Néhány jel, ami arra utal, hogy közeledik a következő válság

Gazdasági elemzők szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az elmúlt negyven év tapasztalatai azt mutatják, átlagosan tíz évente kisebb-nagyobb gazdasági válság sújtja a világot. A világgazdaság egén gyűlnek a felhők, az eladósodottság már most túlszárnyalja a 2008-as válság előtti szintet. Pontokba szedtük, mi magyarázza egy újabb válság közeledését.

Rekordszintű adósság

A Standard and Poors’ hitelminősítő adatai szerint a nagy világcégek 37 százaléka halmozott fel hatalmas adósságokat, ami öt százalékponttal haladja meg az előző válság előtt, 2007-ben mért értéket. De ha a teljes hitelállományt nézzük, akkor is megállapítható, hogy csaknem harmadával magasabb az eladósodottság mértéke a világban, mint tíz évvel ezelőtt volt. Az Egyesült Államokban már a háztartások is elkezdtek költekezni, melynek jele, hogy hitelállományuk – főleg a meredeken emelkedő autó- és diákkölcsönök miatt – már eléri a 13 ezer milliárd dollárt, ami 500 milliárd dollárral haladja meg a 2008-as válság idején felhalmozott adósságot. Eközben jövedelmüknek már csak 5 százalékát rakják félre.

Túl olcsó pénz

Az évek – szinte a 2008-as krach – óta tartó laza monetáris politika segített kilábalni a visszaesésből, de egyúttal magában rejtette a következő válság bekövetkezésének lehetőségét is. Miután a gyakorlatilag nulla százalékos kamatok miatt szinte ingyen lehetett tőkéhez jutni, boldog-boldogtalan eladósodott. De a vállalkozások nemcsak a termelésbe fektették a tőkét, s nem is bankban tartották, tartják a pénzt, hanem olyan eszközökben, amelytől nagyobb hozamot remélnek. Így részvényeket, kötvényeket, műtárgyakat, ingatlanokat vesznek, vagy olyan bizonytalan eszközökben tartják, mint a kriptovaluták valamelyike. Mindennek eredményeként lufi fújódik a gazdaságban, amelynek valamikor a nem is távoli jövőben ki kell majd pukkadnia. A tíz évvel ezelőtti válsággal szemben most nem elsősorban a lakosság adósodott el felelőtlenül és nagy mértékben, hanem a vállalkozások, ahogy Greg Lippmann, a 2008-as válsághoz vezető okokat bemutató Nagy dobás című film pénzügyi tanácsadója fogalmaz.

A pénzügyi szabályok fellazítása

Az USA-ban nemrég fogadták el a 2008-as válság után bevezetett, a bankokra vonatkozó pénzügyi szigorítások egy jelentős részének eltörlését (Dodd-Frank és Volcker szabályok), amely egyértelműen a pénzpiaci szereplőknek kedvez, és rontja a stabilitást. A szigorítások lazítását már évek óta kérik a bankok, Donald Trump elnök és a törvényhozás most beadta a derekát.

Kamatemelések

Az is sokatmondó, hogy a jegybankok, érzékelve a kihívásokat – a sokszor a népszerűséget hajhászó kormányokkal szemben – próbálják lassan leereszteni a lufit, nehogy tovább fújódjon, s később maga durranjon szét sokkot okozva a gazdaságban. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) például már elindította kamatemelési ciklusát, azaz visszafogja a gazdaságba áramló olcsó pénzt, s a jegybankok többsége várhatóan világszerte követni fogja példáját.

Túlárazott részvények

Az utóbbi másfél évben egymást döntik a tőzsdei rekordok, amit például a BUX-index többszöri csúcsdöntésén mi magyarok is érzékelhettünk. S miután ez nem tarthat örökké, a fellendülést kiigazításoknak kell követniük, azaz lejtmenetbe kerülhet a tőzsde, ami szintén hozzájárulhat a válság kialakulásához, illetve ha már elindult, erősítheti annak hatását.

