Ma a világon az emberek átlagéletkora 67,2 év. Ezen belül a legmagasabb Európában 77,8 év és a legalacsonyabb Afrikában 53 év. Magyarországon az átlag a nőknél 79,33 év, míg a férfiaknál 72,86 év, amely magasabb, mint az összeurópai átlag. Az országok közül azonban a legkiemelkedőbbek: Dél-Korea, Japán, Svájc, Szingapúr, Ausztrália, Spanyolország, Új-Zéland, Kanada, Izrael, Olaszország és Franciaország.
Átlagéletkor országok és régiók szerint
Forrás: World Health Organisation
Azon országok, ahol 80 év feletti az átlagéletkor
Forrás: Our World in Data, 2019.
Egy új felmérés szerint 2030-ra a dél-koreaiak várható élettartama lesz a legmagasabb a világon. A férfiak átlagos életkora a 85 év, a nőké pedig a 91 év lehet.
A kutatók számításai szerint 2030-ig minden országban nőni fog az emberek várható élettartama, de a legeredményesebben Dél-Koreában. A londoni Imperial College, az Egészségügyi Világszervezet, a Northumbria Egyetem valamint a Washingtoni Egyetem kutatói 21 előrejelzés segítségével új modellt dolgoztak ki a jövőbeni várható élettartam előrejelzésére 35 országban.
Dél-Korea sikere a zöld gazdasági növekedés, a fenntarthatóság, az egészségügyi ellátáshoz és orvosi technológiához való hozzáférés javulása, a természetgyógyászat és a modern nyugati orvoslás együttese, valamint az új tudatos életképesség: fenntartható gondolkodásmód, aktív egészséges élet, tudatos étkezés és a magas színvonalon kutatott ősi gyógynövényhasználat, és az életszemlélet javítása, vagyis a természet és technológia fúziója volt.
A jó hír, hogy a kutatás eredményeként Európában épp nálunk következhet be a legnagyobb léptékű fejlődés a férfiak áltagéletkorának növekedésében és hat évet javítva elérheti az átlag 78 évet, nőknél négy évet javítva, 82 évre növekedhet.
A kiemelkedő országok között Dél-Korea, Japán, Svájc, Szingapúr, Ausztrália, Spanyolország, Új-Zéland, Kanada, Izrael, Olaszország és Franciaország szerepel.
Mennyire leszünk egészségesek 2040-ben?
A hosszú élet fontos aspektusa az egészség. A Bloomberg "legegészségesebb országok" kutatása 169 országot rangsorol az emberek általános egészségi állapotát elősegítő változatok alapján.
Ennek eredményeként 2040-re Spanyolország vezetheti a rangsort az egészséges országok tekintetében.
A második helyen Japán található, majd Szingapúr, Svájc, Portugália, Olaszország, Izrael, Izland, Franciaország, Luxemburg és Ausztrália követ a rangsor a legjobbak között.
Az egészséges országok indexe
Forrás: Bloomberg, 2020
A hosszú élet oázisai – Földünk kékzónái
De ha nem országokat, hanem kisebb területeket vizsgálunk, akkor még érdekesebb képet kapunk.
Földünk számos pontján találhatóak olyan területek, ahol az átlagéletkor meghaladja a 100 évet is.
Dan Buettner író több mint egy évtizede azon dolgozik, hogy azonosítsa a hosszú élettartam forró pontjait szerte a világon. A National Geographic Society segítségével Buettner olyan helyek felkutatását tűzte ki célul, ahol nemcsak magas a 100 évnél idősebb személyek koncentrációja, hanem olyan emberek csoportjai is, akik egészségesen öregedtek meg.
Versenyképesség helyett életképesség
Buettner öt olyan zónát és területet talált, amelyet Kék Zónának nevezett el. De nemcsak öt ilyen terület található, hanem ennél jóval több. Dan Buetter öt kék zónája: Ikaria (Görögország), Okinawa (Japán), Ogliastra régió (Szardínia szigetének középső területe), Loma Linda (Kalifornia – Egyesült Államok), Nicoya félsziget (Costra Rica) és a további területek: Hunza-völgy (Pakisztán), a serpák (Nepál – Himalája régió), a kínai Bama régió, a mexikói Otomini indiánok, valamint a Tarahumara törzs lakói, az ecuadori vilcabambai indiánok, a jekana indiánok Venezuelában, valamint az abbháziaiak a Kaukázus régióban.
