Mennyi cégcsőd volt itthon az uniós átlaghoz képest? Mutatjuk a számokat

Február 24-én közölte az Eurostat az új cégregisztrációk és csődök adatait. EU szinten 2024 negyedik negyedében a harmadik negyedévhez viszonyítva, enyhe csökkenés látszik a csődök, és kisebb javulás a regisztrációk tekintetében. Az új regisztrációk és a csődök száma is általában a nagy változások idején növekszik egyszerre. Vannak ugyanis cégek, amelyek nem tudnak alkalmazkodni az új viszonyokhoz, mások számára pedig éppen ezek közepette nyílnak meg új lehetőségek.

Fontosak azonban a hosszútávú tendenciák is. A következő táblázat első két számoszlopában egyrészt az új cégregisztrációk számának a 2021 évihez mért, másrészt a 2024 negyedik negyedév adatok harmadik negyedévihez képesti százalékos változását látjuk Magyarország és az EU esetén. A következő két oszlop ugyanezen összehasonlításban mutatja a csődök számának változását. Végül az utolsó oszlop a 2021 évhez viszonyított új cégregisztrációk és a csődök egyenlegét tartalmazza.

Cégregisztrációk és csődök száma Magyarországon és az EU-ban (2021=100, 2024 Q3-Q4, %)

Forrás: Eurostat alapján saját számítás

Az adatok alapján érdekes megfigyeléseket tehetünk. Elsőként azt, hogy a regisztrációk és a csődök egyenlege tekintetében a vizsgált ötéves időtávon a magyar adatok rosszabbak az EU-s átlagértékeknél, azaz sokkal jobban nőtt a csődök, mint az új cégek száma valamennyi vizsgált ágazatban. Cégdemográfiai szóhasználattal sokkal több volt a céghalál, mint a cégszületés. A legrosszabb születés-halálozás arányt a jövő szempontjából különösen fontos infokommunikációs ágazatnál látjuk, de nagy a szakadék az oktatás, egészségügy, szociális ellátás területén is.

A gazdaság tipikus gondjaira mutatnak rá a rossz építőipari és kereskedelmi cégdemográfiai adatok is. A teljes üzleti szektor esetén is csekély a regisztrációk és nagy csődök száma. Ha viszont a 2024-es év második felét nézzük, akkor azt látjuk, hogy az ipar, a szálláshely és a vendéglátás esetén már több új regisztráció, mint csőd következett be. A teljes üzleti szektor esetén viszont továbbra is magasabb a csődök, mint az új cégregisztrációk száma.

Különösen meglepő a jelentős csődszámnövekedés az oktatás, egészségügy, szociális ellátás területén, hiszen ezek a területek egyrészt jelentősen befolyásolják az életminőséget, másrészt erősödésük a gazdaság sikeresebb működése szempontjából is fontos lenne. Érdekes adat az Eurostat által egy csoportba tett pénzügyek, biztosítás, ingatlan ügyek, tudományos, műszaki tevékenységek, valamint adminisztratív és támogatószolgáltatások nagyobb csoport, amely esetén az új cégek regisztrációjának és a csődök számának 2024 második féléves változása egyensúlyban van.

Összességében arra kell rámutatnunk, hogy két tevékenységcsoport (szállítás, raktározás, valamint az oktatás, egészségügy és szociális tevékenységek) kivételével valamennyi vizsgált ágazat esetén 2021-hez képest Magyarországon csökkent, esetenként jelentősen csökkent az új cégbejelentések száma, míg az EU-s átlagadatok a kereskedelmi ágazat kivételével javultak. A csődszámok tekintetében pedig a magyar adatok valamennyi ágazat esetén messze rosszabbak, mint az EU-s átlag. Érdemes lenne mélyebbre is ásni, és azt is megvizsgálni, hogy mekkora méretű és milyen tulajdonban lévő cégek körében jellemzőbbek a csődök. Egyenlőre erre nincs elérhető adat.

