Új gazdaságpolitikai csomag: gyorsulhat a bérfelzárkózás

hirdetés

Úgy tűnik, hogy a választások után a felálló régi-új kormány módosít eddigi gazdaságpolitikáján, észlelve a munkaerőhiányból adódó súlyos gondokat. Egyelőre csak elemzés, tervezés zajlik, megnézzük, milyen kérdések vetődtek fel, és milyen változtatások lehetnek az eddigi gyakorlattal szemben.

Új csomag

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László arról számolt be, hogy a Kamara egy új gazdaságpolitikai csomagot dolgoz ki, melyet rövidesen javasolni fog a kormánynak. Céljuk a versenyképesség javítása, az újraelosztás átalakítása, az állam hatékonyságának növelése, mindez a költségvetési egyensúly megtartásával. A jelenlegi bérfelzárkóztatási ütem, bár gyors, mégsem elégséges, hisz még mindig óriási a lemaradásunk, és a munkaerőhiány most égető probléma, ezért akár a tavaly előtt kidolgozott 6 éves bérmegállapodás is módosulhat, kibővülhet.

Még mindig alacsony

A KSH frissen publikált adatai szerint a közmunka nélküli átlagkereset 321 ezer forint, ami alig több mint ezer euró. A rendszeres kereset, vagyis a havi bér, ami alapján a munkavállaló meg tudja hozni döntését, hogy elvállaljon-e egy állást, vagy esetleg külföldön próbálkozzon, ennél is alacsonyabb, közmunka nélkül nagyjából 305 ezer forint. A nettó átlagjövedelem ugyancsak közmunka nélkül 213 ezer forint, a családi kedvezmény figyelembe vételével 222 ezer, jelenlegi árfolyamon számolva 715 euró.

A növekedés ugyan egy év alatt 12 százalékos, és ennél többet nehéz elképzelni egy stabil, nagyobb infláció nélküli gazdaságban, viszont az euróban mért összeg még mindig alacsony, az elérhető nyugat-európai bérek harmada. Ez pedig még erős ösztönzés a külföldi munkavállalásra, így a munkaerőhiány nem tud enyhülni, sőt, még növekedhet is. Az a vélelmezhető szint, ahol a folyamat megáll, esetleg megfordul, a nyugati bérek felének elérésekor következhet be, ez azonban változatlan forintárfolyam és munkavállalói elvonás mellett még 50 százalékos bérnövekedést indokolna.

Az idő sürget

Ez hosszabb időtávon reális is, a baj csak az, hogy ennek szinte azonnal kellene bekövetkezni, a munkavállalók nem várnak addig, ha külföldön sokkal jobb lehetőségük akad.

50 százalékos bérnövekedést egyszerre kikényszeríteni viszont lehetetlenség és egyben közgazdasági képtelenség, így valamilyen köztes megoldást kell keresni.

A szakszervezetekkel kötött megállapodásokból már látszik, hogy a 12 százalék körüli bérnövekedés idén is meglesz, de eddig azzal lehetett számolni, hogy 2019-től már egyszámjegyűre csökken az ütem, a szociális hozzájárulási adó (szocho) évi 2 százalékpontos csökkentését is ehhez igazították a következő 4 évre tervezve.

Gyorsítás

Ez a program a gazdasági növekedés lassulásával is számolt, azonban most Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is úgy vélte, hogy a következő négy évben meg kell próbálni fenntartani az évi 4 százalékos növekedési ütemet. Ez megnövelné a mozgásteret az újraelosztás mértékének változtatásán, így vagy felgyorsítható lenne a szocho csökkentésének üteme, vagy felvetődhetne a személyi jövedelemadó további csökkentése. Ezek a lépések lehetővé tennék a jelenlegi, 12 százalék körüli bérnövekedés fenntartását a következő évben is, amely SZJA-csökkentés esetén értelemszerűen ennél nagyobb nettó béremelkedést jelentene.

Az erős béremelkedési ütem fenntartásához vélhetően szükség lenne a minimálbér, illetve a garantált bérminimum újabb emelésére, ráadásul ezek a lépések erősen megnövelik a befolyó adók és járulékok összegét, miután szürke jövedelmek jelentős részét becsatornázzák az adózott jövedelmek közzé. Ennek mértéke kérdéses, de miután az alsó jövedelemsávban a legégetőbb a munkaerőhiány, elképzelhető, hogy ennek mértéke is 10 százalék körül alakulhatna még 2-3 évig, jóllehet a munkaadók egy részére ez igen erős terheket ró. Persze az erős béremelkedés annyiban is kedvező, hogy kikényszeríti a hatékonyság, termelékenység növelését.

Három év

Ha úgy számolunk, hogy az évi 12 százalék körüli ütemet jövőre is, sőt az azt követő egy vagy két évben is sikerül tartani, akkor a mostanihoz képest három év alatt 40, négy év alatt 57 százalékkal nőnének a bruttó bérek, vagyis az elvándorlás megállításához szükséges szintet nagyjából három és fél év alatt érnénk el.

Ha érdem SZJA csökkentés is bekövetkezik, akkor ez három évre rövidül. Ez sem rövid idő a munkaerő-hiányos helyzetben, azonban ha ennek tudatában van a munkavállaló, ezt is mérlegeli, és nagyobb eséllyel dönthet az itthon maradás mellett.

Forint árfolyam

Végül még egy tényező, melyet gyakran említünk, de a kormányzati és kamarai kommunikációban nem találkoztunk vele. Van egy olyan lehetőség, ami béremelés nélkül is jelentős felzárkózást hozna, és ez nem más, mint a forint felértékelődése. Jelenlegi magas exporttöbbletünk ezt lehetővé tenné, valutánk amúgy is alulértékelt, amit az is mutat, hogy a vásárlóerő-paritáson mért nemzeti össztermékünk a duplája a folyó áron mértnek. Ilyen körülmények között mondjuk, egy éves béremelkedési ütemnek megfelelő, azaz 12 százalék körüli forintfelértékelődés meg sem kottyanna a gazdaságnak, ezzel szemben egy teljes évet nyernénk a felzárkózásban.

Hamarosan kialakul

Hogy végül milyen pálya fog kialakulni, milyen intézkedések lesznek, az új kormány döntésein, valamint a munkaadók és munkavállalók szervezetivel folytatott tárgyalásokon fog múlni. Valószínű, hogy az új feltételek figyelembe vételével a hatéves bérmegállapodásból még hátralévő 4 évest részt megváltoztatják, esetleg gyorsítanak a programon. Az is valószínű, hogy a jó tervezhetőség miatt ez nem marad év végére, vélhetően jóval előbb kialakul a program, már csak azért is, hogy a költségvetés időben tervezhető legyen.

Fellegi Tamás