehasonlító szakportál összehasonlításából kiderül, hogy a Gránit Banknak van 2 százalékosnál is nagyobb kamatot fizető terméke, a Cetelemnek 1 százalék feletti takarékszámlája, de a többiek 1 százalék alatti betéti kamatot fizetnek, sőt, jellemzően jóval 1 százalék alattit.

Vagyis a bankbetétekkel jelen inflációs körülmények mellett csökken a félretett pénzünk vásárlóereje.

Lakossági állampapírok

Az állampapírokkal már jobb a lakossági megtakarítók helyzete, hiszen bár már bemutattuk, hogy az egyéves piaci állampapírkamat csak 0,52 százalék, de a kifejezetten a lakosságnak szánt termékekkel nagyobb kamat is elérhető.

Az egy éves 1MÁK kamata 2,5 százalék, ez azért már súrolja az inflációt, és vannak olyan termékek, esősorban a hosszabb futamidejű Prémium Államkötvények, amelyek változó kamatozásúak és azt ígérik, hogy mindig az infláció felett fizetnek, vagyis mindig reálhozamot adnak.

A 2021/K államkötvény 3,5 százalékot, a 2023/J kötvény pedig 3,8 százalékot ígér jelenleg.

E papírokkal biztosítva van a reálhozam, vagy, ha nagyon kukacoskodunk, akkor majdnem biztosítva van.

Időbeli csúszás

A kötvények kamatmegállapítása ugyanis mindig úgy történik, hogy egy előző inflációhoz adják a kamatprémiumot. Ha a 2021/K-ból indulunk ki, a jelenleg érvényes vizsgálati időszakban 2,4 százalék volt az infláció, és ez az állampapír erre fizet 1,1 százalékos kamatfelárat, így jön ki a 3,5 százalékos aktuális kamat.

Vagyis a reálhozam ugyan még éppen megvan, de abban az esetben eltűnhet, ha az infláció éppen emelkedik, és mire felvesszük a kamatot, az aktuális infláció már magasabb, mint a régi infláció és a kamatprémium összege.

Ilyen eset is elképzelhető, de azért a Prémium Államkötvények tényleg jó védelmet jelentenek a reálhozam megőrzésére.

És a valódi befektetők

Amikor a reálhozam elolvad a kockázatmentes befektetések piacáról, akkor a befektetők ki is léphetnek a kockázatmentes világból. Akár Magyarország elmúlt éveire is gondolhatunk. Ha a befektetők azt tapasztalják, hogy kockázatot kell vállalniuk és például befektetési jegyektől, vagy ingatlanvásárlásoktól remélik a pénzük értékének megőrzését és gyarapítását, akkor sokan ezeken a piacokon próbálnak szerencsét.

A befektetési alapokkal lehet nyerni és veszíteni is, de a jobb részvénypiaci időszakokban, a kockázatosabb alapokkal gyakran lehetett év, 6-10 százalékot is nyerni, ahogy természetesen a befektetési célú ingatlanvásárlásoknál is lehet mellényúlni, de azért az elmúlt évek boomja során sokkal jellemzőbbek voltak a jelentős reálhozamot jelentő lakásvásárlások.