Vajon elvárható egy cégtől, hogy legyen lelkiismerete?

Hírek2020. okt 16.Növekedés.hu

Ahhoz, hogy a környezetvédelem erőre kapjon a gazdasági döntéseket mozgató modelleknek is meg kell változnia - derült ki a TEDxDanubia Countdown online konferenciáján.

Elvárhatjuk egy vállalattól, hogy pusztán a jó ügy érdekében cselekedjen és magától elkezdje helyrehozni a világ problémáit, beleértve a globális felmelegedést is? A válasz nemleges. A vállalatok elsődleges célja mindig is a profitszerzés volt. Épp így a világ lakóitól se várhatjuk el, hogy a jövőért aggódjanak, amikor sokan még azt se tudják, hogy a mai napot túl tudják-e élni.

Ha a Föld megóvása motivál bennünket akkor ahhoz is vennünk kell a fáradságot hogy megértsük: mi tesz érdektelenné közösségeket a téma iránt

– hangsúlyozta Csepreghy Nándor a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatója csütörtökön azon a TEDxDanubia Countdown online konferencián, ahol a klímaváltozás és a fenntarthatóság volt a fő téma.

Ahogy Csepreghy Nándor felhívta rá a figyelmet: ha végigtekintünk a nyugati világ elmúlt pár száz évén, akkor az egyik oldalon látványos fejlődést fogunk látni. Másrészt viszont azt is észre kell venni, hogy

a XVIII. századtól egész a közelmúltig a jóléti államok úgy épültek ki, hogy közben figyelmen kívül hagytak mindent, ami az útjukban állt.

Csak mostanában ébredtek rá, hogy a Földünket nem lehet teljesen kizsákmányolni. Újabban a fejlett országok körében megjelent azaz elképzelés miszerint a fejlödő országokat már nem illeti meg a gazdagság, hisz ha növekvő pályára állnak akkor az tönkreteheti a bolygót.

Csak hogy ez egy önző gondolat - szögezte le az alapítvány igazgatója.

Ahogy Csepreghy elmondta: a gazdasági döntések mozgatórugóját némi egyszerűsítéssel le lehet bontani egyetlen képletre.

Az elvárás minden beruházásnál az, hogy nagyobb legyen a hozam mint a befektetett összeg. Ez igaz volt száz éve és igaz most is. A kérdés csak az, hogy egy ilyen világban, ahol a hozam hajszolása vezérli az üzleti világot, hogy jut hely a környezetvédelemnek.

Itt jön be azoknak az állami intézményeknek és hatóságoknak a felelőssége, amelyek keretet adnak a cégek működésének. És kialakítják azokat a játékszabályokat, amelyeket a vállalatoknak le kell követniük. Ha környezetvédelemről van szó a nemzetközi és a nemzeti szervezetek is sokat tudnak segíteni.

Csepreghy Nándor példaként említette a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, melyet annak idején még a köztársasági elnök Áder János hozott létre.

Ez a szervezet olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek válaszokat keresnek és adnak a környezeti, klímavédelmi és fenntarthatósági kihívásokra. Ahogy az igazgató kiemelte: nem csak azt nézik, hogy egy adott projekt nyereséget termel-e hanem azt is, hogy milyen egyéb szempontok mentén hat a környezetére.

A reményeik szerint a támogatott beruházásaik, ötleteik képesek lesznek megváltoztatni azt a modellt, amely mentén a jövő beruházásairól gondolkodunk.