Van, amiben mi állunk a legjobban Európában


hirdetés


A lakosság kezében lévő állampapírok aránya nálunk a legmagasabb Európában, idén már meghaladta a 25 százalékot – az Államadósság Kezelő Központ friss adatai szerint. A magyar államadósság mindössze 22 százaléka devizatartozás, amire 1973 óta nem volt példa. Míg korábban az ország adósságának kétharmadát külföldiek finanszírozták, ez az arány mára 37 százalékra olvadt. 

A jelenlegi pénzügyi turbulencia idején különösen fontos, hogy korábban

sikerült csökkenteni az ország külföldi függését egyrészt az államadósság devizatartozásának lefaragásával, másrészt a lakossági államkötvény-vásárlások felfuttatásával.

Az ország államadósságának kétharmada külföldi finanszírozású volt 2011 előtt, mostanra megfordult az arány, a belföldi finanszírozás aránya 63 százalék, a külföldié már csak 37 százalék – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Államkincstár közös konferenciáján.

A változás nagyrészt annak köszönhető, hogy a deviza részarányt csökkentették.

Idén a devizaarány 20 százalék alá süllyedhet, de már a 22 százalék is történelmi rekord, az ország 45 éves problémát oldott meg ezzel

– mondta a Pénzügyi szabályozás a válság után című nemzetközi konferencián Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója.

Barcza kiemelte, hogy a magyar adósságszerkezet átalakításakor a következő három alapelvet követték:

  • az államadósság csökkentése,
  • a devizaarány mérséklése, illetve
  • a lakossági állampapírpiac növelése.

Az államadósság GDP-hez mért arányát sikerült több mint 80 százalékról 73,6 százalékra mérsékelni, az alaptörvénybe pedig 50 százalékos arány került be, mint hivatalos cél.
A magas (48,5 százalékos) devizaarány instabillá tette az állampapír piacot, és nagyon sokba került a költségvetésnek, elsősorban a magas hozamszint miatt.

A lakossági állampapírpiac részesedését sikerült 2 százalékról 25,4 százalékra emelni, ami a legmagasabb az unióban.

Most tizenegy lakossági termék van, 6 hónap és 18 év közötti lejárattal, köztük inflációhoz kötött és lebegő kamatozású kötvények.

A török lírához köthető pénzügyi turbolencia hatására az állampapírok hozama enyhén emelkedett – a többi régiós devizakötvényekhez hasonlóan.

Szabó Anna