Veszélyes, ne vegyen tokent! – figyelmeztet az MNB

hirdetés

Akár befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét is elveszthetik azok az ügyfelek, akik tokeneket vásárolnak nyilvános ICO forrásgyűjtés keretében tőkebevonásra, cégfejlesztésre hivatkozó személyektől. Az MNB és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság is folyamatosan figyelmeztet az – egyre inkább terjedő – befektetés jelentős kockázataira.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy Európa-szerte, így Magyarországon is terjedőben van a rendkívül kockázatos befektetéseknek számító ICO (initial coin offering) nyilvános forrásgyűjtési forma.

Az ICO jellemzője, hogy egy vállalkozás vagy magánszemély – osztott főkönyvi (distributed ledger) technológia, például blokklánc (blockchain) alkalmazásával – tokeneket bocsát ki és kínál eladásra hivatalos fizetőeszközért (pl. euró), vagy gyakrabban virtuális valutáért (pl. bitcoin, ether) azért, hogy projektjéhez tőkét szerezzen vagy cégépítését finanszírozza. A tokenek a kibocsátó, vagy a kibocsátó közösség felé fennálló „értéket” testesítenek meg, a hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlítanak, ám fontos különbség, hogy a tokenek tulajdonosi jogokat többnyire nem biztosítanak, társasági részesedést jellemzően nem testesítenek meg.

Az ICO-k rendkívül kockázatos és igen spekulatív befektetési formáknak számítanak. A tokenek ára ugyanis általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket, azaz likvid (másodlagos) piaccal nem feltétlenül rendelkeznek.

További kockázatot jelenthet, hogy az ICO-k nem minősülnek egyértelműen szabályozott nyilvános forrásgyűjtési formának az Európai Unióban (EU). Ezzel összefüggésben az ICO-val kapcsolatos befektetői információk, tájékoztatások egyelőre még nem kiforrottak. Az ICO-t bemutató tájékoztató (ún. white paper) kapcsán kiemelt kockázatot jelent, hogy a dokumentum – szabályozottság hiányában – nem, vagy nem teljeskörűen tartalmazza a befektetési döntéshez szükséges információkat és jellemzően túlzottan optimista piaci előrejelzéseket tartalmaz.

E tranzakciók kapcsán jelentős annak az esélye, hogy a befektetők elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét, mivel az ICO-projektek tipikusan a fejlődés korai szakaszában vannak, és üzleti modelljeik kísérleti jellegűek. Az ICO-ba fektető ügyfeleket nem védik az uniós vagy magyar garanciaintézmények felelősségi és kárviselési szabályai sem. Végül az ICO-k kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége is.

Az ICO-projekteket jellemzően külföldi bejegyzésű, határon átnyúló szolgáltatást nyújtó vállalkozások, vagy éppen természetes személyek valósítják meg. A közelmúltban ugyanakkor a hazai piacon már megjelentek egyes magyar vállalkozások, magánszemélyek által – valamilyen ICO keretében – kibocsátott tokenek is.

A valamely európai hatóság engedélyével rendelkező, határon átnyúló ICO-t megvalósító külföldi intézmények felügyelete nem tartozik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatáskörébe. Az viszont, hogy egy magyarországi vállalkozás, magánszemély által megvalósított ICO a magyar jegybank felügyelési körébe tartozik-e vagy sem, csak eseti alapon határozható meg. Számos ICO – struktúrájától függően – ugyanakkor kívül eshet az EU-s és hazai jogszabályok hatókörén. Ebben az esetben a befektetők egyáltalán nem részesülhetnek az uniós jogszabályok nyújtotta védelemben.