Tavaly megérte magyar részvényeket venni

A Budapesti Értéktőzsde tavaly folytatta a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiájának megvalósítását: megkezdte működését egy a kkv-kra fókuszáló új piac, az Xtend, sikeresen elindult a BÉT elemzési-árjegyzési programja, tíz magyar cég csatlakozott a Londoni Tőzsdecsoporttal közös ELITE vállalatfejlesztési programhoz, és új oktatási leányvállalatot is alapított a magyar tőzsde, a Budapest Institute of Bankinget.

A BUX harmadik éve tartó masszív emelkedése töretlen volt, a tőzsdei teljesítmény talán legfontosabb mérőszáma, az azonnali részvénypiaci forgalom is kiemelkedő mértékben növekedett az elmúlt évben. Tőzsdére lépett az UBM, prémium kategóriás lett a Masterplast és az OPUS. A Waberer’s tőzsdére lépésével pedig az elmúlt 20 év legnagyobb IPO-ját ünnepelhette a hazai tőkepiac. 2017-ben három új, régiós szinten is egyedülálló jelzáloglevél-indexet is bevezetett a BÉT. Mindazonáltal 2017 a BÉT számára leginkább a potenciális piacra lépő középvállalatoknak tartott bemutatkozókról és tárgyalásokról – a kapcsolatépítésről – szólt.

Az eredményeket részletesebben is bemutató, most megjelent „Stratégiai Jelentés 2017” című kiadványból kiderül, hogy a BÉT rendkívül mozgalmas évet tudhat maga mögött.

Új kibocsátók, új tőzsdei termékek és szolgáltatások

2017-ben is többször megszólalt a tőzsde csengője az UBM Holdingnak, a Masterplastnak, az OPUS-nak és nem utolsósorban a Waberer’snek köszönhetően, amelynek tőzsdére lépésével az elmúlt 20 év legnagyobb IPO-ja valósult meg. A Waberer’s International a hatodik legnagyobb kapitalizációjú cég lett a parketten, ráadásul a BUX index 2017. szeptemberi felülvizsgálatakor az új tőzsdei vállalat az ötödik legnagyobb súllyal került be a részvénykosárba. Az új részvénykibocsátásból származó bruttó 15,5 milliárd forintot a vállalat szinte teljes egészében egyik lengyelországi versenytársa, a Link felvásárlásra fordította, amely a komplett rakományok fuvarozásának európai piacvezető vállalatának számít.

Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója a tavalyi eredmények bemutatása kapcsán kiemelte: „a BÉT szempontjából 2017 egyik leglátványosabb eredménye, hogy az elmúlt 20 év legnagyobb IPO-ját ünnepelhette a hazai tőkepiac. A tőzsdei kibocsátások növelése állandóan hangoztatott célja a BÉT-nek, ugyanakkor a tavalyi évben igen nagy hangsúlyt fektettünk a tőzsde ökoszisztémájának további fejlesztésére.”

Az új részvénybevezetéseken kívül 2017 során is számos hitelpapír, strukturált termék és befektetési jegy tőzsdei bevezetésére került sor. A tőkepiac fejlesztéséhez tíz darab új jelzáloglevél, tizenöt új kötvény, tizennyolc befektetési jegy és több mint százharminc certifikát tőzsdei bevezetésével járultak hozzá kibocsátóink, ezen felül pedig 140 milliárd forint össznévértéket meghaladó rábocsátással bővült a BÉT hitelpapírpiaca.

Középvállalatok: irány a tőzsde!

