PÁR ÉVEN BELÜL ÍGY FOGUNK ÉLNI

hirdetés

Okos jelzőlámpák, okos parkolók, okos kertművelés, okos energiagazdálkodás – ilyen egy intelligens város, ahol a megoldások alapja a gigantikus adat- és információáramlás. Hamarosan hétmilliárd ember életminőségét kell alapjaiban megváltoztatni.

Talán emlékeznek még a Gusztávról szóló rajzfilmsorozatból arra a részre, amikor a címszereplőt már az ébredéskor, az ágyban várja a fogmosógép, a víz és a törölközőt tartó kar, hogy a szájba adagolt reggeliről már ne is beszéljünk. Vagy a Knight Rider intelligens fekete autójával úgy beszélgetett a főhős, mint a legjobb barátjával és fegyverhordozójával. Az egy-két évtizede még utópiának tűnő technikai mesék mára beszivárogtak a mindennapi valóságba. Okos és intelligens városok épülnek, amelyek az ott élőket mindenben kiszolgálhatják. Egy-egy projekt önmagában nem képes okossá és fenntarthatóvá tenni egy települést.

A város az emberi civilizáció legösszetettebb alkotása, fenntartható és sikeres fejlesztésének hasonló komplexitást kell felmutatnia, és az okos megoldások legfőbb célja, hogy élhetővé tegye a helyszínt a lakosság számára. 

Az is fontos, hogy a város egy integrált rendszerre épüljön, mégpedig egy okos alapinfrastruktúrára. A rendszer rengeteg szenzorral figyel minden rezdülést, Egyre okosabbak a világvárosok egy adattárházba (Big Data) szervezi minden intelligens szolgáltatás az adatokból kinyert információkra épül. 

Állandó információáramlás

Az okos városokhoz elengedhetetlenek az okos eszközök: a használatra szánt autóra úgy lehet tekinteni, mint egy mindent tudó telefonra, amely éjjel-nappal online üzemmódban van. Ezzel nemcsak a sofőr, de a jármű is bekapcsolódik egy-egy városban az állandó információáramlásba, amellyel az utazás egyre  biztonságosabb, kényelmesebb és környezetkímélőbb lehet. 

A világ egyik leggazdagabb embere Elon Musk már tovább is fejlesztette terveit a gyors, pályákon haladó közlekedési rendszeréről, ami Los Angeles alatt futna. Eszerint az autóvezetők úgy tudnának lejutni az alagutakba, hogy az utcán speciális, gördeszka alakú dokkolóra gurulnak járművükkel, majd az lesüllyed a föld alá. Ekkor a gördeszkák hozzácsatlakoznak az alagút sínpályáihoz, és akár 200 kilométer per órával is száguldozhatnak, miközben rajtuk vannak az autók. Ám ez az ötlet egyelőre még csupán tervezőasztalon létezik, nem úgy, mint a katalán főváros egyik büszkesége: Barcelonában a legfrissebb technológiák integrációja a forgalmat optimalizáló intelligens közlekedési lámpák működésében is tetten érhető. Sürgősségi esetekre külön elemzik a közlekedésirányító-rendszer adatait, így érve el, hogy például a mentők, tűzoltók, rendőrök késedelem nélkül érkezzenek a helyszínre. Szintén a lámpák és az autók közötti kommunikációknak köszönhető, hogy a gépjármű kiszámíthatja azt is, hogy a sofőr a zöldhullám eléréséhez milyen sebességgel haladjon. Az intelligens lámpák “bevetésével” egy év alatt a városban több millió literrel  csökkent az üzemanyag fogyasztás, amely hasonló mértékű szén-dioxid megtakarítást eredményezett.

Intelligens esőztetés és parkolás

A katalán fővárosban emellett az öntözőrendszer is intelligens, amely a növényeknek az aktuális vízszintről küld valósidejű adatokat a kertészeknek. Az okos városra azért is jó példa Barcelona, mert az önkormányzata a közműhálózatoktól kezdve, a közlekedésen és az informatikán át a várostervezésig, minden területet egyetlen szervezetbe vont össze. Így az ahhoz tartozó területek és szolgáltatások ugyanabból a költségvetésből részesednek, míg a fejlesztések sokkal összehangoltabban valósulhatnak meg.