A cégbejelentések és megszűnések nyilvánvalóan hatással vannak a beruházásokra. Ezt érzékeltetik a KSH friss beruházási adatai is. A február 24-i adatok szerint 2024. IV negyedévében az előző év azonos időszakához mérve 13,8 százalékkal csökkent Magyarországon a beruházások volumene. Az előző évihez mérten ez a 9.-dik csökkenő érték. Ráadásul a csökkenés mértéke hat esetben meghaladta a 10 százalékot. A 2021 negyedéveinek átlagához viszonyítva a 2024 évi csökkenés mértéke 21,4 százalék. Az átlag mögött azonban érdemes megvizsgálni az ágazati adatokat is. A következő ábrán néhány ágazat esetén látjuk a 2023 és a 2024 évi beruházási teljesítményérték százalékos változását.

Beruházási teljesítmény változása, a 2024 évi érték a 2023 évi százalékában; Forrás: KSH

Az ágazatok között 2023-ról 2024-re a pénzügyi, biztosítási szektorban volt a legnagyobb a beruházások teljesítményértékének növekedése. Ezt követte a szálláshely, vendéglátás ágazat. Ha ezt összevetjük a cégszám változással, akkor érzékelhetjük az összefüggést. A 2024 negyedik negyedévben a harmadik negyedhez mérve a cégregisztráció szám ebben a két szektorban az EU-s átlagot is meghaladva nőtt.

A legalacsonyabb beruházás teljesítmény értéket pedig a humán, egészségügy, szociális ellátás, az oktatás és a szakmai tudományos, műszaki tevékenység területeken látunk. Az Eurostat-os cégszám hosszabb időtávon mért változását mutató adatok bontása, sajnos nem teljesen egyezik a KSH-éval, de azért az kiderül, hogy az együttes oktatás, egészségügy, szociális terület esetén az új cégregisztrációhoz képest jelentős volt a csődök száma és – mint látjuk –  a beruházások teljesítményértéke is itt csökkent a legjobban. Figyelemre érdemes az innováció és általában a digitális előrelépés szempontjából fontos infokommunikáció, illetve az élelmiszerbiztonság miatt jelentős szerepet játszó mezőgazdaság gyengülő beruházási teljesítménye.

Az infokommunikáció esetén az új cégregisztrációk száma csökkent a vizsgált 5 éves időtávon és a beruházási tevékenység is visszaesett. A KSH beruházási adatainál fel kell figyelni a gyengülő mezőgazdasági adatokra is. Sajnos mezőgazdasági cégszám alakulást a friss Eurostat jelentés nem közöl. De egy korábbi KSH jelentés cégszám csökkenésre mutatott rá a mezőgazdaságban is.Említésre érdemes még, hogy regionális tekintetben, a KSH adatai szerint, a gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke 2023-ról 2024-re 8 vármegyében enyhe bővülést, 12-ben pedig – Budapestet és Pest vármegyét is beleértve – csökkenést mutat.

Összefoglalásként az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy amint a népesség demográfiánál, úgy a cégdemográfiánál is kulcskérdés az egyensúly fenntartása. Nem csak az új cégek létrehozására, de a meglévők sikeres működéséhez szükséges feltételek biztosítására is hangsúlyt kell fektetni. Kétségtelenül jót tehet a gazdaságnak, ha sok olyan új cég kezdi meg működését, amely segíti a gazdaság változások között is sikeres működését. Azonban, ha közben sok a csődbe menő cégek száma, akkor annak okait is ki kell deríteni és orvosolni kell. Éppen úgy, mint a népességszám esetén: annak alakulása is nemcsak a születések, hanem a halálozások számának alakulásától is függ.

Végül fontos annak objektív elemzése is, hogy miért esnek vissza az üzleti szektor saját forrású beruházásai. Nem igazán jó megoldás ugyanis, ha ehelyett a beruházásokra költségvetési ráfordítással ösztönzi egy ország a cégeket. Kutatások bizonyítják, hogy ezek hatékonysága többnyire alacsonyabb, mint a céges forrásokból finanszírozottaké.

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.