A 2017 szeptember 20-án megrendezett BÉT50 – Középvállalatok csúcstalálkozója elnevezésű konferencián jelentette be a Budapesti Értéktőzsde hivatalosan az Xtend platform elindulását, amellyel a BÉT célja, hogy kiterjessze a potenciális kibocsátók és befektetők körét. Az Xtend a szabályozott piachoz képest részben egyszerűbb feltételeket nyújt a kibocsátóknak, a befektetővédelmi szempontok érvényesülését pedig nem csak a hatóságok biztosítják jogszabályban előírt módon, hanem a kijelölt tanácsadói rendszer is. Az Xtenddel tehát a BÉT nyitni szándékozik a középvállalati kibocsátói kör, illetve a középvállalati kitettséget kereső befektető réteg felé. A piacra az elkövetkezendő években számos kkv-t vár a tőzsde, amelyek így a tőzsdén válhatnának a befektetői elvárásoknak és szigorú transzparenciakövetelményeknek is sikeresen megfelelő nagyvállalatokká.

A középvállalatok sikeres tőzsdei jelenlétéhez nagyon fontos, hogy a befektetők ne csupán a nagy társaságokról kapjanak jó minőségű, rendszeres információkat és értékeléseket, de a kisebb vállalatokról is. A BÉT ezért az információellátottság növelését és a likviditás támogatását megcélzó programot indított 2017-ben, amelynek keretében kis és közepes tőkeértékű vállalatok részvényeiről díjmentesen elérhető elemzések kerülnek fel a BÉT honlapjára, a befektetési szolgáltatók pedig árjegyzéssel támogatják az ajánlati könyv likviditását. Ez az általános piacfejlesztő hatása mellett magasabb forgalmat és nagyobb befektetői aktivitást is generálhat a kis és közepes tőkeértékű részvényekben, ami új kibocsátókat is ösztönözhet a piacra lépésre.

A kkv-k tőzsdére lépését támogatta 2017-ben is a Londoni Tőzsdecsoporttal közös ELITE vállalatfejlesztési program. Az alapvetően Londonban zajló képzéshez a BÉT további kiegészítő modulokat is hozzátesz, hogy a hazai vállalkozások itthon, Budapesten a magyar szabályozási környezetről, a hazai befektetői elvárásokról és egyéb országspecifikus témákról is gyakorlatias, naprakész információhoz juthassanak. Jelenleg tíz magyar vállalat vesz részt a kétéves képzésen. A Budapesti Értéktőzsde a Programtól azt várja, hogy segítségével új növekedési pályára állnak a résztvevő középvállalatok, melyhez tőkepiaci eszközöket is igénybe vesznek.

A BÉT a tavalyi évben is fontos szakmai szervezetekkel, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) is együttműködési megállapodást írt alá azért, hogy hatékonyabban szólíthassák meg a vállalatokat. A Magyarok a Piacon (MAPI) Klubbal kötött megállapodás ugyancsak ezt a célt szolgálja majd a közeljövőben. Az MFB Investtel való együttműködés egyik kiemelt pontja pedig, hogy a nyilvános részvénykibocsátást (IPO) tervező állami és magántulajdonban lévő társaságok tőzsdei bevezetésének felkészítésében együttműködjön a két szervezet, de a felelős vállalatirányítási keretek kialakításának, bevezetésének és fejlesztésének elősegítése is egy olyan terület, ahol közösen kívánnak erőfeszítéseket tenni.

Budapesten a legnagyobb nemzetközi tőzsdekonferencia

Egy agilis, dinamikus fejlődést a fókuszba helyező magyar tőzsde nem létezhet úgy, hogy a nemzetközi kapcsolatait ne fejlessze, erősítse. Ahogy eddig is, a jövőben is a globális tőkepiacok aktív résztvevője kíván lenni a BÉT, úgy, hogy Budapest regionális pozícióját megerősíti, valamint népszerűsíti a magyar tőzsdét és a hazai tőkepiacot a nemzetközi befektetők és pénzügyi közvetítők körében. Ezért a Tőzsde 2017-ben is kibocsátókkal közös roadshowkat és befektetői látogatásokat szervezett Londonba, Párizsba, Varsóba és Zágrábba.

