Vigyázzunk a kátyúkkal! De akkor se essünk pánikba, ha mégis beléjük hajtottunk


hirdetés


Sokan várják, hogy a szokatlanul hidegre sikeredett télvégét követően végre ne csak a naptárból lehessen következtetni a tavasz beköszöntére. Az időjárás enyhülése azonban veszélyeket is hordoz az autósok számára. A hideg miatti fagyok ugyanis számos úttestben vájtak kátyúkat, amelyek akár több százezres károkat okozhatnak az azokba hajtó gépkocsi-tulajdonosoknak. Ezért ezekben a napokban nem árt a szokásosnál is óvatosabban vezetni, ha pedig mégis megtörtént a baj, akkor azt körültekintően kell dokumentálni, hogy az autóban keletkezett kárunkat a biztosító, illetve a biztonságos úttestekért felelős intézmények megtérítsék.

Defekt, sérült felni, rossz egyenesfutás: problémák, amelyek akár egyetlen kátyú után is jelentkezhetnek. Hiába a körültekintő vezetés, Magyarország 200 ezer kilométernyi úthálózatán a téli fagyok után akár egymillió kátyú is lehet, amelyek többsége potenciális veszélyforrás autónk futóműve és kerekei számára.

 Még rosszabb, hogy sok esetben bizonyítani sem lehet, hogy a kátyú okozta a problémát, a biztosítók átlagosan csak minden második káresemény után fizetnek.

A kátyúk az autósok talán legalattomosabb ellenségei. Mindannyiunk rémálma, hogy olyan kátyúba hajtunk, ami miatt vagy ott helyben kell kereket cserélnünk, vagy csak később, a szervizben derül ki, hogy sok százezres kárunk keletkezett. A kátyúk olyan gyorsan és sok helyen bukkannak fel egyszerre, hogy lehetetlen befoltozni azokat, ráadásul csak jó időben javíthatók. Sokszor víz vagy hó borítja a lyukakat, így még az egyébként óvatosan közlekedő autósokat is teljesen kiszolgáltatottá teszik. A legtöbb esetben a gumi vagy a felni sérül, de ennél problémásabb és költségesebb a futómű rejtett hibája, mivel sokszor csak később derül ki, hogy egy nagyobb zökkenő komolyabb kárt tett benne.

Bosszantó, de talán mégis egyszerűbb, ha mindjárt a helyszínen intézkedünk. Ilyenkor ugyanis legalább megvan az esélyünk arra, hogy a kárunkat megtéríttessük a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel vagy a biztosítóval, már ha a káresemény körülményeit megfelelően dokumentáltuk.

Ez azért elengedhetetlen, mert az út fenntartójától csak akkor kérhetünk kártérítést, ha bizonyítani tudjuk, hogy a szabályok betartása mellett nem volt esélyünk elkerülni a kátyúba hajtást.

A legtöbb biztosítótársaságnál a kötelező biztosítás mellé köthető olyan kiegészítő szolgáltatás is, amely megtéríti a kátyú miatt keletkezett kárunkat. Ám még a külön kátyúbiztosítással rendelkezőknek is csupán a fele kap kártérítést, ha nem vagy nem megfelelően dokumentálták a történteket.

A kátyúba hajtást követően az is fontos, hogy a lehető legrövidebb időn belül fel kell keresni egy szervizt, már amennyiben a jármű mozgásképes. Eszünkbe ne jusson a sérült abroncson továbbra is közlekedni, így ugyanis nagyobb kárt okozhatunk benne és ez rendkívül balesetveszélyes is. Ha az autónk közlekedésre alkalmatlan, akkor autómentőt kell hívni. Nagy segítség, ha van Casco biztosításunk, hiszen ez alapján bizonyos esetekben a javítás ideje alatt csereautót is igénybe lehet venni.

Sokkal alattomosabb viszont a futómű fokozatos elhasználódása. A kátyúk, nyomvályúk, gyűrődések ugyanis folyamatosan igénybe veszik a futómű elemeit, így azok idővel elkopnak. A Bárdi Autó szakértői szerint ilyenkor árulkodó az úthibákon, fekvőrendőrökön jelentkező kopogó hang, amely leggyakrabban az elkopott gömbfejek következménye, de a szilentek is okozhatják a futómű kopogását. Amíg azonban ezeket hallani lehet, a lengéscsillapító csendben megy tönkre. Sok tulajdonos ezért nem is foglalkozik a lengéscsillapítóval: ennek meghibásodása ugyanis egy folyamat. Szép lassan romlanak a kanyarjellemzők, illetve megnő a fékút is, ezt pedig normál közlekedésben nehéz felismerni.

Pedig a lengéscsillapító hibája akár a fékút 20 százalékos megnövekedését is eredményezheti, ez pedig már elegendő ahhoz, hogy vészhelyzetben a gépjárművünk ne álljon meg időben és baleset történjen.

A keréknyomás szintén rendszeresen ellenőrizendő, ahogyan a kerekek állapota is: egy szálszakadt gumi vagy egy kissé megütött felni az általa keltett rezonanciákkal ugyanúgy tönkreteheti a lengéscsillapítót és a toronycsapágyat, mint a nem megfelelő abroncsnyomás.

Ahhoz, hogy utunk során mindig a legnagyobb biztonságban legyünk, a Bárdi Autó szakértői azt tanácsolják, hogy évenként vagy 20 ezer kilométerenként szervizben ellenőriztessük a futóművet és az abroncsokat. Ilyenkor a szemrevételezés mellett különösen fontos a vizsgálópadon történő ellenőrzés is, amely során a lengéscsillapítók állapotára is fény derül. Ennek az alkatrésznek az átlagos élettartama 80 ezer kilométer, így ekkora futás után mindenképpen javasolt a cseréje.

Ha az utak állapotán ugyan nem is tudunk változtatni, a későbbi problémákat azért elkerülhetjük: körültekintő vezetéssel minimalizálhatjuk a kátyú okozta károkat, az időszakos átvizsgálással pedig időben kicserélhetjük az elhasználódott alkatrészeket. Ha mégis megtörténik a baj, akkor nem árt, ha van a csomagtartóban pótkerék, amelynek felszerelése után folytathatjuk utunkat a legközelebbi szervizig.