Földünk kék zónái
A genetikai adottság mellett a tudatosság is szerepet játszik. Az optimista életszemlélet, a céltudatos élet, az aktívan tartás és az egészséges táplálkozás.
A "kék zónákban" élők közös tulajdonsága, hogy harmóniában élnek a természettel, értékelik a szabadidőt és a pihenést, de emellett keményen dolgoznak, sokat gyalogolnak és van életcéljuk, azaz tudják minden reggel, hogy mire ébrednek.
Okinawában az "ikiagi", Costa Ricában "pura vida" illetve a "plan de vida" kifejezéseket használják rá. Ezek a népcsoportok abban hisznek, hogy a világunk életközpontú, természetközeli, család, társaság és munkaalapú.
A hosszú élet titka a "Kék-zónákban"
A Hunza-völgy Pakisztán legészakibb csücskénél helyezkedik el, ott, ahol a pakisztáni-afgán-kínai határvidék található. Fekvése lélegzetállító: nem kevesebb, mint hat hegylánc húzódik ezen a területen. A Hunzák egy különlegesen termékeny völgyben élnek, mely a sziklás vonulatok közé ékelődik. Többezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően egészséges és természetes életszokásokat követnek.
Nem ismerik a szívbetegséget, a magas vérnyomást, és a daganatos megbetegedéseket. Nincsenek orvosaik és kórházaik, mégis 100 éves átlagéletkort érnek meg, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve.
A 110 évet is megélő hunzákra a betegségektől mentes életmódjuk miatt figyeltek fel az 1960-as években. Számukra ismeretlenek voltak a vérnyomás- és emésztési problémák, a magas koleszterinszint, a szív-és érrendszeri betegségek, a rák, valamint a cukorbetegség. A kutatók a magas életkort eleinte genetikai örökségnek gondolták, azonban később összefüggést találtak az étkezési szokásaik, a sok testmozgással járó életmódjuk, az élénk társasági élet, a klíma és a hunzák egészségi állapota között.
Hunza völgy
Forrás: Shutterstock
A magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek.
Hosszú életük titka a munka, s az örökös mozgás mellett a mértékletes táplálkozás.
A napfényes Hunza-völgyben élő, a hagyományaikat még követő lakosok teraszos gazdálkodást folytatnak, ahol gyümölcsöket és gabonaféléket termesztenek, rengeteget mozognak, növényi étrendet követnek, sok sárgabarackot és guját, azaz keserű dinnyét esznek. Amikor amerikai tudósok meglátogatták a népcsoportot, megfigyelték, hogy a gyümölcsöket nemcsak frissen, hanem szárított formában is fogyasztják, valamint sok zöldséget, olajos magvat, gabonát, árpát, kölest esznek.
A Geriátriai Társaság megbízásából Hunzában járt dr. Jay Hoffman így összegezte tapasztalatait:
"Úgy tűnik, a hunzák a legboldogabbak a világon. Boldogok, mert igazán élnek. Boldogok, mert egészségesek."
A Kína és India között fekvő Bhután természeti adottsága folytán Földünk egyik legelzártabb állama. Az elmúlt több mint ezer évben elképesztő elszigeteltségben éltek. Az 1960-as évekig nem voltak aszfaltozott utak, elektromos és telefonhálózat, gépjárművek, postaszolgálat, sőt a televízió is csak 2000 környékén jelent meg.
Ősi világnézetük szerint az élet természetes állapota a boldogság.
Sikerült megőrizniük ősi hagyományaikat, életvezetésüket. Bhutánban összesen egy fő halt meg a koronavírusban, ő is 2021. januárjában. Példaértékű Bhután védekezése a koronavírus járvánnyal szemben.
