Magyarország ebben Németország és Dánia szintjén van

György László az "Együttműködés Szolnok gazdaságának fejlesztéséért és a szolnoki munkahelyekért" - Szolnoki Foglalkoztatási Paktum projekt keretében tartott előadásában idézte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapítását, amely szerint a magyar iparban a legnagyobb, 70 százalékos a high-tech aránya, Németországgal és Dániával van egy szinten. György László felidézte: a több mint 5 százalékos, 2018-as magyar GDP-növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat, míg a versenytárs országok növekedése lelassult 2018-ban. A fedezetlen kormányzati kiadások helyébe lépő fegyelmezett költségvetési politika eredményeként 2014 óta a valós hiány minden évben alatta maradt a tervezett hiánynak - mutatott rá. Hozzátette: 2010 óta a bruttó államadósság jelentősen alatta marad az EU-19 és EU-28 országok átlagánál.   

Kitért arra, hogy 850 ezerrel több magyar dolgozik, mint 2010-ben, ebből több mint 600 ezer ember az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. A magyar foglalkoztatási ráta meghaladta az eurózóna átlagát, csökkentek az adóterhek a munkáltatók és a kkv-k számára.  

Az államtitkár a magyar gazdaságpolitika egyik céljának nevezte, hogy 2030-ig 90 százalékban klímasemlegessé váljon, nulla szén-dioxid-kibocsátó legyen a villamosenergia termelés. Ebben a nukleáris energia kulcsfontosságú szerepet fog játszani - tette hozzá.  

Az államtitkár szerint a jövő záloga Magyarország és az Európai Unió számára is a zöld- és a high-tech-megoldások elterjedésében van. A kkv-szektor megerősítésére irányuló uniós és nemzetállami szakpolitikák kialakítása során tehát fokozott figyelmet javasolt fordítani a környezetbarát megoldások adaptálására és az innovációs kapacitások támogatására.  

Cél, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön az első öt olyan ország közé az Európai Unióban, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni - mondta.  Elmondta: a magyar kormány a digitalizációs alapinfrastruktúra fejlesztésével biztosítja a 4. ipari forradalomra való felkészültséget, és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével élénkíti a gazdasági kapcsolatokat, beköti Magyarországot a nemzetközi vérkeringésbe.   

Emellett átalakítják a felnőtt- és szakképzési rendszereket. Fontos pillére az átalakításnak, hogy a magyarok kreativitása nemzetközi összevetésben is kivételes - jegyezte meg.  Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképzés fontosságát. Mint mondta, több mint 9 ezer kis- és középvállalkozás van Szolnokon, cél hatékonyságuk, versenyképességük további növelése.  

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP), aki egyben a foglalkoztatási partnerség elnöke is, beszámolt arról, hogy a városnak hosszú évek óta nullás költségvetése van, hitel és hiány nélkül működik évek óta. Az iparűzési adóbevétel több mint 7 milliárd forint Szolnokon, jelentősen nőtt az elmúlt években, és az adóbefizetési morál is kiemelkedő. 

Hangsúlyozta: ahogyan az országban, úgy Szolnokon is erősödik a gazdaság, a bérek növekedésének is követniük kell ezt a tendenciát.