Nem ismétlődhet meg a 2002-2008-as hitelezési buborék


hirdetés


Az a nyakló nélküli hitelezés, ami 2002 és 2008 között megvalósult, nem ismétlődhet meg, mert sokkal szabályozottabb a hitelpiac, sokkal szigorúbbak a teherbíró képességre, fedezetekre és önrészekre megfogalmazott követelmények, az adósságfék szabályok – mondta Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, aki állami bérlakás-építési programot szorgalmaz.

 

A 2007/08-as pénzügyi és gazdasági válság rámutatott arra, hogy a neoliberális gazdaságpolitikának lejárt az ideje, és mind a fejlett, mind a feltörekvő világban szükség van az állami ellenőrzés és szabályozás egészséges jelenlétére. Ezt az új metódusú gazdaságpolitikát a felsőoktatásban is le kell tudni képezni, a magyar modellt bemutató téziseknek a tudományos életben is teret kell nyerniük – mondta Lentner Csaba, az NKE professzora a Pénzügyi Szemlének. Mutatjuk az interjú legfontosabb pontjait. 

A családtámogatási rendszer hatékonysága így emelhető

Az állami támogatási mechanizmus (adókedvezmények és a CSOK formájában) a születésszám emelkedésének szükséges, de nem elégséges feltétele. Vannak ugyanis életfelfogásbeli és kulturális szempontok, melyekre az állam korlátozott hatással bír. Ilyen például az önmegvalósítás irányába történő elmozdulás és a kitolódó családalapítás.

Emellett azt tapasztaltam, hogy azoknál a 18-27 éves nappali tagozatos egyetemistáknál, akik családalapításban gondolkodnak, a CSOK felvétele attól függ, hogy mely nagyvárosban fognak elhelyezkedni. A nagyobb, pezsgő munkaerőpiaccal rendelkező városokban drasztikusan megemelkedtek a lakásárak, amely áremelkedés sok helyen teljes egészében felemészti a CSOK-ból származó támogatást. Nagyon nem mindegy tehát, hogy egy frissen végzett fiatal hol kap állást. Egy vidéki városban a tízmillió forintos támogatás komoly segítség, de például Budapesten már sokkal kevésbé az.

Állami bérlakás építés szükséges

Az államnak nem csak a keresleti oldalt kell segítenie a fizetőképes kereslet erősítésén keresztül, hanem a kínálati oldalon, azaz a lakáspiacon is be kell avatkoznia. Megoldást jelenthet egy erős állami vagy vállalati bérlakás program – utóbbi esetében a vállalatokat természetesen megfelelően ösztönözni, támogatni szükséges -, sőt arra is sor kerülhet, hogy az állam legyen a kivitelezője a lakásépítéseknek.

A hitelfelvétel emelkedésének kockázatai alacsonyabbak

A magyar gazdaság most sokkal jobb kondícióban van, másrészt sokkal szabályozottabb a hitelpiac, mint volt akkor. Most nincs devizahitel, és igaz ugyan, hogy van változó kamat, ami jelenthet kockázatot, de az MNB minden eszközzel a fix kamatozás felé igyekszik terelni a hitelfelvevőket. Emellett sokkal szigorúbbak a teherbíró képességre, fedezetekre és önrészekre megfogalmazott követelmények, az adósságfék szabályok. Az a nyakló nélküli hitelezés, ami 2002 és 2008 között megvalósult, nem ismétlődhet meg. 

Fő feladat a versenyképesség fejlesztése

Rendszerszinten kell megvalósítani egy olyan, 2030-ig kiterjedő célirányos versenyképességi programot, melynek forrásai a nemzeti források mellett az európai uniós pénzek, és általuk a Magyarország fejlettségi leszakadási indexe tovább csökkenhet, még erősebben emelkedhetnek a reálbérek, tovább csökkenhet az államadósság, a költségvetési hiány helyébe pedig akár költségvetési többlet is léphet.

 
A teljes interjút a Pénzügyi Szemle Online oldalán olvashatja.