Végre egy tűpontos diagnózis a magyar gazdaságról

Részletes elemzést tett közzé a hazai gazdaságról a Magyar Közgazdasági Társaság, amely a gazdaság legsürgősebben megoldandó problémáira pontos ajánlásokat is megfogalmazott. Mutatjuk a listát.

A munkaerőhiány egyre inkább korlátozza a növekedést

A magyar gazdaság helyzete alapvetően stabil, a növekedés robusztus, a külső egyensúly megfelelő, a költségvetési hiány stabilan 3 százalék alatti, a devizakitettség az elmúlt években jelentősen csökkent, az életszínvonal pedig emelkedik. A termelékenység javulása még mindig nagyon gyenge, a beruházási ráta elfogadható szinten van, de a magánberuházások aránya és az innováció szintje még mindig nagyon alacsony.

A külső környezet esetleges kedvezőtlen alakulásával és a kamatemelési ciklus beindulásával az olcsó pénz időszaka véget érhet a közeljövőben. A következő, 2021-ben induló új uniós pénzügyi ciklusban kevesebb EU-támogatásra számíthat a magyar gazdaság. A magánberuházások szintje még mindig kirívóan alacsony a nemzetgazdasági beruházások összetételében, a munkaerőhiány pedig egyre nagyobb növekedési korlátot jelent.

A magyar gazdaság elmúlt években tapasztalt növekedése elsősorban a foglalkoztatás jelentős növekményének a következménye. A foglalkoztatás növekedésének van egy természetes felső korlátja, hiszen a rendelkezésre álló munkaerő-mennyiség véges. A magyar gazdaságban nem, vagy csak szűkösen állnak rendelkezésre további jelentős munkaerő-tartalékok, a gazdaság a teljes foglalkoztatás határán van. A GDP igazi növekedési tartaléka ezért ma már elsősorban a termelékenység növekedésében – azon belül is elsődlegesen a kkv-szektor hatékonyságjavulásában – van.

Kép: MNB

Mindent meg kell tennünk azért, hogy a hazai népesség fogyását megállítsuk, és a születésszám hazánkban is a népességfogyás megállításához szükséges szintre emelkedjen, ahogyan az is elengedhetetlen, hogy a közoktatás és a felsőoktatás színvonalát folyamatosan emeljük.

A digitalizációt és robotizációt szolgáló „Ipar 4.0” program kihívásaira hatékonyan reagáló képzési rendszert kell kialakítani, az innovációban pedig nagyobb szerepet kell kapniuk a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező egyetemeknek, amelyek segíteni tudják a vállalkozói szemléletmód kialakítását, valamint szakmai és üzleti tanácsadással támogatják a cégeket.

A demográfiai korlátok miatt növelni kell a gazdaság tőkeintenzitását, a vállalkozások versenyké­pességét, és nem utolsósorban a gazdaság innovációs képességét. Mindezt olyan környezetben kell elérnünk, ahol a rendkívül éles nemzetközi versenyben maga az Európai Unió is erősen küzd azért, hogy megtartsa relatív pozícióját.

Elengedhetetlen a kkv-szektor innovációs és a külkereskedelmi aktivitásának növelése

A magyar vállalatok termelékenysége érdemben elmarad az Európa nyugati és északi részein működő versenytársakétól. Különösen nagy a lemaradás a kkv-szektorban, ahol ennek leküzdéséhez elengedhetetlen az innovációs és a külkereskedelmi aktivitás növelése, valamint a mérethatékonyság kihasználása.

A közepes fejlettség csapdájának elkerülésére az egyetlen út a gazdaság versenyképességének növelése. A sikeres felzárkózáshoz hazánk számára elengedhetetlen az innováció és a termelékenység növelése – különösen a magyar kkv-szektor számára –, valamint a magas hozzáadott értéket képviselő, tőke- és tudásintenzív szakmák és iparágak felé történő elmozdulás.

