A kőszárhegyi műanyagosok – naponta több mint egymillió darab alkatrész

hirdetés

A magyar vállalkozásokról sokszor mondják, hogy nem, vagy nagyon nehezen fognak össze, gondolkodnak együtt, de ehhez képest éppen az ellenkezőjét tapasztalja Simon Péter a Székesfehérvár mellett, Kőszárhegyen működő Simon műanyagipari feldolgozó vállalat vezetője.

A Székesfehérvár melletti Kőszárhegyen csatlakozók, hangrendszer-elemek készülnek műanyagból, ezek pedig a világ szinte összes autótípusába bekerülnek. Ráadásul a rendszerváltás előtt négy évvel még csupán egyszemélyes vállalkozásként indult el a Simon Műanyagfeldolgozó. Simon István, alapító-tulajdonos idén január végén fiának és lányának, Péternek és Zulejkának adta át a stafétabotot.

A néhány éve 550 millió forintból fejlesztették a központi telephelyüket.

Kőszárhegyen naponta több mint egymillió darab alkatrészt gyártanak, főként autóipari műanyag alkatrészeket. 

Pedig kezdetben fémtömegcikkeket gyártottak, ám ma műszaki műanyagok fröccsöntése és a kapcsolódó szerszámalkatrészek gyártás a fő profil.

A gyermekek mintegy tizenhárom éve dolgoznak a családi vállalkozásban és 2015 táján kezdte az édesapa átadni a céget a gyerekeknek. A leánytestvér, Simon Zulejka HR-ért és a pénzügyért felel, míg a cégvezetés, a gyártás felügyelete Simon Péter feladata. Az immár nyugdíjas édesapa pedig a stratégiáért és a fejlesztésért maradt felelős.

Céljuk, hogy az ország tíz legjelentősebb, műanyagfröccsöntő üzemévé lépjenek elő. 

Csak az utóbbi évben több mint 1,5 milliárd forintért vásároltak gépeket, többek közt szilikonos fröccsöntőgépet és 13 robotot is.

A vállalat mintegy félezer embert foglalkoztat, bevétele 2017-ben már meghaladta a 6 milliárd forintot.

Az autóiparnak elektromos csatlakozókat gyártó Fejér-megyei hazai magánvállalat tulajdonos-vezetője, Simon Péter az a típus, aki nem kedveli, ha erőltetnek, rátukmálnak valamit. Éppen ezért fogadta nagy örömmel, amikor végre egy olyan üzleti-vállalkozói klubba kapott meghívást, amely nem a minden áron üzletet erőltető, izzadságszagú találkozókról szól.

A Magyarok a Piacon Klub rettenetesen sokszínű, sokrétű társaság. Vannak benne ipari, járműipari gyártó cégek is – mint amilyen a Simon műanyagipari feldolgozó – de mezőgazdasági, élelmiszer-ipari cégek, informatikával, tanácsadással foglalkozó vállalkozások, és megannyi jelentős, a maga területén sikeres cég vesz részt a kezdeményezésben – összesen mintegy 100, magyar tulajdonú vállalat.

„Több ismerős vállalatvezetőt meghívtam már a klubba, mert itt nem kell feszengeni, nem kötelező az üzletelés. Természetesen a szünetekben lehet és kell is beszélgetni, ismerkedni. De nem azért megyek oda, hogy eladjak valamit. Persze ettől még az ott megismert hasonszőrű cégvezetők közt jó ismertségek szövődnek, így szoktunk segíteni egymásnak, amelyből alakulhatnak is üzletek” – fejti ki Simon Péter.

„De aki nem az a típus „nem kell nyomulnia és rá sem nyomulnak” a különböző szolgáltatók az ilyen olyan ajánlataikkal Praktikus és hasznos, a tagok által is kezdeményezhető előadások vannak. Például sokakat érintő pénzügyi (például adózási), szabályozási és gazdaságfejlesztési témákban a Klub vezetőségével megkeresik a jó előadókat és meghívják őket.

Sokan azért járnak vissza, mert a sűrű cégvezetői időbeosztás mellett itt végre beszélgethetnek az új ismerőseikkel. Különösen fontos az, hogy itt a cégvezető kis (sőt, nem is olyan kicsi) kitekintést kap más ágazatok vállalkozásainak életére, kihívásaira, amelyből maga is sokat tanul. A tagok pedig sok hasznos tanáccsal, ötlettel, tippel segíthetik egymást.

A  Magyarok a Piacon Klub szervezete abban is iránymutató, hogy nonprofit organizációként működnek, azaz tagdíjaik kifejezetten kedvezőek, dacára annak, hogy a szervezők nem képviselik semelyik nagyvállalat és/vagy nemezközi cég termékeit, szolgáltatásait.

„A szakmai szövetségek is jó helyek a dolgainkat megbeszélni, de azok közel sem adnak olyan kötetlen, sokoldalú lehetőséget az információcserére, mint a Magyarok a Piacon Klub – teszi még hozzá Simon Péter.