Magyarországnak is arra kell koncentrálnia, hogy kiművelt emberfők legyenek itthon

hirdetés

A 21. században a humántőke lesz a legfontosabb. Az az ország tud majd hosszabb távon eredményeket elérni, ahol képzett és boldog a munkavállaló. Magyarországnak is el kell indulnia ezen az úton – mondta a növekedés.hu-nak Essősy Zsombor a Mapi Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója.

 

Mióta lett ilyen meghatározó a dolgozók helyzete a világban és Magyarországon?

Nyugaton már jó ideje, Magyarországon pedig úgy egy éve, az egyre erősebben jelentkező munkaerőhiánnyal párhuzamosan vált egyre fontosabbá. A fő fókusz jelenleg kétségkívül a munkavállalókon van. A tőkéhez való hozzáférés most nagyon könnyű, hitelt 2-4 százalékon már lehet szerezni. Akinek pénze van, folyamatosan azt keresi, hova fektetheti be. Pénzbőség van a világban, Magyarországon pedig ehhez még hozzájárul, hogy európai uniós források is rendelkezésre állnak. Gépet venni, csarnokot építeni tudunk, van rá pénz, de ki fogja ezeket működtetni, ki fog innoválni? Ezt a robotok nem fogják helyettünk megcsinálni. Az ember lett a kritikus tényező. A következő 10-20 év fő kérdése az lesz, melyik az az ország, melyik az a cég, amely megfelelő humánkapacitással van ellátva. Magyarországnak is arra kell koncentrálnia, hogy kiművelt emberfők legyenek itthon.

Ön a Magyarok a Piacon Klub elnöke is, amely magyar kis- és középvállalatokat tömörít. Mennyire látják ezt hasonlóan a hazai kisvállalatok tulajdonosai?

Ott is szóba került már többször is, hogy újabban úgy kell bánni az emberekkel, mint a hímes tojásokkal. Ezt olyan vállalkozó is mondja, aki korábban nem igazán erről a véleményéről volt híres. Kétségtelen azonban hogy az országban sokan nem realizálták még a megváltozott helyzetet teljesen. Többen azon a véleményen vannak, hogy a technológia a legfontosabb. Kétségkívül kell a technológia, de valójában most, hogy a források rendelkezésre állnak, könnyebben megszerezhető. De, olyan aki működtesse, dolgozó, az nincs.

A munkavállalók érzik, hogy egyre fontosabbak?

Ha mondhatom így, valóságos proletárfelszabadulás van Magyarországon. A legtöbb munkavállaló rájött arra, hogy értékes a munkája, lehet többet kérni érte. A dolgozók öntudatra ébredtek. A tulajdonosnak több pénzt kell adnia a munkavállalóknak, ami annyira azért nem baj.

Ezek szerint egyetért a béremelésekkel?

Igen. Hozzáteszem ez a jelentős bérnövekedés, ami az országban van, nem a minimálbérek emelése miatt történik. Ugyan  sokat segítettek az állami járulékcsökkentések, de az is fontos tényező, hogy a dolgozók rájöttek, ki tudnak menni külföldre, még komolyabb nyelvtudás nélkül is. Ha itt akarjuk tartani őket, meg kell emelni a bért. Pozitív hatás, hogy például ha most bemegyünk egy boltba, máshogy nézünk a pénztárosokra, mert tudjuk, hogy milyen radikálisan emelkedett a bérük mostanában. Fontosabbak lettek. De ők is kicsit mosolygósabbak, kedvesebbek. Mindig néztük Ausztriában, hogy mitől ilyen készségesek a bolti eladók, hát eljött az idő, hogy nálunk is egyre inkább azok, és ez összefüggésben van a javadalmazásukkal.

A béren kívül van még olyan tényező, amely meghatározó a munkaerő megtartásában?

A dolgozókat partnerként kell kezelni. Ahol erős a vállalati kultúra, összetartó a csapat, ott nyilván kevesebb a betegség, jobban dolgoznak, hatékonyabbak. A Google-nál, vagy a Facebooknál van olyan beosztás, hogy Chief Happiness Officer, vagyis van valaki, akinek az a feladata, hogy minél boldogabbak legyenek a munkavállalók. Akkor tud egy munkavállaló jobban dolgozni, ha elégedett és boldog. Ha ez egy cégnél is így van, akkor egy országra is igaz. Magyarország erre alkalmas. Nincs a környéken háború, jó a közhangulat, biztonság, gazdasági növekedés van. Ez jó alap, hogy elinduljunk ebbe az irányba.

Hogyan lehet boldogabbá tenni a munavállalókat?