Kép: MNB

Központi jelentőségű az aktív munkaerőpiaci és bérpolitika, amibe beleillik többek között a munkát terhelő adók csökkentésének folytatása. A nemzetközi munkaerőpiacon az olcsó munkaerő ma már nem versenyképességi előny, sőt a felzárkózáshoz szükséges gyors gazdasági növekedés a bérek tartós emelkedésével érhető el, amihez elengedhetetlen a termelékenység javítása. Ehhez a kkv-k piachoz segítésére és a termelési láncban történő feljebb lépésre van szükség.

A fenntartható felzárkózás elképzelhetetlen hatékony állam nélkül

A fenntartható felzárkózás elképzelhetetlen hatékony állam nélkül, így megkerülhetetlen az igazgatás észszerűsítése, a folyamatok felgyorsítása és digitalizációja. Ugyanígy nélkülözhetetlen az adóadminisztráció csökkentése, a teljes pénzügyi infrastruktúra fejlesztése, valamint az innovációs potenciál és a hatósági szolgáltatások minőségének javítása. A gazdaságpolitikának az állam méretét csökkentenie kell, átlátható és kiszámítható szabályozásra és intézményi környezetre van szükség.

A költségvetési szektorban foglalkoztatottak számát és szerkezetét egyaránt változtatni kell, ez ugyanis egyfelől enyhítheti az egészségügyi és ápolási szektorban mutatkozó munkaerőhiányt, másfelől pedig képzett munkaerőt biztosíthat a munkaerőhiánnyal küzdő magánszektornak. A sikeres felzárkózáshoz emellett – különösen hosszú távon – demográfiai fordulatra, minőségi oktatásra és az egészségben töltött életévek számának növekedésére egyaránt szükség van. Sikeres gazdasági felzárkózás nem hajtható végre a humán erőforrás (valamint az ezt szolgáló oktatás és egészségügy) fejlesztése nélkül.

A világgazdasági paradigmaváltással egyidejűleg meg kell újulnia a közgazdaságtan oktatásának is. Ellenkező esetben a jövő közgazdász nemzedéke nem lesz képes az önálló vélemény formálására, a gazdaságpolitikai dilemmák felismerésére és megoldására. A közgazdaságtan nem értékmentes diszciplína, ezért oktatása sem korlátozódhat modellek értékmentes tárgyalására.

A távmunka elősegíti a munkaerőpiaci rugalmasságot és ezen keresztül javítja a versenyképességet

Az Ipar 4.0 és az automatizáció minden országot és a társadalom minden rétegét érinti, de nem egyformán; ráadásul a változásokra és a kockázatok kezelésére az egyes országok eltérő mértékben készültek fel. Azokban az országokban, ahol jelentős arányt képviselnek a kreatív-innovatív munkatípusok, jellemzően kevésbé érinti kedvezőtlenül a munkaerőpiacot a digitalizáció, az automatizálás és a robotika, míg a legnagyobb kockázatnak azok az országok vannak kitéve, amelyekben nagy a tömegmunka aránya. Az automatizálás kockázatának leginkább kitett munkavállalók aránya sajnálatosan alacsony a felnőttképzésben, ezért e képzések, továbbképzések újragondolása elengedhetetlen.

Az új, innovatív, hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák munkahelyteremtő szerepe korlátozott: a tömeges munkanélküliség kezelésére nem alkalmasak, sokkal inkább a munkahelyek megtartásában, a munkaerőpiac stabilitásában, minőségének javításában van kiemelkedő szerepük. A távmunka, a home office a munkaerőpiac oldaláról előnyös, mert elősegíti a rugalmasságot, és ezzel javítja a versenyképességet. Ösztönözni kell a nyugdíj melletti önkéntes munkavállalást is.

A szociális szövetkezetek száma az uniós támogatási formák ösztönző hatásaként az elmúlt öt évben megtízszereződött Magyarországon, ám jelentős részük alvó szervezet, amely csak a pályázati lehetőségek függvényében aktivizálja tevékenységét. A gazdaságirányításnak érdemes lenne változtatnia ezen, kihasználva azt a lehetőséget, hogy a szociális szövetkezetek rugalmasan alkalmazkodnak a válságterületekhez, és a vidékfejlesztés meghatározó szereplői lehetnek, különösen azokban a hátrányos helyzetű térségekben, ahol nincsenek mikrovállalkozások, és ahol az egyetlen munkalehetőséget ma az önkormányzat kínálja, közfoglalkoztatás formájában.

