Valójában mi egy jegybank feladata?


hirdetés


Gyakorlati útmutatóként, példákkal illusztrálva használható a Modern Jegybanki Gyakorlat című tankönyv, amely igazi hiánypótló alkotás, jegybanki szakemberek készítették, ám nem csak jegybankároknak.

A Modern Jegybanki Gyakorlat című tankönyvről  Lehmann Kristóf, a Corvinus Egyetem jegybanki tanszékének megbízott vezetője elmondta, nem csupán egy száraz klasszikus tankönyvet szerettek volna megírni, hanem egy olyan hiánypótló alkotást, amely a mai kor jegybankjairól és működéseiről szól, közérthetően, gyakorlatiasan.

Kiemelte, hogy a közel 500 oldalas kötet 11 fő fejezetből áll,

melyeknek az a különlegessége, hogy a szerkesztők és a hazai jegybankár szerzők mellett a téma nemzetközileg is elismert szakértői is közreműködtek a létrehozásban.

Így kaptak teret az eltérő gondolati elemek egy folyamatosan alakuló és változó tudományban. Mint mondta, a könyvnek nem csak az egyetemi oktatásban lehet helye, hanem a pénzpiac iránt érdeklődők polcain is, hiszen tanulmányozóját végigvezetik például a válság előtti és utáni monetáris politika működésén át a jegybank végső hitelezői szerepköréig.

Megismertetik például a jegybanki függetlenség szerepét, a monetáris politikai eszköztár kialakításának szempontjait illetve ismertetik a jegybank szerepét a pénzügyi rendszerben, de elsajátítható például a makroprudenciális politikai eszköztár lényege is.

Kiemelte, hogy a készítés során arra is figyeltek, hogy szemben a többi hasonló témájú tankönyvvel, ez a kötet

ne csak elmélet síkon mutassa be a nagy jegybankokat és gazdaságokat, hanem gyakorlati példákkal pontosan a kisebb országok gazdaságpolitikáján keresztül közvetítsen információkat.

A szakértő arról is szólt, hogy a tíz évvel ezelőtti globális pénzügyi válság új megvilágításba helyezte a jegybankok szerepét. Egyrészt korábban a „Great Moderation”-ként elhíresült sikertörténet, vagyis a stabil gazdasági növekedéssel és alacsony inflációval jellemezhető, majd két évtizedes aranykor visszatekintve egyre inkább egy színes, túlfújt léggömbre kezdett hasonlítani és a jegybankok felelőssége a lufi felfúvódásában központi témává vált. Így paradigmaváltásra volt szükség. Ami biztos: „jegybankolni” már soha nem lesz olyan, mint a 2008-as válság előtti korszakban volt, hiszen a jegybankok aktív, unortodox szerepvállalása számtalan dogmát kezdett ki.

A kötet ismertetése utáni disputában Vonnák Balázs a könyv szerkesztője többek között azt mondta, hogy a könyv két jelentősebb űrt szeretne betölteni a hazai közgazdasági felsőoktatásban. Egyfelől szükség van arra, hogy a jövő jegybankárai és gazdaságpolitikusai, közgazdászai birtokában legyenek a gazdaságpolitika egyik legfontosabb centrumára vonatkozó tudásnak. Másfelől rendkívül időszerű, hogy ezt a tudást a legfrissebb elméleti és gyakorlati fejleményeknek megfelelően átértékeljük.

Újból meg kell értenünk, mi a monetáris politika, sőt azt is, hogy mi a pénz. Hogy foglalkozzon-e a jegybank a monetáris politikán kívül mással is, például kapjon-e makroprudenciális eszközöket és feladatokat.

De legalább ilyen fontos, hogy miként tudja összehangolni ezeket az eszközeit a feladataival. Mint fogalmazott, a kötetben például ezekre a kérdésekre is keresik a választ, így az alapjába véve akár egy esszégyűjteménynek is felfogható. A szerkesztő szerint ez a könyv háttéranyag is lehet minden olyan tantárgyhoz, amely monetáris makro ökonómiával, pénzügyi stabilitással és gazdaságpolitikával foglalkozik. De akiket érdekel, megtudhatják, hogy mit tettek a jegybankok a válság előtt és mi a szerepük egy új pénzügyi korszakban.

Bod Péter Ákos a BCE Gazdaságpolitikai Tanszékének professzora többek között arról szólt, hogy a válságkezelés időszaka alatt az államadósság és a pénzügyi szektor helyzete egymást rontotta, ám mára több-kevesebb sikerrel sikerült talpra állni. Viszont megkérdőjeleződtek a jegybanki alapelvek: a 2008-as válság fontos következménye a makroprudenciális politika erősödése volt – fejtette ki a szakértő, hozzátéve: a monetáris politika tudománnyá vált, a válság hatására a jegybanki politika átalakult.

Major Klára a BCE Makroökonómia Tanszékének egyetemi docense a pénzügyi oktatás jelentőségéről és ennek az átalakulásáról beszélt. Mint mondta, a mesterképzés rosszul definiált, a hallgatók összetétele heterogén, hiszen nem egyforma a tudásuk. Épp ezért fontos, hogy megjelent ez a könyv, remélve, hogy segít a felzárkózásban, ám nem elég egyszer elolvasni és megtanulni, hanem a közgazdászhallgatóknak gyakran kell majd forgatni.

G.B.A.