Mire számíthatunk, ha eldurvul a vámháború?

Elemzések2019. aug 13.Harsányi Péter

Milyen gazdasági és piaci hatása van az egyre jobban elmélyülő kereskedelmi háborúnak, illetve milyen szektorok teljesíthetnek jól? Az Erste Befektetési Zrt. és KBC Equitas elemző csapatát kérdeztük.

A megkérdezett elemzők válasza alapján az ingatlanpiac és a magyar tőzsde jól teljesíthet egy elhúzódó kereskedelmi háborúban, miután erre a két szegmensre csak kismértékben hatnak a protekcionista intézkedések, ellenben profitálhatnak a laza pénzpolitikából.

Az amerikai S&P 500 és a német DAX részvénypiaci indexekre pedig korlátozott negatív hatással lehetnek a kereskedelmi feszültségek, amit azonban támogató monetáris és fiskális politikával többnyire ellensúlyozni lehet.

A jegybankároknak nagyobb mozgástere van az Egyesült Államokban az eurózónához képest, ugyanakkor Németországban a többletes költségvetésnek köszönhetően akár 50-60 milliárd euró értékű serkentő programot is be lehetne jelenteni a negatív gazdasági hatások kompenzálása céljából.

Erste Befektetési Zrt., Miró József

Az amerikai-kínai kereskedelmi háború totálissá válása esetén összesen mintegy 550 milliárd dollárnyi termékre aktiválódna 25 százalékos vámtétel. Legalábbis a jelenlegi tudásunk szerint. Ugyanakkor Kínába mintegy 120 milliárd dollárnyi áru érkezik az USA-ból, amelyre már amúgy is van vám kivetve, korábbi intézkedés által.

Figyelembe véve e két ország gazdaságának méretét a kereskedelmi háború az USA oldaláról a GDP 0,6 százalékára, míg Kína oldaláról a GDP 2,3 százalékára rúgó áru mennyiséget érint.

Mértékadó becslések szerint éppen ezért a kereskedelmi háború elmélyülése esetén a Kínai gazdaság növekedését átmenetileg 1-2 év távlatában mintegy 1,5 százalékponttal, míg az USA gazdaságát 0,5-1 százalék ponttal csökkentené „ceteris paribus”.

Összességében nehéz megbecsülni egy ilyen esemény tőzsdeindexekre vonatkozó hatását. Már a közvetlen hatás mérése is jelentős kutató munkát igényelne, s akkor még a közvetett hatásokról nem is beszéltünk. Ugyankkor hozzávetőleges becslésre van lehetőségünk. 2005-ben szörnyű katasztrófa érte az Egyesült Államokat.

A Katrina hurrikán lerombolta New Orleanst, s ezzel – különböző becslések szerint a GDP 1-1,5 százalékára rúgó kárt okozott az országnak.

Akkor az S&P500 tőzsdeindex – rövid bizonytalankodást követően – mintegy 6 százalékot csökkent, hogyan aztán az általános fellendülés hatására - amelyet például a hitelezés hajtott - jelentős emelkedést mutasson fel.

Persze most a szituáció picit más. A hitelezés moderált mederben zajlik, viszont a jegybankok most sokkal aktívabbak, mint akkor voltak. Például a Fed már most augusztus végén befejezi a havi 35 milliárd dolláros mérlegszűkítést, s kamatcsökkentésbe kezdet, amely folytatódhat az idei évben, összesen mintegy 0.5 százalékpontos kamatcsökkentéssel.

Ez pedig azt sugallja számunkra, hogy a kereskedelmi háborúnak limitált lehet a hatása az S&P500 indexre. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az S&P500 index cégeinek, árbevételének valamivel nagyobb, mint 50 százaléka jön az USA-ból, míg Ázsiából (tartalmazva Kínát) 8 százalék körüli ez az érték ez az érték.

Ha a nemzeti össztermékben kifejezzük a Kínába irányuló 93 milliárd eurónyi német kivitelt, 2,8 százalékot kapunk. A bankszektor és az autóipar gyenge teljesítménye mellet jelenleg ez is fontos szerepet játszik - szerintünk - a német index gyenge teljesítményében. Hiszen a DAX index vállalatai esetében az árbevétel, mintegy 45 százaléka keletkezik az EU-n kívül.

Persze azt is látnunk kell, hogy az európai döntéshozók is résen vannak. Az EKB kamatcsökkentésre készül, s az alapkamatot 20-30 bázisponttal tovább nyomhatja lefelé a negatív tartományban. Ennél viszont fontosabb, hogy - piaci várakozások szerint – jelentős mennyiségi lazításra számíthatunk.

Ősszel az EKB újra elkezdheti a kötvényvásárlást, havi 50 milliárd euró értékben. Ráadásul a német államadóság mostanra a GDP 60 százaléka közelébe csökkent, míg a német költségvetés többletes. Így a német döntéshozóknak meg van a lehetősége akár egy fiskális élénkítésre is (50-60 milliárd euró értékben), ha az szükségessé válik, mégpedig úgy, hogy közben az államadóság-GDP ráta szinten maradna.

Ez pedig azt sugallja, hogy a kereskedelmi háború hatása a DAX indexre is visszafogott lehet, s azokat az EKB vagy esetleg a német kormány intézkedései részben vagy egészben ki tudják küszöbölni.