A képzett munkaerő elvándorlásának  megállításához bérfelzárkóztatás kell

A gazdasági felzárkózás egyik kulcsfontosságú tényezője a beruházási ráta alakulása. A potenciális kibocsátás szintjének közelében a nemzetgazdasági megtakarítások determinálják a beruházások szintjét. A felzárkózást elősegítő gazdaságpolitikának ösztönöznie kell a megtakarításokat, illetve azok becsatornázását a beruházások területére. A növekvő nemzetgazdasági beruházási ráta örvendetes tény, a beruházások összetétele azonban továbbra is kedvezőtlen, mivel a magánberuházások értéke viszonylag kicsi.

Kép: MNB

A hazai kkv-szektort a brain drain, vagyis az „agyelszívás” két csatornán is érinti: a kivándorlás és a hazai multik által kínált magasabb bérek formájában. A multik több mint kétszer akkor bért fizetnek, mint a kkv-k. Ugyanakkor ez a bérverseny kényszeríti is a kkv-kat arra, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a technológiai és hatékonysági megújulásért. A hatékonyság javulása teheti ugyan­is képessé őket magasabb bérek fizetésére. A képzett munkaerő elvándorlásának megállításában az első és legfontosabb feladat a bérfelzárkóztatás. Ehhez viszont szükség van arra is, hogy a kkv-k jelentősen több szakmai képzést vegyenek igénybe.

A beruházások tőkeintenzitása, a vállalkozások versenyképessége és különösen azok innovációs képessége erősen kapcsolódik a vállalkozók és a munkavállalók készségeihez, képességeihez és képzettségéhez. Ezen minőségi mutatók tekintetében is igaz, hogy nem elég a munkaerőpiacra belépő nemzedékre koncentrálni: a munkaerőpiacon aktív lakosság folyamatos képzése, munkaerőpiaci értékének szakadatlan növelése és egészségének, így munkaképességének minél hosszabb ideig történő megőrzése egyaránt kulcsfontosságú.

A klaszterek kialakítása hatékony módja az innovációs potenciál kihasználásának

A kkv-szektor termelékenységének javításához a K+F-tevékenységek ösztönzésére és a humán tőke fejlesztésére van szükség. A klaszterek kialakítása hatékony módja az innovációs potenciál erősítésének, illetve hasznosításának, az integrátorok működésének támogatása pedig elsősorban a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban kínálhat lehetőséget a méretgazdasági előnyök kiaknázására. A kkv-k közötti együttműködés javításán kívül fontos kitörési pont a hazai vállalkozások exportpiacra jutása. A klaszterek kialakítása – a létszám növelése és a beruházások bővítése mellett – hozzájárulhat a magyar gazdaság európai viszonylatban is magas importintenzitásának csökkentéséhez is.

Az innováció terjesztésének mélyítésére fontos eszköz a startupok finanszírozási láncának kiépítése, az egyetemek, a kkv-k és a kockázatitőke-alapok közötti finanszírozási együttműködés javítása addig, amíg az érintett vállalatok életciklusa egy olyan, érettebb szakaszba nem ér, amikor már lehetővé válik számukra a banki finanszírozás.

Az innováció motorja az infokommunikáció. Erősíteni kell a mesterséges intelligencia és egyéb feltörekvő technológiák gyakorlati alkalmazásának képességét az egész gazdaságban.

A pénzügyi szektor számára a legfőbb versenypiaci kihívások a digitális térben koncentrálódnak

A bankrendszer előtt álló legnagyobb kihívás az alacsony jövedelmezőség, amelynek oka elsősorban a magas tőkeszükségletben, az alacsony nettó kamatmarzsban és a szektort érintő adókban keresendő. A Kormány azon ígérete, miszerint a bankadót az egységes uniós adómérték irányába tereli, segítheti a bankok eredményességének javulását. Fontos kérdés a kiberbiztonság, a költség- és operációs hatékonyság, valamint a technológiai fejlesztések is, mivel a szektor legfőbb versenypiaci kihívásai a digitális térben koncentrálódnak.