Bhután
Forrás: Shutterstock
A halhatatlanok szigetének is nevezett Okinawán élőkre magas élettartamuk már a második világháború alatt felfigyeltek. A kutatók azt tapasztalták, hogy a lakosok körében megszokott a magas, 100 évet meghaladó életkor, és a szívproblémák, a stroke és a daganatos megbetegedések aránya itt volt a legalacsonyabb a világon.
A lakosok növényi étrendet követtek, azaz a fő táplálékforrást a zöldségek, a gyümölcsök és a gabonafélék biztosították. Egyik fő eledelük az édesburgonya, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a leveles zöldségek, az Omega-3 zsírsavban gazdag halak, de a rizs, a szója is az étrendjük része. Emellett a kutatók azt is megfigyelték, hogy Okinawa lakosaira nem jellemző a nyugati világban megszokott lakmározás: pont annyit esznek, amennyire szükségük van.
Okinawa
Forrás: Shutterstock
A Himalája magas területein élő serpák is a világ legegészségesebb népei közé tartoznak. A kivételes fizikummal és állóképességgel rendelkező hegyi emberek egyrészt aktív életmódjuknak köszönhetően élnek sokáig, és a betegségek sem gyakoriak, hiszen a hegyen való közlekedés számukra a mindennapi rutin része. A Mount Everest meghódítása óta a hegymászók rendszeresen igénybe veszik a teherhordó serpák segítségét, akik nemcsak úgy ismerik a hegyet, mint a tenyerüket, de az extrém fizikai terhelést is bírják.
Az abházok Grúzia területén élnek és az egészséges százévesek szokatlanul magas létszámáról ismert. A kefir és joghurt reklámokkal ellentétben az abházok nem esznek sem kefirt, sem joghurtot! Egy kecske-, tehén-, vagy birkatejből erjesztéssel készült matzoni nevű főzetből isznak naponta egy-két pohárral. Salátát fogyasztanak reggelire, melyhez a kertből szedik a friss hozzávalókat, s mely tavasszal olyan csípős zöldségekből készül, mint a vízitorma, a zöldhagyma, vagy a retekfélék. Nyáron és ősszel a paradicsom és az uborka a legnépszerűbb náluk, míg a téli saláták ecetes uborkából és paradicsomból, káposztából és hagymából állnak. Amit nem fogyasztanak el, azt elraktározzák, vagy megszárítják télire. Így aztán sok olyan gyümölcs van, ami egész évben fogyasztható.
Az abházok általában igen erős, szikár emberek, súlyfelesleg nélkül. Lassan esznek, az étkezés minden percét élvezve, alaposan megrágják az ételt, és szeretik egymás társaságát.
Az étkezés mellett a hosszú élet abház receptjének másik összetevője a rengeteg testmozgás, mely a napi tevékenységük része.
A világ legegészségesebb és leghosszabb életű népeinek étrendjében és életmódjában számos közös vonás figyelhető meg
Elsősorban vegetáriánus táplálkozást folytatnak, húst keveset esznek. Halat csak az okinawaiak fogyasztanak. Étrendjük - a nyugati standardokhoz viszonyítva – kalóriaszegénynek mondható. Nem fogyasztanak iparilag módosított élelmiszert, cukrot, kukoricaszirupot, tartósítószert, mesterséges aromát vagy egyéb vegyi eredetű anyagot.
Étrendjük elsődlegesen friss – tehát nyers zöldségekre és gyümölcsökre – épül. Azt eszik, ami az adott időszakban helyben megterem, ahelyett, hogy messziről szállított konzerveket fogyasztanának. A hosszú életű népek mindegyikére jellemző az élethosszig tartó aktív mozgás! Mindnyájan derűs, megelégedett életet élnek.
Míg a nyugati társadalmakban az egyén folyamatos elszigeteltsége figyelhető meg, ezeknél a népcsoportoknál megbecsülik az öregeket, s halálukig a családban maradnak. Nagy családokban élnek együtt a különböző generációk és gondoskodnak egymásról.
Vagy más apektusból nézve a 8 döntő tényező: Az egészséges ivóvíz külső- és belső használata, a természetben való időtöltés, a napfény élettani hatásai, az aktív testmozgás, harmónia a természettel és a munka tisztelete, a nyugalom és a dolgok elfogadottsága, az egészséges táplálkozás, az élet minden területén gyakorolt mértékletesség, a család és a barátok fontossága valamint a hitbe vetett bizalom.
