Versenyképes vállalkozások kellenének


hirdetés


Nagyon sok olyan kis- és közepes (kkv) cég van, amelyik valamiért nem kap, vagy nem mer hitelt felvenni, pedig a fejlődésükhöz ez elengedhetetlen lenne, így rajtuk is segíthet az MFB – mondta Bernáth Tamás elnök-vezérigazgató a növekedés.hu-nak. A hazai kkv ágazat gyengélkedik, de nagy aggodalomra azért nincs ok – tudtuk meg Krisán Lászlótól a Kavosz vezérigazgatójától.

Az MFB felmérése szerint a kereskedelmi bankok által nem hitelezhető kis és közepes méretű vállalkozások 75 százaléka nem megy be a bankokba hiteligénylésért. „Véleményem szerint ennek az lehet az oka, hogy a körükben az a nézet terjedt el, hogy úgysem tudnak megfelelni a feltételeknek. Az igaz, hogy a kritériumok közé tartozik, hogy kellő ideje működjön és megfelelő tőkeerővel, fedezettel rendelkezzen a cég, de a feltételek nem teljesíthetetlenek. Inkább elhatározás kell ahhoz, hogy egy-egy vállalkozó fedezetként felajánlja a banknak például a családi házát” – nyilatkozta az MFB elnök-vezérigazgatója lapunknak.

Bernáth Tamás hangsúlyozta: ennek ellenére fontos, hogy a vállalkozó, személyre szabottan olyan hitelt kapjon, amiből a cégét fejleszteni tudja, hiszen a fejlesztés a versenyképesség egyik fő kritériuma. Sok olyan piaci hiányosságokat látunk, amikor egy kkv-vezetője azt mondja, esze ágában sincs banktól a fejlesztéshez segítséget kérni, hiszen lehet, hogy olyan negatív élménye van, amely ahhoz kapcsolódik, hogy nem is kap hitelt a vállalkozásához. Ettől függetlenül a kkv-hitelezés fellendülőben van az elmúlt időszakhoz képest, ennek köszönhetően pedig csökkent ugyan a komplementer szolgáltatások iránti szükséglet, de továbbra is kiterjedt a nem hitelezett vállalkozási kör. Bernáth Tamástól azt is megtudtuk, az is probléma lehet, hogy a kamatszintet még mindig magasnak találják az ügyfelek, vagy éppenséggel a kölcsön futamidejét nem tartják megfelelőnek, mivel csak rövid távú támogatást kapnának és nem valószínű, hogy ki tudnák termelni a visszafizetés összegét.

A kereskedelmi banki hitelezésben sokan nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni. A kieső összeg több száz milliárd forintra rúg.

Éppen ezeket a kieső ügyfeleket, a reménytelen cégeket is segíti az MFB, e célokra használjuk az uniós visszatérítendő hitelt, a különböző, testreszabott támogatáskombinációkat és a jövőben is ez áll majd a fókuszban – fogalmazott a szakember a növekedés.hu-nak. A jelenlegi uniós ciklusban közel 9000 milliárd forintnyi forrás áll Magyarország rendelkezésére, ebből a visszatérítendő pénzügyi eszközök aránya 8 százalék. Ez utóbbinak az 57 százaléka van igénnyel lefedve. Az MFB Csoport különböző tagjainak összesített hozzájárulása a kkv-hitelezés bővüléséhez 18 százalék volt tavaly – ezt az elnök-vezérigazgató már a Portfolió Hitelezés 2018 konferenciáján ismertette.

Részletekre lebontva az önálló kkv-hitelek 71, az önálló lakossági hitelek 12, a kombinált hitelek 88, a kockázati tőke 25 százalékát igényelték jelenleg.