Az új hitelciklus egészséges és hosszú távú fenntartása kiemelkedően fontos a pénzügyi stabilitás szempontjából. Ennek egyik eleme a stabil ingatlanpiac, hosszú távú, fix kamatozású lakáshitelekkel. Éppen ezért pozitív fejlemény, hogy mérséklődött a fix kamatozású lakáshitelek átlagos felára.

A hazai lakásállomány megújulási aránya ugyanakkor kirívóan alacsony régiós összehasonlításban, és a lakások jelentős részének állapota különösen energetikai szempontból rossz. Az építőipari termelést érzékelhető munkaerőhiány hátráltatja.

Kép: MNB

A kkv-hitelezés dinamikusan bővül. A Növekedési Hitelprogram (NHP) érdemben és pozitívan átalakította a kkv-szektor hitelállományának összetételét, és megállított bizonyos kedvezőtlen folyamatokat, ugyanakkor a NHP-program kifutása óta ismét a változó kamatozású, rövid lejáratú hitelek növekedése figyelhető meg.

Magyarországon magas szintre emelkedett a készpénzállomány aránya, amely a régióban a második legmagasabb, és jóval nagyobb, mint a fejlett országokban. Fontos lenne visszacsatornázni ezt a hatalmas készpénzállományt a gazdaság finanszírozásába.

Kicsi a hosszú távú öngondoskodást segítő termékek aránya

Magyarországon kicsi a hosszú távú öngondoskodást segítő termékek aránya, így társadalmilag kívánatos lenne az öngondoskodási megtakarítások növelése. A piaci szereplők további állami ösztönzőket, adókedvezményeket várnak ahhoz, hogy az öngondoskodó megtakarítások és a Budapesti Értéktőzsde fejlesztése kölcsönösen tudják támogatni egymást. A pénztári szektor tagsága elöregedőben van, és kedvezőtlen fejlemény a cafeteria megszüntetése ezen a területen (ezáltal csökkenhet ugyanis a munkáltatói befizetések aránya).

A fintech-szektorban rejlő lehetőségek kiaknázásával javulhat a költséghatékonyság, és a Big Datából származó globális jövedelem várhatóan tovább emelkedik. A fintech-cégek jellemzően növelik az ügyfélélményt, szolgáltatásaik hatékonyak, ugyanakkor megoldásaik sokszor újabb kezelendő kockázatokat körvonalaznak. Az új típusú szektort új típusú felügyeleti eszközökkel kell ellenőrizni, szükség esetén a mesterséges intelligencia és a blockchain-technológia alkalmazásával.

A tudásalapú agrárgazdaság feltétele a nemzetközi szintű agrárképzés

Bár érzékelhető fejlődés a magyar agrárszektorban, az mind a kibocsátás, mind a kereskedelem dinamizmusában elmarad az EU28 átlagához képest. A lemaradás megelőzéséhez lépésváltást kell végrehajtani, amelynek a legfontosabb tényezője maga az ember. Az agrárgazdaság eredményét, hatékonyságát és gazdaságosságát döntően befolyásolja a humán kapacitás szakmai felkészültsége. A tudásalapú agrárgazdaság humán feltétele a nemzetközi szintű agrárképzés. Abban, hogy a magyar szempontok is érvényesüljenek a közös agrárpolitikában, az agrárdiplomáciának kiemelkedő szerepe van, ezért is gondot kell fordítani agrárdiplomaták képzésére.

Az információtechnológia, a digitalizáció robbanásszerű fejlődése az agrárgazdaság hatékonyságát és versenyképességét meghatározó tényezővé vált, de a hazai agrárium csak úgy tudja a legújabb technológiákat a gyakorlatban alkalmazni, ha a finanszírozási feltételek mellett az e technológiát működtetni tudó szakembergárda is rendelkezésre áll. Ahhoz, hogy a magyar agrárium ezen a területen is tudja tartani lépést a versenytársaival, a szabályozás feltételrendszerével, valamint támogatásokkal és kedvezményekkel is hozzá kell járulni a szakemberek nemzetközi színvonalú képzéséhez.