Egyrészt jó, ha alapvetően mindenki tesz valamit saját boldogságáért. De vannak olyan tréningek is, ahol az emberek lelkével foglalkoznak, az nagyon sokat tud lendíteni a cégen. A készségek, képességek fejlesztésére kell költeni. Mi nagyon sok, kis magyar vállalkozásnál tartunk ilyen típusú tréninget, és látjuk, hogy az megmozgatja a céget, mernek őszintébbek lenni, mernek egymással jobban beszélni, a belső kommunikáció javul. Ettől jobb lesz a cég hatékonysága, több lesz a profit, és végül az emberek több pénzt fognak keresni. Véleményem szerint a következő években egyre több lesz az olyan tréning, amelyek fókuszáltan csak az emberek lelkével fognak foglalkozni. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy azok a munkavállalkók, akik boldogabbak, jobban dolgoznak. Amit eddig 20-an végeztek el, azt nagyobb fizetésért, boldogabban, lehet, hogy 12-en is meg tudják csinálni. Jobban szervezetten, nagyobb motivációval. És nem lesz munkaerőhiány. Most persze nem itt tartunk, jelenleg egyértelmű hiány van dolgozókból.

A multik és kkv-k hozzáállásában van különbség?

Nyilván van. A multik már régóta tudják, hogy ha tréningezik a csapatokat, utána nagyobb teljesítményt várhat tőlük. A multik hozzák a sablonjaikat külföldről, évente 3-4 alkalommal tréningeznek. Ezt a kis magyar cégeknek is érdemes majd átvenni. Nagyon fontos, hogy befektetésként lássa ezt egy magyar kkv. Más gondolkodást követel az, ha úgy döntök, nem veszek egy új gépet 10 millióért, hanem ezt a 10 milliót a meglévő embereim képzésére, jól létére fogom fordítani, mert az sokkal többet fog nekem hozni. Ettől azért még messze vagyunk.

Ön szerint a home office általános lesz?

Munkakörtől függ azért, de ahol lehet, ott egyértelműen érdemes alkalmazni. Fele részt otthonról, fele részt az irodában fognak dolgozni a munkavállalók. Ugyan a fiatalok körében, de a coworking, a közösségi iroda nem véletlenül népszerű. Mert nincs szükségük állandó irodára. Én őszintén szólva azt sem értem, miért zajlik ennyi irodafejlesztés az országban. Tapasztalataim alapján azt látom, hogy még a nagy cégek is kisebb irodákba költöznek, mert sokan otthonról dolgoznak. Nincs benn egyszerre mindenki, nincs mindenkinek állandó helye. Magyarországon remek az internetlefedés, ez is segíti az otthoni munkát. Persze az inga nem lendülhet túl, a teljes home office-ban nem hiszek. Az nem helyes, ha már senki se járj be, és nem is találkoznak a dolgozók. Személyes kapcsolatokra szükség van. Legalább hetente 2-szer kell közös eseménynek lenni. Egyékbént mi a Mapinál is valami hasonló rendszerben tervezünk majd dolgozni.

A cégvezetők előtt milyen kihívások vannak középtávon?  

Biztos, hogy a boldog munkavállaló nagyon fontos lesz, és azt is meg kell majd oldani, miként tud a munkavállaló együtt dolgozni a robotokkal. Az biztos, hogy minden szakmában szembe kell nézni a robotok egyre erőteljesebb térhódításával. Bár mai tudásommal úgy látom, hogy a folyamat végén mindig egy ember áll majd. Nem tudom mikor jön el – szerintem 5 éven belül – de a mai munkaerőhiányt felváltja a munkaerő felesleg. Erre is fel kell majd készülnie a jó vezetőknek.

Kamasz Melinda

Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója, a Magyarok a Piacon Klub elnöke

Közgazdász. Szakmai pályafutását hatékonyságnövelési tanácsadással kezdte. 2003 óta foglalkozik magyarországi európai uniós fejlesztéspolitikával.

Számos meghatározó hazai civil szervezetet segített: a Menedzserek Országos Szövetségének választmányi tagjaként (2008-2012), a Joint Venture Szövetség elnökségi tagjaként (2011-2016) a Magyarok a Piacon Klub elnökeként, a Junior Achievement Alapítvány kuratóriumi tagjaként.

2006-ban az „Év fiatal menedzserének” választották, majd az „Év Vállalkozója” 2010. és 2015. évben. 

A MAPI egészséges munkakörnyezetének kialakításáért tett erőfeszítéseit három díjjal is jutalmazták, ezek a Healthy Workplace AmCham Award (2006), a „Szívbarát Munkahely” középkategória I. helyezése (2008), és a Kerékpárosbarát Munkahely cím (2014).

A MAPI vezérigazgatója a sport lelkes gyakorlója és támogatója. A Magyar Motorsport Szövetség alelnöke (2013-2014), illetve a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség elnökségi tagja (2013-2014).