Pusztulnak a méhek, hígul a méz


hirdetés


A méz a hatodik a hamisítók által leginkább veszélyeztetett cikkek listáján.

Lép ellenőrzés Lengyelországban (MTI/EPA/Wojciech Pacewicz)

Minden hetedik üveg méz, amelyet a fogyasztók megnyitnak, hamis. Míg az édes ínyencség iránti igény világszerte növekszik, a méhek a környezetszennyezés miatt kevesebbet termelnek. Az árak emiatt emelkednek és egyre csábítóbb a hamisítás.

A méz a hatodik helyen szerepel az Európai Bizottság azon listáján, amely a hamisítók által leginkább veszélyeztetett cikkeket tartalmazza, jelentette ki Kandolf Borovsak, a Szlovén Méhészek Egyesületének képviselője a dél-lengyelországi Krynica Gazdasági Fórumon.

A mézet általában cukor, égetett cukor, burgonya-és cukorszirup hozzáadásával hamisítják, „amelyek egytől egyig olcsóbb anyagok, mint maga a méz és a hétköznapi fogyasztó nem érzékeli az íz megváltozását” mondta Kandolf Borovsak.

Egy másik hamisítási módszer a különböző típusú mézek összekeverése és félrevezető tájékoztatás szolgáltatása a termék eredetéről.

„A több ezer méz-minta összegyűjtése után 14 százalékukról derült ki, hogy hamisítottak” mondta Kandolf Borovsak, hivatkozva az Európai Közös Kutatóközpont tanulmányára, amelyet az Európai Parlament egyik jelentése alapján készítettek.

A kutatók valamennyi EU-tagállamból, Norvégiából és Svájcból származó, összesen 2,264 méz-mintát kóstoltak meg az ellátási lánc minden egyes szakaszában és arra az eredményre jutottak, hogy a mézek körülbelül 20 százaléka volt vagy EU-ból származó termékek keveréke, vagy eredeti, tiszta állapotban lévő méz.

A kutatók szerint a hamisítás nem az egyetlen probléma. „Valós problémává vált, hogy a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek megmérgezik a mézet” figyelmeztetett Kandolf Borovsak.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a méz-minták 75 százaléka tartalmazza a neo-nikotinoid típusú növényvédő-szerek legalább egyikének maradványát.

A biztonsági határértékeket szerencsére egy esetben sem lépték túl” állítja Kandolf Borovsak. A méhek azonban fokozott mértékben vannak kitéve a földeken használt különböző vegyszerek hatásának. A növényvédő szerek be tudnak épülni a méh-viaszba. A neo-nikotinoid típusú növényvédő-szerek pedig hozzájárulnak a méhek kipusztulásához.”

A virágok beporozása révén nem kevesebb, mint 30-50 százalékos mértékben a méheknek köszönhető a haszon-növények növekedése.

Peter Kozmus, a Szlovén Méhészek Szövetségének alelnöke szerint a méhek minden bizonnyal a legkevésbé értékelt élőlények a világon. „A legtöbb esetben alig hat hétig élnek, de mégis ezek a rovarok táplálják az emberiséget, hiszen az élelmiszer-növények mintegy harmadát világszerte ők porozzák be”.

„A méhek eltűnése termés-kieséseket, éhezést és az emberiség olyan katasztrófáját vonná maga után, amelyet még soha sem láttunk”.

Az EU saját méz-termelése mintegy 161 ezer tonna, a kontinens azonban több mézet fogyaszt, mint amennyit előállít, állítja Peter Kozmus. „A hiányzó mennyiség felét Kínából importálja”. A legnagyobb vásárlók az Egyesült Királyság, Belgium és Spanyolország.

Kína 2000 és 2014 között 88 százalékkal növelte a méz előállítását és a világ legnagyobb méz-termelőjévé vált: 2014-ben 473 ezer tonna mézet állított elő. A bővülés hajtóereje az export volt. A méh-kaptárak száma ugyanebben az időszakban azonban csak 21 százalékkal emelkedett, mivel a növényvédő szerek, a környezet-szennyezés és a természetes élőhelyek visszaszorulása Kínában is kedvezőtlen hatással járt.

Az olcsó kínai méz alkalomadtán arra ösztönözheti egyes európai országokat, hogy vásároljanak belőle, majd helyi termékként tovább exportálják.