Óriási áttörésre készülnek a magyar kutatók

hirdetés

Az ipari termelés és felhasználás során keletkező nyersanyagok és hulladékok teljes körű hasznosítását lehetővé tevő technológiákon dolgoznak a Bay Zoltán Nonprofit Kft. kutatói. A közelmúltban jelentős uniós forrást elnyert projektjeik között a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása áll a középpontban, technológiai projektjeik egyike pedig azt célozza, hogy újrahasznosított alumíniumötvözetekből gyárthassanak tárcsaféket gépkocsikba.

„Olyan gazdasági modell kialakításában igyekszünk részt venni – mondja Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Nonprofit Kft.ügyvezető igazgatója –, amelyben minden nyersanyagot sikerül felhasználni úgy, hogy a mellékterméket, hulladékot is megpróbáljuk hasznosítani, akár az eredeti alkalmazástól eltérő területen. Ehhez tudnunk kell, hogy hol és milyen másodlagos nyersanyag keletkezik, és ki kell dolgoznunk, hogyan alakítható át használható, értékesíthető formába. Szerencsére csapatunk a körforgásos gazdaság csaknem minden szegmensében rendelkezik szaktudással.”

Az intézmény három olyan projekt nemzetközi kutató-fejlesztő konzorciumában is részt vesz, amely az utóbbi időben, uniós versenyben nyert el Horizont 2020-támogatást.

A Horizont 2020 keretprogram(H2020) az Európai Unió csaknem 80 milliárd eurós költségvetésű kutatási és innovációs keretprogramja, amely közvetlenül Brüsszelből pályázható, erős nemzetközi versenyben elnyerhető pályázati forrásokat jelent. A Bay Zoltán Nonprofit Kft. mindhárom, közelmúltban támogatást nyert projektje a kutató-fejlesztő vállalat „körforgásos gazdaság” pillérjéhez kapcsolódik.  

A H2020 Rural Renaissance felhívásán nyertes POWER4BIO pályázat tíz konzorciumi résztvevője összesen 3 millió eurós költségvetéssel számolhat. A tíz közül ketten magyarok: a Bay Zoltán Nonprofit Kft. már az előkészítő munkálatokban is együttműködött az Agrárgazdasági Kutató Intézettel:

„A biomassza-alapú gazdaság – a bioeconomy – magyarországi alapjainak megteremtése a célunk.

Ebben a projektben elsősorban országos és európai szintű ajánlások születnek majd. A résztvevők a saját tapasztalataikra építenek: alulról, a gyakorlatból kiindulva és nem fentről, az irányítás szintjéről szeretnénk kidolgozni a javaslatokat.” Egy ugyancsak most záruló H2020-projekt, az AGRIFORVALOR szintén a biomassza-alapú gazdasághoz kötődik: ebben

azt mérték fel, milyen melléktermékek keletkeznek a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, és ezeket hogyan, milyen szereplők közreműködésével lehet átalakítani értékes, piacképes termékek előállítása érdekében.

Az uniós anyagtechnológiával foglalkozó tudományos és innovációs közösség keretében is részt vesz egy most induló projektben a Bay Zoltán Nonprofit Kft. Alapvetően a másodlagos nyersanyag-források feltérképezéséhez hozzájárulva, a hasznosítási eljárás részletes kidolgozásához, majd – vállalati partnerekkel közösen – a piacosításhoz. Az itt zajló projektek törekvése, hogy az eddig hulladékként kezelt anyagok (például bányameddő, vörösiszap) nyersanyag-forrásként kerüljenek vissza a gazdaságba.

A Bay Zoltán Nonprofit Kft. másik nyertes pályázata arra vállalkozik, hogy újrahasznosított alumíniumötvözetekből fejlesszen tárcsaféket személygépjárművekbe.

Ehhez olyan eljárást dolgoznak ki, amelybe már eleve beépítik a környezetvédelmi szempontokat, ennek érdekében a gyártási folyamatokban keletkező szennyvizet is újrahasznosítják. Grasselli Norbert úgy látja, hogy a vállalatok szívesen dolgoznak kutató-fejlesztő intézményekkel, amelyek eredményeitől profitot remélnek. „Amit a kapcsolat kezdetén pontosan szabályozni szoktunk – teszi hozzá –, az a szellemi tulajdon felhasználása. A hosszú távú, jó együttműködésnek ez az egyik alapja.”

 „Előremutató, hogy a társaság célja Közép-Európában jegyzett kutató-fejlesztő vállalattá válni – mondja Spaller Endre, a társaság tulajdonosi jogait gyakorló NKFI Hivatal elnökhelyettese. – Erre minden esély megvan, hiszen Európa legjobbjaival versenyezve nyer H2020-pályázatokat.

Mivel állami tulajdonú cég, ezért a közjót nemcsak saját sikere révén szolgálja.

Ezért is fontos, hogy a Bay Zoltán kutató-fejlesztő vállalat megállja a helyét az európai porondon: elősegítse, hogy partnerei, a hazai kkv-k bekapcsolódhassanak nemzetközi konzorciumok munkájába és eljussanak a nemzetközi piacokra. A kutatás, fejlesztés és innováció is a kiválóságon múlik: aki a legjobb megoldást kínálja, azé a jövő. Bízunk abban, hogy Magyarországé a jövő – ha vannak olyan vállalatok, mint a Bay Zoltán-társaság.” 

A Bay Zoltán kutató-fejlesztő társaság különlegessége és erőssége, hogy szakemberei nem klasszikus akadémiai környezetben dolgoznak, hanem a gyakorlati megoldásokra koncentrálnak,

de nem is gyári vizsgálólaboratóriumban hajtanak végre rutinméréseket. Ez a kettősség teremti meg a piacképes ipari fejlesztések alapját.

„A következő években a körforgásos gazdaság, a biomassza-alapú gazdaság és az Ipar 4.0 körébe tartozó projektekben várunk jelentős eredményeket – mondja végül Grasselli Norbert. – Megrendelőink elsősorban a járműiparból, az energiaiparból, a környezetiparból és egyre növekvő arányban az agrárgazdaságból kerülnek ki.”