Sikeres nők – Az árvaházból az egyik legnagyobb filmstúdió elnöki székébe


hirdetés


Donna Langley annak idején Los Angelesben még hostessként kezdte a karrierjét, ma már viszont ő az egyik legsikeresebb amerikai stúdió feje.

A nagy hollywoodi stúdióknak mostanában nem áll jól a szénája. A Sony Pictures annyi bukást produkált, hogy tavaly az elnököt is leváltották. A Warner Bros. pedig a legnagyobb filmes sorozata a DC képregényfilmek körül annyi ballépést követett el, hogy már a stúdiófőnök távozásáról is beindultak a pletykák, a Fox, pedig egyszerüen bedobta a törülközőt: a filmes részlegüket teljes egészében eladták a Disney-nek.

Jelenleg két nagy szereplő van, akiknek stabilan jól megy a sora: ebből az egyik az egeres cég, a Disney, a másik a Universal. Utóbbiról viszonylag keveset hallani, pedig a vezérük Donna Langley története nem épp egy unalmas sztori. Ha valaki hát ő tényleg alulról kezdte: a biológiai szülei ugyanis nem sokkal a világrajötte után árvaházba rakták. De ő még a szerencsések közé tartozott. Hisz alig volt egy éves, amikor egy brit házaspár magához vette. A gyerekkora nagy részét a La Manche csatornán található Wight szigetén töltötte. „Ha a fiatalkoromra gondolok, akkor a szabadság az a szó, ami elsőként eszembe jut. Nyaranta szinte az egész napot a tengerparton töltöttük” – meséli Langley. A filmekért ekkoriban még nem vonzódott különösebben, viszont a saját egyiptomi származása miatt szívesen képzelgett arról, hogy az igazi apja valójában a híres mozisztár Omar Sharif.

Az életét végül egy utazás fordította ki a sarkából: egy barátjával eredetileg 3 hónapra akartak kimenni Amerikába, ám végül mindketten Los Angelesben maradtak. Langley először hostessként kezdett el dolgozni egy felkapott Alkony sugárúti klubban a Roxbury-ban. Itt találkozott először Michael De Lucával, a New Line Cinema produkciós vezetőjével, aki a szárnyai alá vette. De alig telt bele pár évbe és Langley máris a saját lábára állt. Az ezredforduló után már nem csak hogy vezető beosztást kapott a Universalnál, de ekkoriban a stúdió neki köszönhette az egyetlen nagy átütő sikerét is. Mint produkciós vezető ugyanis ő kardoskodott a Mamma mia! című musical megfilmesítéséért. A mindössze 52 millió dollárba kerülő 2008-as film végül 609 millió dollárt hozott a stúdiónak. Ez volt az a mérföldkő, ami után elnyerte az igazgatóság bizalmát. Olyannyira, hogy 2013-ban már Donna Langley lett a Universal elnöke.

„Mind olyanok akarunk lenni, mint te” – üzente neki egyszer a Ted című vígjáték rendezője Seth MacFarlane. De az üzletasszonyt, miután vezetőként is színre lépett Hollywood nem ölelte rögtön a keblére. Pláne, hogy az első év még nem volt mentes a hepehupáktól. Jó pár bukás is becsúszott a stúdió kínálatába: a távol-keleti legendákra építkező fantasy film a 47 Ronin és a R.I.P.D. – Szellemzsaruk című vígjáték is alulmúlta a várakozásokat. A bukdácsoló kezdetek miatt sokan szerették volna kitúrni a helyéről, de Langley rövid időn belül olyan sikereket aratott, amiktől a bírálóinak is leesett az álla. Először is milliárdokat termelő filmes franchise-okat keltett életre. Alatta indult be igazán a Halálos iramban filmek gyártása. A legújabb rész tavaly 1,23 milliárd dollárt gyűjtött össze, ezzel pedig az év második legsikeresebb produkciója lett. A korábbi részekre se lehet panasz, ha az anyagiakról van szó: a robbanásokban és autóversenyekben gazdag filmsorozat eddigi 8 része összesen 5,1 milliárd dollárt hozott a stúdió konyhájára.

Hasonló kolosszális sikernek számítanak a Gru név alatt futó animációs filmek és a sorozat mókás kis sárga figuráiról szóló Minyonok című spin-off is. A négy mozi együtt eddig 3,7 milliárd dollárt termelt a Universalnak.

De Langley büszke rá, hogy nagy stúdióként kisebb produkciókat is fel mernek karolni. Eddigi öt éves regnálása alatt bebizonyította, hogy kellő odafigyelés mellett akár a rétegfilmek forgatása is lehet gyümölcsöző üzlet. Az első nagy gengszterrap formáció az N.W.A sikereit bemutató „Straight Outta Compton” például mindössze 28 millióból forgott (ez Hollywoodban manapság aprópénznek számít), mégis képes volt 201 milliót kasszírozni. Hasonlóan jó húzásnak bizonyult, a rasszizmus témáját is boncolgató horror a „Tűnj el!” támogatása. „Jó tervezés, időzítés és egy kis szerencse” – jegyzi meg szerényen a stúdióvezér, amikor a sikere titkáról faggatják. De ha valaki ő nem az a fajta aki csak várja, hogy a szerencse az ölébe essen.