Mit tanulhatunk a Kék Zónák lakóitól?
⦁ Első a család, koncentráljunk a családra
A szoros családi kötelékben élők biztosak lehetnek benne, hogy megfelelő törődésben lesz részük. A biztos családi háttérrel rendelkező emberek kevésbé depressziósak és stresszesek, körükben kisebb arányban fordul elő az öngyilkosság. A gyerekek, az unokák segítségükre is vannak, de egyben hovatartozást és életcélt is jelentenek.
⦁ Tiszteljük az időseket!
A nagyszülők szeretetet, a gyermekek körüli segítséget, bölcsességet, reményt adnak, biztosítják a tradíciók fennmaradását, ösztönzik az unokákat a boldogulásra. Feltehető, hogy így a gyermekek egészségesebbek lesznek, ügyesebben eligazodnak majd a világban, no és magasabb kort élnek majd meg.
⦁ Sétáljunk!
A szardíniai pásztorok által megtett napi 8 vagy több kilométeres gyaloglás a szív- és érrendszernek rendkívül jót tesz, de pozitív hatással van az izmok és csontok anyagcseréjére is.
⦁ Igyunk egy-két pohár vörösbort naponta!
A visszafogott borfogyasztás magyarázattal szolgálhat a férfiak kevésbé stresszes életére is.
⦁ Nevessünk egy jót barátainkkal!
A nevetés csökkenti a stresszt és a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
⦁ Étrendünk alapja a zöldség legyen!
Az okinavaiak életük nagy részében zöldség alapú étrenden élnek, melyek tápanyagban gazdagok, de kevés kalóriát tartalmaznak.
⦁ Kertészkedjünk!
Ez egyfajta napi fizikai munka, mely széles körben megmozgatja a testet, és távol tartja a stresszt. Ugyanakkor majdnem egész évben fellelhető friss zöldségforrást is jelent.
⦁ Legyen "moaink"!
A tradicionális okinavai "moai" biztonságos szociális hálót jelent. Szükség esetén anyagi és érzelmi támogatást nyújt, hiszen tudják, hogy mindig ott van valaki a számukra.
⦁ Legyen ikiagink!
Fontos, hogy legyenek céljaink, ez az ikiagi – amiért mindig érdemes felkelni. Az ikiagi egyszerre jelenti azt, amit szeretsz csinálni, amiben jó vagy, amiért megfizetnek és amire a világnak szüksége van. Azaz a szenvedély, a küldetés, a hivatás és a szakma metszéspontja.
⦁ Élvezzük a napsütést!
A rendszeres napsugárzás hatására a szervezetben kialakuló D-vitamin erősebb csontokat és egészségesebb testet eredményez. Az "okos" napfürdőzés (15 perc a karokon és lábakon) étrendünk megfelelő kiegészítője.
⦁ Maradjunk aktívak!
Az idős lakosok sokat sétálnak és kertészkednek. Otthonaikban kevés a bútor, a lakók a földön, tatamikon ülve költik el ételeiket és pihennek meg. Az idősek sokszor leülnek és felállnak naponta, ezzel erősödik testük izomzata és egyensúlyrendszerük.
⦁ Neveljünk gyógynövényeket!
A feketeüröm, a gyömbér és a kurkuma az okinavai kertek alappillérei, mindegyikük bizonyítottan gyógyító hatású. Rendszeres, napi fogyasztásuk például az okinavaiaktól távol tartja a betegségeket.
⦁ Értékeljük azt, amink van!
Képesek a gondokkal teli kezdeti éveiket a múltban hagyni, miközben élvezik a ma egyszerű örömeit. Megtanultak szeretetre méltóak lenni, és a fiatalokat társaságukba vonzani.
⦁ Találjunk az időben egy menedéket
Heti egy nap szakítsuk meg a mindennapi rutint. Találjunk egy napot, amit a természetben a családdal, barátokkal töltsük időnket.
