Mit hozhat a ramadán? – Pattanásig feszült a hangulat Jeruzsálemben

Az izraeli rendőrség bejelentette, hogy felvonultatja erőit a jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél a tegnap elkezdődött ramadán alatt, aminek előzménye, hogy izraeli tisztviselők nemrégiben fokozott erőszakra figyelmeztettek. A palesztinok erre hevesen reagáltak, valamint felháborodást váltott ki az is, hogy minden előzmény nélkül letartóztatták a mecset imámját, Mohamed al-Abbászit.

A letartóztatásra egy olyan időszakban került sor, amikor az izraeli hatóságok egyre szigorúbb korlátozásokat vezetnek be az imámokkal, prédikátorokkal és hívőkkel szemben az iszlám harmadik legszentebb helyén, a Kelet-Jeruzsálemben található al-Akszában. A Hamász közleményt adott ki, amelyben elítélte a letartóztatást, és az intézkedést

az al-Aksza ügyeibe való kirívó beavatkozásnak és az imámok elleni elfogadhatatlan támadásnak

minősítette. A Hamász továbbá figyelmeztetett, hogy „a fasiszta [izraeli] megszálló kormány” által az al-Aksza szentsége ellen elkövetett egyre súlyosbodó jogsértések „veszélyes beavatkozások”, amelyek célja „a mecset ellenőrzése és judaizálása […].

Az al-Aksza és a dominóhatás

A jelenlegi, Izrael által bevezetett korlátozások viszont nem sokban térnek el a korábbiakban megszokottaktól. Ezek közül a legfontosabb, hogy a belépési engedélyek ismét csak az 55 év feletti férfiak és az 50 év feletti nők számára érhetők el. Emellett az izraeli hatóságok megakadályozták a helyszínt irányító jordániai szervezetet a szokásos előkészületek elvégzésében, és több tucat tagjukat kitiltották a komplexumból.

Az al-Aksza a palesztin identitás szimbóluma és gyakran a konfliktusok kiindulópontja is. A ramadán időszaka pedig különösen érzékeny Jeruzsálemben, mivel a vallási gyökerekhez ragaszkodás és az izraeli biztonsági intézkedések együttese erőszakos összecsapásoknak is megágyazhat. Ezért sem meglepő, hogy az elmúlt években számos atrocitás és súlyos incidens is történt a mecsetnél. Emlékezhetünk rá, hogy a 2023. októberi 7-i, Hamász által elkövetett terrortámadást megelőző hetekben is összetűzésekre került sor. Azonban most még inkább aggódnak az erőszak elharapózása miatt. A gázai konfliktus hatásai még erőteljesen érezhetők és a palesztin lakosság is frusztrált, ezért félő, hogy egy jeruzsálemi incidens könnyen dominóhatást indíthat el.

Elutasított fegyverletétel

Ezeket az eseményeket tehát vétek volna elszigetelten értelmezni. Az al-Aksza körüli feszültségek és erőszak egy szélesebb regionális eszkaláció része, és szorosan összefonódik az Izrael és Hamász közötti konfliktus alakulásával, amelynek a Gázai övezet a gócpontja. Ez utóbbival kapcsolatban friss fejlemény, hogy Izrael 60 napos ultimátumot adott a Hamász leszerelésére és azzal fenyegetőzött, hogy visszatér a háborúhoz, ha a követelése nem teljesül. A Hamásznak „minden fegyveréről le kell mondania” – mondta Yossi Fuchs, az izraeli kabinet titkára, ám a Hamász a fegyverletételt szinte azon nyomban visszautasította. Az izraeli fél nem erősítette meg az ultimátum pontos kezdetét, de az ügyhöz közel álló források szerint azt az amerikai kormányzat kérte.

Ez egyébként illeszkedik Donald Trump 20 pontos gázai tervéhez, amely kifejezetten kimondja, hogy a Hamásznak le kell mondania a fegyvereiről. Az USA továbbra is eltökélt a konfliktus mihamarabbi lezárását illetően, ezért az amerikai elnök Béketanácsa ma meg is tartja első ülését, amelynek tagjai 5 milliárd dollárt ígértek a háború sújtotta Gáza újjáépítésére. Ez az összeg azonban eltörpül az ENSZ, a Világbank és az Európai Unió becsléséhez képest, amely szerint legkevesebb 70 milliárd dollárra volna szükség.

Még izzik a parázs

Az Egyesült Államok közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodás tavaly október 10-e óta van érvényben, ám ez nem eredményezte a háború teljes megfékezését. A felek folyamatosan egymást vádolják az egyezmény megsértése miatt és a palesztin oldalon megközelítőleg 1600 ember vesztette életét az elmúlt néhány hónapban.

Mindezek fényében a ramadán kezdete Jeruzsálemben nem feltétlenül a vallási áhítatról szól, hanem komoly politikai és biztonsági próbatétel is. Az al-Aksza körüli intézkedések és a gázai helyzet rendezetlensége egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a térség továbbra is rendkívül sebezhető maradjon. Egyelőre kérdéses, hogy a felek képesek lesznek-e elkerülni az újabb eszkalációt, vagy a muszlimok szent hónapja ismét olyan időszakká válik, amely tovább mélyíti az izraeli–palesztin konfliktust.

A szerző Közel-Kelet-szakértő és arabista