Politikai populizmus

Erősíti a válság kitörésének esélyét, hogy a kormányok – legtöbbször politikai érdekektől vezérelve – nem veszik figyelembe a realitásokat, s a rövid távú szempontokat szem előtt tartva tovább fűtik az amúgy is túlfűtött gazdaságot, s ezzel erősítik az egészségtelenül túlfújódott lufi kipukkanásának esélyét. Az utóbb időszakban egyre több országban nő a politikai bizonytalanság: legutóbb Olaszországban, ahol két populista párt győzelmét követően senki nem tudja, megvalósítják-e a választási ígéreteiket, valóban ki akarnak-e lépni az eurózónából, amit ugyan nem hangoztattak a kampány idején, de rendszeresen felemlegetnek. Az USA-ban az adócsökkentések miatti bevételkiesés idén rekordszintre tolhatja az államadósságot, de Észak-Korea kiszámíthatatlan lépései, vagy a Brexit okozta bizonytalanság mind a krízis kitörésének esélyét növelik.

Egy kereskedelmi háború veszélye

És ha mindez nem lenne elég, egyre több gazdaság mutatja a válság jeleit, ráadásul a világkereskedelemben is hatalmas bombák robbanása várható. Az amerikai behozatali vámok emelése miatt már ellenlépéseket tett Kína és Mexikó is, az EU-ban pedig jelenleg dolgozzák ki, mely amerikai termékekre vetnek ki büntetővámokat. A kínai-amerikai kereskedelmi háború kimenetelét például lehetetlen megjósolni, bár jelenleg “tűzszünet” van érvényben. A vámok-ellenvámok dominóhatása jelentősen visszavetheti a világkereskedelmet.

Gyenge pontok, ahonnan kiindulhat egy új válság

Törökországban a túl gyorsan növekvő bérek, az egyre magasabb infláció és a romló versenyképesség okoz egyre nagyobb gondot. Az országból egyre több befektető vonul ki, s ennek hatására az év eleje óta 25 százalékkal gyengült török líra. Argentína pedig már a Nemzetközi Valutaalap segítségét kérte és meg is kapta, hogy megállíthassa a peso árfolyamának esését. A dél-amerikai országban a gazdasági bizonytalanság akkor erősödött föl, amikor tavaly decemberben mind több külföldi befektető jutott arra, hogy a kormány és a jegybank képtelen megállítani az emelkedő inflációt.

Pénzszórás

A túlzott pénzszórás a felhőkarcolók építésén is lemérhető. A világ jelenlegi legmagasabb épületét, a dubaji Burdzs Kalifát 2010 januárjában adtak át. Jelenleg épül, és várhatóan 2019-ben adják át a dzsiddai Kingdom Towert, amely egy kilométeres magasságával több mint száz métert ver rá dubaji vetélytársára.

Tőzsdeguruk figyelmeztetése

Szintén a válság irányába mutat, hogy a nagy befektetők, tőzsdeguruk is érzik a változás szelét. Így például Warren Buffett, az egyik legnagyobb ma élő befektető, aki minden válság alatt növelte vagyonát, elkerülhetetlennek látja az újabb krachot. De ugyanígy vélekedik Tony Robbins is, aki az Unshakable című könyv szerzőjeként számos elemzővel beszélgetve jutott erre a meggyőződésre. De több más neves szakértő is arra jutott, hogy jön a válság, csak nem tudni, mi váltja ki közvetlenül, s mikor tör majd ki.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz évben már többször akadtak bizonytalanságok, ám mostanra a világgazdaságban számos gazdasági és politikai tényező hatása adódhat össze úgy, hogy jelentősen nő a válság kitörésének esélye. Jól mutatja az utóbbi néhány hónap fejleményeinek hatását, hogy a tavalyi olasz bankkrízis idején még kevesen gondoltak világválságra, manapság viszont egyre többen emlegetik kitörésének lehetőségét. Azt egyetlen elemző sem meri megjósolni, hogy pontosan mikor tör ki, milyen mélységű lesz a válság, és mi indítja el a folyamatot, abban viszont egyetértés látszik, hogy mindenkinek fel kell készülni, mert 2-3 éven belül beüthet a krach.

Hajdú Péter – Szabó Anna