⦁ Tartsuk meg egészséges testtömeg indexünket (BMI)
Az egészséges BMI-vel (vagyis ha az egyén magasságához megfelelő testsúly párosul) rendelkezők, akik aktív életet élnek, és ritkán vagy egyáltalán nem esznek húst, kevésbé hajlamosak a megbetegedésre.
⦁ Mértéktartóan és rendszeresen mozogjunk
A rendszeres, kisebb intenzitású mozgás, mint például a séta, csökkentheti a szívbetegségek és bizonyos rákbetegségek kialakulásának esélyét.
⦁ Hasonlóan gondolkodó barátokkal töltsük időnket és viszonozzunk
Jó érzéssel tölti el őket, hogy értékrendjük azonos, és támogatják egymás szokásait. Az embereket messziről elkerüli a depresszió, ha mások megsegítésére is koncentrálhatnak.
⦁ Nassoljunk magvakat
Eddig legalább négy nagyobb tanulmány igazolta az olajosmagvak egészségre és élettartamra pozitív hatását.
⦁ Vacsoránk legyen korai és könnyű
Egy könnyű, korai vacsorával elkerülhető, hogy az inaktív, pihenő napszakban kalóriabombákkal romboljuk testünket. Az alvás minőségére is kedvezően hat, és a BMI-t is alacsonyabban tartja.
⦁ Rengeteg vizet igyunk
A napi plusz 5-6 pohár vizet fogyasztó férfiak jelentősen csökkentették esélyüket a halálos kimenetelű szívinfarktusra.
⦁ Legyen egy "plan de vidánk"
A szerencsés százévesek erős életcéllal rendelkeznek. Érzik, hogy szükség van rájuk, és hozzá szeretnének járulni egy jobb világhoz.
⦁ Ápoljunk széles körű emberi kapcsolatokat
A nicoyai százévesek gyakran látogatják szomszédjaikat. Megtanulták, hogyan kell hallgatni, nevetni és megbecsülni értékeiket.
⦁ Dolgozzunk keményen
Úgy látszik, a százévesek mindig élvezettel végezték a fizikai munkát életük során. Örömüket lelik a mindennapi feladatokban.
⦁ A közös múlt ereje
A chorotega bennszülöttekhez és tradícióikhoz való tartozás érzése enyhíti és valamelyest stresszmentesíti a modern nicoyaiak életét.
Longevity - Fenntarthatóságra épülő életközpontú jövőkép
A globális koronavírus járvány átformálta a mindennapjainkat, és bízunk benne, hogy a járvány elcsendesedik ebben az évben, de a gondolkodásmódunkon, a hozzáállásunkon hosszú távon is változtatni kell! A tudatosság, a fenntarthatóság, a természettel való harmonikus együttélésünk egyre több értékkel bír.
Nemcsak a globális klímavédelem miatt, de a mi generációnk az első, aki felismerte, hogy tennünk kell valamint a saját bolygónk megóvásában, és a versenyképesség helyett egy új kifejezést is érdemes bevezetni, ez pedig maga az életképesség.
Mert minden élet számít! Az életképességnek három pillére pedig a fenntarthatóság, a technológiai kihívások, és a "Longevity" – azaz a tartalmas és hosszú élet lehetnek.
A globális hosszúélet határai ugyanis nem csupán a gyógyításra és az ehhez kapcsolódó kutatási tevékenységekre terjednek ki, hanem az ehhez kapcsolódó irányítási és a pénzügyi szektor kihívásai is idetartoznak. Dmitry Kaminskiy szerint, ami a 20. század elején az űrutazás, és az ahhoz kapcsolódó tudományágak (rakétaipar, newtoni fizika, matematika) felívelése volt, ami egyszerre a digitalizáció alapjainak megteremtésében is szerepet játszott, az a jelenlegi korban a hosszúélettartam iparága lesz. Átfogó szintézisre van szükség, hogy létre jöjjön és megértést nyerjen a hosszúélethez kapcsolódó tudományok, a technológia jelenlegi helyzete, valamint az ipar jövőbeni pályájának előrejelzése, figyelembe véve annak soha nem látott sokszínűségét és rendkívül összetett, több dimenziós és interdiszciplináris jellegét.
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
