Százmillió forintig adómentességet akarnak az agrár kkv-knak

hirdetés

Százmillió forint éves árbevételig adómentességet biztosítana a mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai javaslatcsomagja, amelyet a köztestület már eljuttatott a kormány képviselőihez. Az elképzeléseket azzal indokolják, hogy az agrárpiaci szereplők ma is kevés adót fizetnek, mert gazdaságukat az „adóoptimalizálás” miatt szétírják, miközben ezzel felesleges adminisztrációs terhet rónak az államra. 

Átláthatóbbá kell tenni a NAK nemrég elfogadott programcsomagja szerint az agráradóztatást, mert a mai rendszer a piaci szereplőket arra ösztönzi, hogy az adófizetés elkerülése érdekében saját gazdálkodásukban manővereket hajtsanak végre.

Az esetek jelentős részében arról van szó, hogy a tulajdonosok szétírják a valóságban egy egységként működő gazdaságukat, hogy kihasználhassák a különböző legális adókedvezményeket, vagyis optimalizálhassák adófizetési kötelezettségeiket.

A 2015-ös konkrét adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban megfizetett társasági osztalékadó az adóoptimalizálás miatt nem érte el a 38 milliárd forintot, és e nagyságrend érdemben azóta sem változhatott.

Ezért a NAK stratégiája szerint az egyszerűsítés jegyében a mai rendszert nem kellene erőltetni, és a mezőgazdasági kkv-knak 100 millió forint éves árbevételig adómentességet kellene biztosítani, amelybe a kapott támogatások nem számítanának bele. A köztestület egyúttal megszüntetné annak lehetőségét, hogy egy személy ugyanazt a mezőgazdasági tevékenységet több jogi- adózási formában is folytathassa.

Az indoklás szerint a könnyítéssel az államra is kisebb adminisztratív teher hárulna, így az új adóztatás kedvezne a bürokráciacsökkentési terveknek, mivel a jelenlegi látszatgazdaságok működéséhez szükséges hivatalos ügyintézés okafogyottá válna. A változtatások másik előnye lenne, hogy a jövedelem kifehérítésével a gazdálkodók számára jobb banki finanszírozási lehetőségek nyílhatnának meg.

A kamara a javaslatcsomagot már eljuttatta a kormány képviselőihez, de egyelőre kérdéses, hogy a kabinet a szabályozási módosításokat felvállalja-e.  A döntés azért is nagy horderejű lenne, mert az új adózási koncepció belenyúlna az őstermelők és a családi gazdaságok adózási-üzemszabályozási kérdéseibe is.

Az őstermelői státusnál is gondot okoz ugyanis, hogy sokan e mögé bújva végeznek részben vagy teljesen illegális, adóelkerülő mezőgazdasági tevékenységeket. Ezért a NAK az őstermelői jogviszony tartalmát jelentősen redukálná, és drasztikusan csökkentené az őstermelői adózás igénybevételi lehetőségeit.

Az elképzelések szerint nem tartható fenn tovább, hogy valaki őstermelőként szinte bármekkora agrárpiaci forgalmat lebonyolíthasson. Ehelyett e tevékenységet úgy kellene visszaszorítani, hogy csak az úgynevezett háztáji termelésben felmerülő feleslegek értékesítését tegye lehetővé.  

Ennek érdekében egyik lehetőségként legfeljebb évi négymillió forintig – a jelenlegi kistermelői státusz mértékéig – lehetne őstermelőként gazdálkodni, illetve igénybe venni az őstermelői adómentességi és egyéb kedvezményeket.

Akik ily módon kiszorulnának az újraértelmezett és leszűkített őstermelői körből, olyan új működési formát választhatnának, amelyet az úgynevezett családi gazdaságok mai formája helyett vezetnének be. Ez olyan specifikus új cégtípus lenne, amelyben a felek közeli hozzátartozói viszonyban állnának, együttműködésüket pedig szerződésben szabályoznák. A megállapodások kiterjedhetnének a vagyon egyben tartására és/vagy öröklésére is. 

A családi gazdaság ezentúl vállalkozási formában, jogi személyiséggel felruházott mezőgazdasági üzemként működne, amelyben a családtagok kft.-hez hasonló korlátozott anyagi felelősséggel rendelkeznének, az üzem vezetőjét pedig ügyvezetőnek lehetne  tekinteni. Ezzel a jelenlegi családi gazdasági termelési forma – amely akár több ezer hektáros óriási gazdaságok kialakítását is lehetővé teszi – az érvelések szerint komolyabb és súlyának megfelelő szabályozási környezetbe kerülne, és a kkv-s kedvezményes adózási lehetőséget is megkaphatná.

A jövőben tehát a NAK-koncepció szűkített őstermelői, és új jogi formaként létrehozott családi mezőgazdasági vállalkozási státust alakítana ki az agráriumban. Ezek mellett pedig – a mai szabályozási környezethez hasonlóan – egyéni vállalkozások, gazdasági társaságok és szövetkezetek működhetnének a szektorban.

A támogatóbb és praktikusabb adószabályzásra ágazati vélemények szerint azért is szükség lenne, mert ma a magyar mezőgazdaságot lényegében az uniós támogatások tartják életben. Az ágazat tavalyi kibocsátása például 2600 milliárd forint körül alakult, miközben az összes kifizetett támogatás elérte a 600 milliárd forintot.  Éppen ezért ma szinte mindenki azt hangsúlyozza, hogy az adó- és támogatáspolitikának abba az irányba kellene hatnia, hogy az agrárszereplők – hatékonysága javuljon.

Nem véletlen, hogy a versenyképesség fokozását nevezte nemrég az egyik legfontosabb feladatnak Nagy István új agrárminiszter is, amikor a parlamenti mezőgazdasági bizottság meghallgatta tárcavezetői kinevezése előtt. Egyelőre nem látszik azonban, honnan lesz erre a következő időszakban kellő forrás, mivel az uniós vidékfejlesztési kassza – amelyből leginkább lehetne pénzeket fordítani agrárfejlesztésekre – előreláthatóan szűkül a 2021-2027-es új uniós költségvetési ciklusban.

Ágazati kalkulációk szerint ugyanakkor elengedhetetlennek tűnik, hogy 2021-2027 között a magyar vidékfejlesztési források legalább 2000 milliárd forintra duzzadjanak, vagyis több mint 50 százalékkal nőjenek a 2014-2020-as jelenlegi költségvetési ciklus 1300 milliárdos keretéhez képest. Az EU-s agrárbüdzsé várható szűkülése miatt azonban ez legfeljebb úgy képzelhető el, hogy a magyar költségvetés a brüsszeli összegeket az eddiginél nagyobb társfinanszírozással toldja meg. E szempontból szerencsés helyzetet teremthet, hogy az Európai Bizottság hajlik a nagyobb nemzeti kiegészítések engedélyezésére, így a kormány, illetve a parlament döntésén múlhat, hogy Magyarország milyen mélyen nyúl majd zsebbe az agrárfejlesztések élénkítéséhez 2020 után.

F. L.