Amszterdamban sincs hiány közlekedési fejlesztésből: a Mobypark okos telefon alkalmazás például lehetővé teszi, hogy a parkolóhely-tulajdonosok kiadhassák a szabad területeiket. Más kezdeményezések a közlekedésbiztonságot szolgálják és a rugalmasabb közvilágítást segítik elő. Az erre kijelölt központokban valós időben figyelik az utcai fényeket, és ezzel összefüggésben „okosíthatják” a közlekedést. Például motorosoknak, autósoknak adhatnak online tanácsot, hogy mikor melyik útvonalat válasszák, hol van világosabb, hol van sötétebb a forgalomtól függően. A parkolást nem csak intelligens parkoló rendszerek, hanem az intelligens parkolóházak is segítik: számos városban van önműködő, sofőr nélküli parkolás, ahol a vezető már a parkolóház előtt kiszáll az autóból. A parkolóházban szükséges hely harmadával csökkent, hiszen a ki- és beszállás nem igényel teret. 

Az éllovasok

Bár a fejlesztések és alkalmazásuk még nem mondhatnak magukénak hosszú előéletet, a Business Insider már sorrendbe állította a világ legokosabb városait. Az élen London jár, az elmúlt évek során a brit főváros a Crossrail projekt bevezetésével a parkolók és a tömegközlekedők álma lett. Néhány esztendő alatt 10 új vonatvonal csatlakozott a már meglévő 30 állomáshoz. Igaz, erre 20 milliárd dollárnyi fontot szántak a britek, megvalósítva ezzel Európa legnagyobb közlekedésépítési projektjét.

A lista élbolyába sorolták Chicagót is, amely azon túl, hogy az egyike az öt csúcstechnológiai munkahelyeket kínáló városa az Egyesült Államokban, egyszersmind a világ legjobban megfigyelt települése is. Térfigyelő kamerák tízezrei pásztázzák az utcákat, még a legrejtettebb zugokat is. Chicagóban működik egy olyan különleges megfigyelő rendszer is, amely több, mobiltelefont használó lakosának minden mozgásáról tud. A rendszer a telefonok Bluetooth- és WiFi-jeleinek befogásával gyűjti az adatokat.

A városfejlesztési innovációkat az energetika – termelés és felhasználás –szempontjából értékelve Bécs szintén az élen jár, ahol a helybéli lakosok a Wien Energy vállalattal együttműködve befektetőként is részt vehetnek naperőművek építésében. Szingapúr pedig több szempontból is a listán szerepel, s nem csak az ott élő nagyszámú programozó és kockázatitőke-befektető miatt. A városállam folyamatosan új infrastruktúrát és csúcstechnológiát vezet be, a kormány pedig vallja, hogy minden állampolgár számára hozzáférést kell biztosítani a legújabb megoldásokhoz. Szingapúr tele van high-tech szenzorokkal. Ilyen például az a csatornaérzékelő, amely kiszámolja, mikor és melyik városrészen várható áradás, dugulás, csőrepedés, így előre meg lehet akadályozni a bajt. A helybéliek pedig mindehhez hisznek a köz- és magánszféra partnerségében: a kormányzat befektet a cégek, állampolgárok azon ötleteibe, amelyek a városfejlesztést szolgálják. Szingapúr nem csak pénzt ad ezek megvalósításához, hanem sajátos mentorként kapcsolati hálót is biztosít.

Közlekedés felsőfokon

A szintén jó helyezést elért New Yorkban okos közvilágítás, szennyvíz-tisztítás, közlekedésszervezés irányába indultak fejlesztések. Míg Szöulban, többek között, bevezették az intelligens városkártya-rendszert és a közlekedésszervezésben is szerepet kapott a koncepció. Így egy chippel ellátott kártyával intézhető gyakorlatilag minden. Az Európa Zöld Városa díját 2019-re elnyerő Oslót a környezetvédelmi erőfeszítései, az életminőség megőrzése illetve javítása, a fenntarthatóság szempontjait érvényesítő fejlesztési elképzelési miatt sorolták az okosok közé. Ám Oslo példájából jól látszik, hogy a digitális technológia csupán egyik része a modern megoldásoknak, hiszen a fejlesztésekkel nem szabad leállni.

G.B.A.