A BUX esetében látjuk a legkisebb hatást. A vezető vállaltoknak, OTP, MOL, Mtel nincs közvetlen kitettségük Kína vagy az USA irányába. Ugyanakkor közvetetten pl. árfolyamokon, vagy alacsony kamatkörnyezeten keresztül a hatás megjelenik.

A Richter esetében nagy valószínűséggel sem az amerikai értékesítést (cariprazine), sem a kínait nem érintené jelentősen a kereskedelmi háború, a gyógyszerek speciális „státuszából” kifolyólag. Ugyanis a gyógyszerfogyasztás kevésbé érzékeny a gazdasági ciklusokra, s a döntéshozók is óvatosabbak a vámok tekintetében e termékkörben.

Összegzésképpen elmondható, hogy a kínai –amerikai kereskedelmi háború S&P500, DAX vagy éppen a BUX értékére gyakorolt hatása valószínűleg viszonylag kicsi, amelyet a gazdaság monetáris és fiskális döntéshozói akár még tovább is csökkenhetnek vagy akár teljesen eltüntethetnek.

Ugyanakkor a kereskedelmi háború esteleges tovább mélyülése hordoz további kockázatot magában. Különben inkább az egyezségben hiszünk, a racionális gondolkozás mentén, mint a háború kiteljesedésében.

KBC Equitas, Cinkotai Norbert

Nincs könnyű helyzetben az, aki szeretné megjósolni, hogy mi várható az év hátralévő részében, vagy a következő fél-egy évben a tőzsdéken. Bár ez sosem volt egyszerű vállalkozás, a kockázatok mintha most a szokásosnál is jobban jelen lennének, nem kevés fejtörést okozva ezzel a befektetőknek.

Talán a legnagyobb kockázat – már 2016 vége óta – a kereskedelmi háborúzással kapcsolatos, ami időről-időre hol nagyobb, hol kisebb intenzitással ugyan, de folyamatosan napirenden van.

A tőzsdék ennek függvényében sokszor adnak szélsőséges reakciókat, főleg 2017 vége óta látható ez a piacokon.

A Fed legutóbbi, hosszú idő után első kamatvágása után megint erre terelődött a téma, mikor Donald Trump, az USA elnöke újabb vámokat jelentett be Kínával szemben. A részvénypiacokon ezt követően pedig az eladók domináltak, a kereskedelmi háború intenzitásának növekedésére érzékenyen reagáltak.

Természetesen azért nem minden régió, ország, vagy éppen szektor van hasonló módon érintve.

Értelemszerűen azokat a cégeket, melyek globálisabb fókuszúak azért jobban megviselheti ez az időszak, míg a hazai piacra fókuszáló vállalatok némileg jobban védve vannak.

Az is fontos, hogy adott esetben milyen vámokról van szó, tehát ha egy-egy speciális termékkel, vagy nyersanyaggal kapcsolatban válnak szigorúbbá a felek, akkor egy-egy szektor jobban szenvedhet.

Annyi bizonyos, hogy a folyamatos kereskedelmi háborúzás és vámok jelentős elterjedése hosszabb távon azért nem segít a gazdaságokon. Emiatt például a német autógyártók azért negatívan élhetik meg a fejleményeket (ez nekünk sem túl jó hír), itt a kínai export mértéke nem elhanyagolható, ezért ők a német tőzsdén belül sem túlságosan erősek. Az amerikai gyártók ebből a szempontból talán kedvezőbb helyzetben vannak.

Az is egy fontos szempont, hogy a kereskedelmi háborúzás miatt a gazdasági lassulás erősebb lehet, ugyanakkor ez a jegybankok felől is reakciót követelhet meg, monetáris lazítást. Ezt az USA-ban ugyebár már láttuk, itt még van is tér további lazításra, miközben Európában a monetáris politika mozgástere azért korlátozott. Összességében tehát a kereskedelmi háború egy gyengébb növekedést, de még lazább monetáris politikát is hozhat, ennek adott esetben azért lehetnek nyertesei is.

Az ingatlanszektor akár ilyen lehet, mivel itt a kereskedelmi háborúzás negatívumai csak kevésbé érvényesülnek, de egy lazább monetáris politikai miatt vonzóbbá válhatnak.

Az is érdekes kérdés, hogy a devizák, különösen a dollár milyen pályát írhat majd le. Ha ugyanis a Fed valamelyest gyengíteni tudná a dollárt a folyamatos lazításokkal, az a feltörekvő piacok sokszor jelentős dolláradósságban ülő cégeinek is enyhén jó hír lehet, bár itt azért a konkrét kereskedelmi háborús lépések is számítanak. Az szintén fontos, hogy egy alacsonyabb kamatkörnyezetben az eladósodott cégek sem járnak annyira rosszul, csökkenhetnek a kamatterhek.

Itthon a helyzet talán annyira nem bonyolult. Bár a magyar gazdaság, és a régiós piacok szempontjából azért a kereskedelmi háborúzás nem jó hír, egy tartósan lazább globális kamatkörnyezeten részben azért nyerne a gazdaság is.

A magyar tőzsdén pedig a nagyobb papíroknál ezek a folyamatok talán annyira nem számítanak, így akár folytatódhat is az elmúlt években látott kedvező trend, és a magyar tőzsde akár felülteljesítő is lehet.