A 2017-es esztendőben a nemzetközi partnerek köre is bővült a Bank of China-val és a Shanghaji Aranytőzsdével, annak érdekében, hogy a kínai befektetők is megismerjék a magyar vállalatokban rejlő lehetőségeket, valamint, hogy a magyar befektetők számára is elérhetővé tegyen kínai devizában jegyzett termékeket.

2017 tavaszán a magyar fővároson és a Budapesti Értéktőzsdén volt a sor, hogy megrendezze a világ tőzsdéinek közgyűléseként is emlegetett World Exchange Congresst, ahová 64 országból 225 látogató érkezett. A globális tőzsdék és elszámolóházak, valamint a tőzsdékhez kapcsolódó szolgáltatók vezetőinek részvételével megtartott kétnapos rendezvényen szó volt az aktuális tőkepiaci trendekről, a regionális tőzsdei együttműködésekről, valamint a következő generációs börzék innovációiról. A résztvevők között olyan intézmények vezetői is jelen voltak, mint a NASDAQ, a Deutsche Börse, a Shanghai Stock Exchange vagy a Japan Exchange Group.

Támogató befektetési környezet

A magyar gazdaság tartósan jó teljesítményének, illetve a pénz- és tőkepiacok 2017-ben tapasztalt likviditásbőségének is köszönhető volt, hogy a BUX index a tavalyi évben újfent látványos növekedést mutatott. 2015 eleje óta a BUX 2017 év végéig összesen 137 százalékot emelkedett, ezzel nemcsak régiós, hanem globális összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A BUX az elmúlt két évben (2015.12.30. – 2017.12.29.) a főbb európai tőzsdemutatók közül a legjobb teljesítményt nyújtotta, világszinten pedig a második legnagyobb emelkedést érte el.

A budapesti tőzsde napi átlagos részvényforgalma 2016-hoz képest 17,5 százalékkal, 10,7 milliárd forintra nőtt, a 2017. évi 2 690 milliárd forintos részvényforgalom pedig 392,1 milliárd forinttal haladta meg (+17%) 2016 teljes éves, 2 298 milliárd forintos értékét. Több tőzsdei kibocsátó életében fontos változások történtek a tulajdonosi szerkezetben, a cégvezetésben és a stratégiában, amit komoly befektető érdeklődés kísért, és intenzív árfolyamemelkedést eredményezett. Ennek köszönhetően csökkent a részvénypiaci forgalom és kapitalizáció koncentrációja is.

2017-ben nőtt a magyar lakosság hazai tőzsdei részvényállománya és az év végére elérve az eddigi legmagasabb értéket, meghaladta az 500 milliárd forintot. Ezzel együtt a tőzsde kiemelten fontos célnak tekinti a pénzügyi edukációt. Ezért az NGM koordinációjában elkészült hétéves pénzügyi edukációs stratégiával összhangban folytatják a hazai lakossági és vállalati körnek nyújtott oktatási programjankat, az ingyenes előadásokat kínáló BÉT Akadémiát, a vállalatoknak szóló ELITE Programot. Nagy előrelépés továbbá, hogy 2017-ben a BÉT megalapította oktatási leányvállalatát a Budapest Institute of Bankinget, amely magas szakmai színvonalon kínál élményalapú oktatást a jövő szakembereinek.

2018-ban is meg fog szólalni a csengő

A BÉT 2018-ban folytatja a hazai tőkepiaci ökoszisztéma építését, amely fontos összetevője egy tartós versenyképességi fordulat megvalósításának. A tőzsde új szolgáltatásai nagymértékben javítják a hazai tulajdonú középvállalatok hozzáférését a tőkéhez, finanszírozáshoz és a tőkepiacok használatához nélkülözhetetlen tudáshoz. A cél az új évben sem változik: a BÉT katalizátor szerepét betöltve tovább törekszik arra, hogy 2020-ra tovább növekedjen a tőzsdei forgalom és emelkedjen a tőzsdén jegyzett vállalatok száma, valamint értéke.