Újabb járulékcsökkentés kellene

A költségvetésben van mozgástér adó- és járulékcsökkentésre, és leginkább a járulékoknál szorgalmazható a terhek mérséklése, mondta Parragh László a növekedés.hu-nak adott interjújában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azért venné előrébb a járulékokat, mert az áfa-csökkentések hatása azonnal érződik a költségvetés bevételeinél, ugyanakkor a bolti áraknál nem látszódik, mert lenyelik a különbözet egy részét. Mint mondta, ha a nyugat-európai bérek 60-70 százalékát biztosítani lehetne, akkor a munkaerő színe-javát itthon lehetne tartani, ami a GDP-ben 2-3 százalékos pluszt is hozhatna.

Fotó: Polyák Attila 

Az utóbbi hetekben sok hír jelent meg arról, hogy a vállalkozások egy része nehezen képes előteremteni az előírt bérminimumot, és munkaköri visszaminősítéssel, illetve zsebbe fizetéssel próbálják kikerülni a béremelést.

A munkaadóknak rövid távon a béremelés kétségkívül teher, ez nem vitás. Ugyanakkor hosszú távon egy megkerülhetetlen folyamatról van szó. Magyarország a rendszerváltás után nagyrészt azt a gazdaságpolitikát folytatta, hogy az olcsó bérre alapozott. Általában az infláció környékén mozgott a bérnövekedés mértéke, mindössze kétszer került sor jelentős minimálbér-emelésre: 2001-ben és 2002-ben. Hogy hová vezetett az olcsó bérszint, ezt ma jól láthatjuk.

A kisebb vállalkozások egy része valóban megpróbálja minimalizálni az adót. A zsebbe fizetés egyik ellenszere a feketeáru kiszűrése, hiszen csak akkor tudnak így fizetni, ha van be nem jelentett bevételük. Ezért is szorgalmazzuk a készletgazdálkodás és a NAV összekötését. A másik béremelést elkerülő eszköz a rövidebb munkaidőre bejelentés, és mivel sok esetben a munkavállalók kiszolgáltatottak, ezért inkább vállalják a kockázatot.

Körülbelül 850 ezer főt érint a garantált bérminimum emelése. Mennyire tehető azoknak a száma, akik a fenti módszerekkel elkerülik a valós béremelést?

Több százezer vállalkozó, önfoglalkoztató tartozik ebbe a csoportba, ők saját maguknak fizetnek. A munkaerőpiacon akkora a nyomás, hogy ez az adóminimalizálás visszaszorul, mert a társadalombiztosítás és a nyugdíj szempontjából is problémás a rövidebb munkaidő választása az alkalmazottak számára. Sokan éppen ezért inkább olyan vállalathoz mennek át, ahol teljes munkaidőre jelentik be őket.

Hogyan összegezné a bérmegállapodás eddigi eredményeit?

Óriási előnynek tartom, hogy a magyar költségvetés helyzete és a kormány stabilitása lehetővé teszi, hogy a szabályozási rendszer ne az utolsó pillanatban változzon, a gazdaság szereplői időben felkészülhessenek a módosításokra. A kiszámíthatóság nagyon fontos: tavaly nyáron már elfogadták az idei költségvetést, de ez nem volt mindig így, tíz évvel ezelőtt például még december 31-én is vitatkoztak róla.

A bérmegállapodásnak szintén az előre tervezhetőség volt a célja. 2016. október óta lehetett erről tudni, fel lehetett rá készülni. Magát a bérfelzárkózási folyamatot egyébként mi kezdeményeztük , mert láttuk, hogy az európai bérekhez közeledés nélkül – úgymond – ki fog ürülni az ország.

Tavaly több mint 600 milliárd forinttal több adót fizettek be a költségvetésbe az állampolgárok, mint egy évvel korábban. Nemrég Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, egyben a Költségvetési Tanács tagja éppen ezért további adó- és járulékcsökkentést javasolt. Ön egyetért ezzel?

Az állam mindig a gyengébb ellenállás irányba megy. Megtehetné, hogy csökkenti az állami alkalmazottak számát, mégsem teszi. A költségvetés bevételei jórészt azért növekedtek, mert széles körben működnek az elektronikus pénztárgépek és az elektronikus közúti árufuvarozási rendszer. Harmadrészt az adóbefizetési fegyelem a NAV technikai-informatikai fejlesztésével erősödött.

Van mozgástér a költségvetésben újabb adó- és járulékcsökkentésre?

Igen. Ugyan végrehajt a kormány adócsökkentéseket: sorozatban csökkenti az áfát (új építésű lakásoknál, egyes élelmiszereknél, stb.), amivel lemond költségvetési bevételről, és a vékonyabb pénztárcájú lakosságnál hagy több pénzt. Helyes az irány, ám a tartalék azonban ennél nagyobb.

Az áfacsökkentés azonban eddig még szinte soha nem ment át teljes egészében a fogyasztói árakba.

Kétségtelen, hogy a munkáltatók és a kereskedelmi vállalatok lenyelik a különbözet egy részét, és az adócsökkentés teljes egészében nem mutatkozik meg a fogyasztói árakba. Mi éppen ezért nem elsősorban az áfánál, hanem a járulékoknál szorgalmazunk csökkentést. Ha a nyugat-európai bérszínvonal 60-70 százalékát elérnék az itthoni bérek, akkor a legképzettebb, leginkább innovatív, nyelveket beszélők, a munkaerő színe-java nem menne el az országból. Ha itthon lehetne őket tartani, az a GDP szintjén 2-3 százalékos többletet jelentene. A kamara készített erre vonatkozó számításokat: emelkedne az itthoni fogyasztás, és az adóbevételek is.

A munkaerőhiányt mennyire enyhítheti a béremelés?

A munkaerőhiány egyfajta kényszerítő eszköz a termelékenység hatékonyságának növelésére. Ha nincs elegendő munkaerő, ugyanakkor megrendelés és piac van, akkor a vállalkozás nagyobb eséllyel költ technológiai fejlesztésekre.

A kkv-knak ilyen fejlesztésekre rendelkezésre áll pénzügyi forrás?

Magyarországon rengeteg a kkv, egy részük a saját maga és családja minimális megélhetését képes csak biztosítani, új beruházásokra valóban nem marad forrása. Közülük sokan minél előbb mennek el nagyobb vállalatokhoz dolgozni, annál nagyobb eséllyel válthatnak. Az öngondoskodás fontosságát ugyanis nem lehet megkerülni.

A cégek elektronikus ügyintézésének előrehaladásával menyire elégedett?

Három nagy léptékű elektronikus váltásnak voltam a részese az elmúlt néhány évben. A haladék, majd a türelmi idő után hellyel-közzel működőképessé váltak a rendszerek. Ide tartozik az EKÁER,  az elektronikus pénztárgépek bevezetése, és az elektronikus építési napló. Mindegyik esetben körülbelül másfél évet vett igénybe az átállás. Az elektronikus ügyintézés világában nem engedhetjük meg magunknak, hogy lemaradjunk. Tapasztalatunk, hogy minél idősebb egy vállalkozó, annál inkább próbálja elkerülni az elektronikus ügyintézést. Még azt sem tartom kizártnak, hogy néhány vállalkozó az átállás elutasítása miatt hagy fel a tevékenységével. Mindenesetre a területi kamarákhoz bármikor fordulhatnak a vállalkozók segítségért.

Szabó Anna