A digitalizációs technológia elsajátítása mellett a teljes agrárképzés strukturális és tartalmi dinamizálására, valamint népszerűsítésére is szükség van, mivel az agrárképzés népszerűsége erősen csökkent a fiatalok körében.

Fontos figyelni az EU-támogatások részletszabályairól szóló megbeszélésekre is

Az Európai Unió regionális, illetve kohéziós politikája több évtizedes múltra tekint ugyan vissza, mégsem beszélhetünk az elmaradott régiók ugrásszerű fejlődéséről. A tagállamoknak – így Magyarországnak is – határozott fejlesztéspolitikát kell kidolgozniuk a maguk számára. Örvendetes, hogy hazánkban az utóbbi években kezd kibontakozni ilyen komplex fejlesztéspolitika.

Manapság nem országok, hanem sokkal inkább városok és agglomerációik versenyeznek a külföldi befektetőkért. Ezért is üdvözlendő, hogy Magyarországon is megjelent a városokra összpontosító fejlesztéspolitika. Különösen pozitív, hogy a nemzetközi színtéren szinte egyedül jelen lévő magyarországi városra, Budapestre és környékére kiemelkedő figyelem jut a hazai gazdaság- és fejlesztéspolitikában. A fejlesztéspolitikának szolgálnia kell a nemzeti, regionális és városi, illetve helyi identitások megerősítését is. Erre kitűnő példa a főváros vagy Debrecen új fejlesztési stratégiája.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai arra intenek, hogy a versenyszférában inkább visszatérítendő támogatási formákat érdemes működtetni; erre jó példákat találni a magyar fejlesztéspolitikai gyakorlatban. A vissza nem térítendő támogatásban részesített vállalkozások nem tudnak gyorsabb termelékenységnövekedést felmutatni, mint az ilyen támogatásban nem részesülők.

Ezzel együtt elengedhetetlen a nem fenntartható vagy a versenyképességhez és a növekedéshez tartósan hozzá nem járuló projekteknek az eddigieknél alaposabb szűrése is. A rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a humán erőforrások újrateremtésére, valamint a versenyképes kkv-szektor megerősítéséhez szükséges termelő infrastruktúra kialakítására kell még inkább összpontosítani.

A 2020 után várható agrárfinanszírozásban meg kell őrizni a költségvetési kereteket a jól bevált eszközök és támogatási nagyságrend fenntartásával. Aggodalomra ad okot, hogy a régóta ígért adminisztrációs egyszerűsítés helyett inkább tovább bonyolódni látszik a közös agrárpolitika rendszere. A jelenlegi, döntően területalapú támogatási rendszer mellett fontos cél lenne a korszerű technológiák alkalmazásának az ösztönzése és az agrárgazdaság humán feltételeinek a korszerűsítésére egyaránt.

Magyarország számára fontos az új uniós költségvetési időszak helyes, eddigi eredményeinken alapuló, azok fenntartását biztosító kialakítása. Látva és elfogadva az Európai Unió előtt álló kihívásokat, különös tekintettel a brexit által okozott bevételkiesést, konstruktívan kell közreműködni egy olyan kompromisszum létrehozásában, amely figyelembe veszi a magyar felzárkózás és az agrárágazat érdekeit is.

Örvendetes, hogy míg az Európai Bizottság jelentősen, mintegy 10 százalékkal csökkenteni kívánta a 2021–2027-es többéves pénzügyi tervben a kohézióra fordítandó forrásokat, addig az Európai Parlament kiáll ennek a kiadási tételnek a fenntartása mellett. Hosszas és nehéz tárgyalásokra kell számítani mind a költségvetés kereteinek, mind a részleteinek vonatkozásában. A keretszámokon túl fontos figyelni a támogatások felhasználásának részletszabályairól szóló megbeszélésekre is.