Orbán Viktor: A jegybankok jobban segíthetnék a gazdasági fejlődést

Orbán Viktor miniszterelnök (k), Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (j), Ji Kang, a kínai központi bank kormányzója (elöl, b) a 16+1 Jegybankelnöki Találkozón, a Magyar Nemzeti Bank elsõ alkalommal megrendezett tanácskozásán a Bölcs Várban,. A háttérben balról jobbra: Ülo Kaasik, az észt jegybank helyettes kormányzója, Nikola Fabris, a montenegrói jegybank igazgatóhelyettese és Anna Trzecinska, a lengyel jegybank igazgatóhelyettese. MTI/Koszticsák Szilárd

Új, többpólusú gazdasági világrend van kialakulóban, az új erőközpontok között pedig Kína áll az első helyen, de a kelet-közép-európai régió országok is felemelkedő erőközpontok – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Budapesten megrendezett 16+1 jegybankelnöki találkozón.

Fotó: Járai László

A két felemelkedő központ gazdasági kapcsolatainak erősítését hangsúlyozva rámutatott: Kínához ideológiamentesen kell közelíteni, “el kell fogadni, hogy különbözőek vagyunk”, különbözően irányítjuk országainkat. A feladat szerinte nem az ítélkezés, hanem a közös érdekek keresése. A tizenhat régiós ország és Kína első ízben megrendezett jegybanki konferenciájával kapcsolatban kijelentette: már nem elég befektetési és kereskedelmi téren keresni az együttműködést, azt a pénzügyek terén is meg kell tenni. A balkáni országokról szólva közölte: azok gyors fejlődést mutatnak, a közép-európai országok pedig a leginkább elkötelezettek a régió uniós tagsága ügyében.

A kormányfő Kínát nem átmenetileg növekvő gazdaságú országnak, hanem “állócsillagnak” nevezte, amely hosszú ideig lesz a világgazdaság meghatározó szereplője, és amelynek valutájával is számolni kell.

Fel kell készülni arra, hogy a világkereskedelemben a dollár elveszítheti egyeduralmát - hangoztatta.

Beszámolt arról is, hogy Magyarország a jövőben is tervezi, hogy jüanban bocsásson ki államkötvényeket. “Ha bocsátunk ki külföldön kötvényt, az a keleti irányba fog történni” – fogalmazott és elmondta:

keresik a módját annak, hogy a kétoldalú kereskedelemben a jüan legyen az elszámoló pénz. Szerinte ebben inkább a lehetőséget, és nem a veszélyt kell látni.

Az új világrendben a tudásnak, a tehetségnek és a kreativitásnak kiemelkedő szerepe lesz – jelentette ki, hangsúlyozva: a szakemberekért folytatott egyre élesebb harcban Magyarország és a térség országai nem megvásárolni akarják a tudást, hanem létrehozni.

Célnak nevezte, hogy 2020-ra az ország a GDP 1,8 százalékát, vagyis mintegy 1000 milliárd forintot fordítson a kutatás-fejlesztés támogatására.

Orbán Viktor a jegybankok szerepének változásáról is beszélt az új világrendben, döntő jelentőségűnek ítélve a nemzeti bankok és a kormányok együttműködését. Kifejtette: a jegybankoknak a pénzügyi stabilitást kell megteremteniük, míg a kormányoknak a politikai stabilitást, így védhetők ki a válságok – mutatott rá.

Azon véleményének is hangot adott, hogy a jegybankok erőteljesebben is bekapcsolódhatnának a gazdaság és a kereskedelem fejlesztésébe.

A miniszterelnök egy újabb gazdasági válság lehetőségére is ráirányította a figyelmet, mint mondta, az elemzésekben 70 százalékos arányban kerül elő egy, a 2008-asnál kisebb visszaesés lehetősége, ezért szerinte nem fordulhat elő, hogy egy kormánynak ne legyen terve egy ilyen helyzetre.

 “Kereskedelmi háborúkról” is szólt, rámutatva: az Egyesült Államok a hegemón szerepének megőrzése érdekében törekszik a kereskedelmi viszonyok átalakítására. Kijelentette ugyanakkor: “ez a háború nem a mi háborúnk, de hatással van ránk”, ezért egyszerre kell megtartanunk a jó kapcsolatainkat a különböző ellenérdekelt felekkel és képesnek lenni jó kapcsolatokat kiépíteni. Kínát, Németországot vagy az Egyesült Államokat egyszerre kell érdekeltté tenni országunk és a térség sikeressé tételében – hangsúlyozta.

A migrációról is szólt a kormányfő, hangsúlyozva: az át fogja alakítani az életünket. Nyugat-Európa átalakulása szerinte megállíthatatlan, ezért, ha a gazdasági viszonyok kiegyenlítődnek, és fennmarad a szabad mozgás Európában, akkor Magyarország következő kormányainak is választ kell adniuk számos kérdésre ezzel kapcsolatban – vélekedett, és arról is szólt, hogy az afrikai és ázsiai demográfiai mutatók újabb és újabb migrációs hullámokat vetítenek előre.

A jegybank és a kormány együttműködésének lehetőségéről szólva zárta szavait. Ha Eurázsiát komolyan meg “akarjuk építeni”, ahhoz szerinte világméretű hálózatba kell kötni Közép-Európát, a Balkánt és Kínát, amely jelentős infrastrukturális fejlesztéseket, így tőkét igényel.

A jegybankoknak szerinte nagyobb szerepet kell vállalniuk ezen tőke előteremtésében, de olyan programokhoz is segítséget kell nyújtaniuk, amely a vállalkozásokat fejleszti, de szerinte a jegybank az oktatásban is nagyobb szerepet vállalhat.

(MTI)