Új nyaralási célpont: irány a világűr!


hirdetés


Néhány évtized múlva már menetrend szerint járhatnak a civilekkel az űrsiklók, sőt már hazánkban is van olyan utazási iroda, ahol egy-egy kiruccanásra be lehet fizetni. Virágzó üzletággá fejlődik az űrturizmus, a milliárdosok sem eszközt, sem pénzt nem sajnálnak a hajmeresztő fejlesztésekhez.

Az űrturizmus kiépítésben a főszerep jelenleg alig pár technomán milliárdosé és magán űrcégeiké. Ők azok, akik az űrhajók és rakéták építésében látják a jövő bizniszét. Persze most még ráfizetéssel, ám nem mindennapi szenvedélyükkel máris státuszszimbólumnak számítanak.  A szovjet-amerikai űrverseny idején még sci-fi filmeket és tévésorozatokat faló ifjú kockafejek ma érett technológiai mogulok, akik a kamaszkori fantáziáikat most, hogy pénzük lett, kiélik.

A legaktívabbak közé kétségtelenül az amerikai Elon Musk (vagyona 12,1 milliárd dollár, űrcége a 2002-ben alapított SpaceX) tartozik. Vélhetően ő kockáztatja a legnagyobbat, de hatalmasat is nyerhet.

Az üzletember fő célja sokplanétássá tenni az emberi fajt, ezzel biztosítani a fennmaradását. Ami az összeget illeti, a NASA jelenleg 80 millió dollárt fizet helyenként a háromszemélyes orosz Szojuzokon, ha azok az ISS (International Space Station), azaz a Nemzetközi Űrállomás felé tartanak. A SpaceX első ilyen szerződése 2,6 milliárd dollárt kóstál, a vállalatnak legalább kettő, de akár hat missziót kell lebonyolítania, egyszerre hét asztronautával a fedélzeten. A Space.com számításai szerint így a repülésenkénti költség körülbelül az 433 millió-1,3 milliárd dollár közötti tartományba eshet. A SpaceX ezzel csatlakozik a fizető utasoknak űrutazásokat fejlesztő vállalkozásokhoz.

A cégnek már 70 űrutazási megrendelése van tízmilliárd dollár értékben és jelenleg is szállítanak rakományokat az ISS-re. Musk februárban rendhagyó és sikeres tesztet hajtott végre és elmondhatja, övé a világ legdrágább autóreklámja is. A közelmúltban fellőtték ugyanis a Falcon Heavy-t, amely jelenleg a világ legnagyobb teljesítményű rakétája és a jövőben csaknem 64 tonnányi hasznos terhet lehet majd alacsony föld körüli pályára állítani vele. A 70 méter magas, üzemanyaggal feltöltve 1400 tonnát nyomó szerkezettel a SpaceX embereket szeretne az űrbe juttatni, első körben fizető űrturistákat a Holdig, később akár a Marsig. A mostani teszthez azonban egy jóval speciálisabb eszközt helyeztek el a rakéta „gyomrába”: Musk meggypiros Tesla Roadsterét, ülésében egy SpaceX-szkafandert viselő bábuval.  A Tesla útja a Nap körül, a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars és a Ceres törpebolygó mellett vezet el. Amennyiben a tulajdonos többi cégének korábbi, illetve mostani sikereit vesszük alapul (például a Tesla, eBay, PayPal), akkor miért ne lehetne megvalósítani az üzletember kozmoszbeli álmait is.

Az eltökélt milliárdos üzletemberek sorában a második a brit Sir Richard Branson (vagyona 5 milliárd dollár és a Virgin Holding atyja, amelyhez 400 vállalat tartozik) cége is, a Virgin Galactic.


Ő jelenleg is tesztelteti hatszemélyes, kétpilótás űrrepülőgépét. Ezzel a Kármán-vonalat átlépve, 100 kilométeres magasságba vinnék fel az utasokat, ahol rövid időre megtapasztalhatják a súlytalanságot. Egy út 250 ezer dollárba kerülne. Az első küldetés még 2009-ben indult volna, de a tesztek kedvezőtlen eredményei miatt ezt elhalasztották. Eddig 700 utas – Tom Hanks, Ashton Kutcher és Leonardo DiCaprio is – fizetett be egy-egy utazásra a multimilliárdosnál, megelőlegezve számára a bizalmat. Azaz már most többen vannak a jövő űrturistái, mint az az 550 kiképzett asztronauta, aki valaha is járt az űrben. A projekt egyébként azért késik, mert 2014-ben lezuhant tesztelés közben a vállalat egyik járműve, a SpaceShip Two, és meghalt a pilóta.

A képzeletbeli „űrlista” harmadik helyét Jeff Bezos (vagyona 85 milliárd dollár) birtokolja, ám nem csak itt bronzérmes az Amazon.com alapítója, hanem a dúsgazdagok toplistáján is.

Cégének a Blue Originnak célja nem merül ki abban, hogy embereket utaztassanak az űrben. Ha álmodik, akkor álmodjon is nagyot: a kozmoszba űrhoteleket, parkokat, kolóniákat és 2-3 millió fős kisvárosokat képzel el. A Blue Originről sokáig nem is lehetett tudni, 2006-ban derült fény a létezésére, amikor Texasban vásárolt egy nagyobb területet teszteléshez és kilövéshez. mint kiderült, Bezos cége innen juttatná fel a jelentkezőket hatalmas ablakokkal ellátott hatszemélyes kapszulákban 100 kilométeres magasságba, amelyekből a visszatéréskor ejtőernyővel kell majd kiugrani.

Terveit a mogul annyira komolyan veszi, hogy a közelmúltban egymilliárd dollár értékben adott el Amazon-részvényeket, hogy finanszírozhassa űrtechnikai vállalatát és hajmeresztő ötleteit. A kapszula megtervezésekor a mérnöki precizitást, a biztonságot és a kényelmet tartották szem előtt. Minden jegy ablak mellé szól, ezek lesznek a legnagyobb ablakok az űrben. A jegyek ára jelenleg 200 ezer amerikai dollártól indul. A befizetett előlegek alapján az utasoknak 3 kategóriája van: az első százat „alapítónak” nevezik. Ők a teljes árat befizették, a helyek beteltek. A további kilencszázat „úttörő” néven regisztrálták, akik 100- 175 ezer dollár előleggel biztosították a helyüket. Az 1001-ik jelentkezőtől kezdve következnek a „hajózók”, akik fejenként már 20 ezer dollár előleggel megválthatják a retúr-jegyet.

Oroszlánrésze van az űrturizmus fejlesztésében a szintén amerikai, ám talán kevéssé ismert Paul G. Allennek (vagyona: 19,2 milliárd dollár) is.

Cégét a Vulcan Aerospace-t három éve alapította annak érdekében, hogy minél többen elérjék a mezoszférát (a felszíntől számított 50-85 kilométerig terjedő levegőréteg) az innováció felpörgetése érdekében. Felépítette a SpaceShipOne-t, amely az első magángép volt, amely eljutott az űrbe 2004-ben. Az ő technológiáját használja Branson is. Tervei között szerepel – sőt háromnegyed részben készen is van már – a Stratolaunch, a világ legnagyobb magánrepülőgépe. A 28 kerékkel rendelkező monstrum 454 kilogrammos műholdat képes szállítani, amelyet 10 670 méter magasan Föld körüli pályára állít, az elképzelések szerint legkésőbb 2020-tól.

G.B.A.