Ezeknek is köszönhetően a bank számításai szerint a GDP-növekedéshez való hozzájárulását 0,5-ről egy százalékra növelte tavaly. Az is elhangzott, hogy a kockázati programok főszereplője a Hiventures, amely 8,3 milliárd forintot folyósított már. Az MFB garanciatevékenysége is emelkedett, immár Magyarországé a harmadik legnagyobb garanciaállomány az EU-ban GDP-arányosan, a bankhoz tartozó Garantiqa részesedése 75 százalék, a kkv-hitelek 15 százalékához kapcsolódik a készfizető kezessége. Az bank első embere hangsúlyozta: az MFB növelni kívánja az addicionalitást, és egyre több olyan kkv-t kíván bevonni, amely csak azért jut hitelhez, mert mögötte garancia áll. Ami az egyéb programokat illeti, Bernáth Tamás beszámolt arról is, hogy a digitalizáció is fókuszban áll: májusban elindul a lakossági energiahatékonysági program online igénylése, elektronikus partneri kapcsolattartást vezetnek be, és összekapcsolják az igényeket a megoldásokkal tevékenységük különböző területein. Mindeközben fokozottan bekapcsolódnak a nemzetközi fejlesztési banki együttműködésbe is. A kínai együttműködések mellett az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Fejlesztési Alappal és az Európai Beruházási Alap által létrehozott nemzetközi befektetési alappal kötött szerződések is segítik kitölteni a hétéves uniós pénzügyi ciklusok között finanszírozási hullámvölgyet.

Nincs ok aggodalomra

A magyar kkv ágazat nem beteg, csak gyenge és hátrányos helyzetű – jelentette ki a konferencián Krisán László a Kavosz vezérigazgatója.

Torz és rossz ötlet volt az uniós csatlakozásunkkor elfogadni azt a központi definíciót, hogy a 250 fő alatti, 50 millió euró alatti árbevételű cégeket kkv-nak tekinteni. Mindkét szám rettenetesen magas. Az ágazat fejlesztését azzal kellene kezdeni, hogy megváltoztatjuk ezt a fogalmat.

Noha papíron 1,1 millió kkv működik Magyarországon, de ezt el kell felejteni, az adatok azt mutatják, hogy 700 ezernél nincsenek többen, ráadásul több mint 99 százalékuk mikro- és kisvállalkozás. Jó hír viszont, hogy ezek aránya a foglalkoztatásban 76 százalékra emelkedett, vagyis 3-4 millió emberről beszélhetünk, akik a GDP közel 55 százalékát termelik meg. Szintén kedvezőtlen tendencia, hogy az exportban és a versenyképességben is lemaradás tapaszatalható. Ez utóbbiban az uniós átlagtól közel 15-20 százalékos elmaradó termelékenységnek van szomorú szerepe. Az amortizáció és a géppark leromlása összességében nem teszi versenyképessé a cégeket. Krisán László egyéb anomáliákról is beszélt. A mostani eu-s pénzügyi ciklus összegét gyakorlatilag lekötöttük, 2018 végéig lényegében (legalább előlegként) kifizetik a brüsszeli forrást, így most már a 2021-2028-as pénzek sorsa a legnagyobb kérdés. A forrásokhoz való hozzájutás egyre jobb – ebben dicséret illeti a bankokat és az MNB-t –, ugyanakkor a munkaerőhiány és az adminisztráció, az 53 adónem erősen sújtja őket.  

Ezen szavak elhangzása után arra volt kíváncsi lapunk, hogy kell –e aggódni az ágazatnak. Krisán László határozott nemmel válaszolt, ám hozzátette, hogy lehet és kell is mindez ellen tenni.

A jegybank a Növekedési Hitelprogrammal a „motort beindította” amely sikeréhez kétség sem fér. De a vállalkozói szemléleten változtatni kell, a munkaerő problémát csak úgy, mint a bürokráciacsökkentést mielőbb meg kell oldani.

A foglalkoztatást segítheti például a nyugdíjasok adózási szempontból kedvező munkavállalásához, hiszen a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvény megadja a lehetőséget erre. A kkv-k tőkeprogramját pedig fejleszteni kell, ez sem tű halasztást, mivel a cégek igencsak tőkehiányosak.

B.G.A.