Egy évvel ezelőtt a koronavírus hatásaira sokan a nagyvárosokból a vidéki területekre költöztek. Például Franciaországban, ahogy bejelentették a korlátozásokat, Párizsban, Lille-ben, vagy Lyonban tömegek indultak útra, és csak a francia fővárost Párizst, 451.000 ember hagyta el. Olyan mintha a történelem ismételné önmagát és a francia 21. századi enciklopédisták jelszava is lehet a 250 évvel ezelőtt meghirdetett „Vissza a természetbe” mozgalom.
Számos szakmai lap arról ír, hogy az életképes kisvárosok reneszánsza következhet a koronavírus következtében. De ugyanezt a jelenséget a világ más nagyvárosaiban, így például New Yorkban is megfigyelték, ahol a manhattani luxusnegyedek lakosainak több mint 40%-a állt odább. A Nagyvárosokhoz egy órán belüli területek értékelődnek fel, és egyre fontosabb lesz a természetközeliség, valamint a családi házak szerepe.
„Biomimicry” és konnektivitás
A biomimetika olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy miként hatnak a biológiai organizmusok, a, s a természetben évezredek óta jelenlévő folyamatok hogyan integrálhatóak a művészetbe, építészetbe a designba, és így a várostervezésbe. A biomimetika képviselői- művészek, biológusok, kémikusok, építészek és mérnökök, geográfusok, várostervezők – olyan ötleteket ültetnek át a mindennapokba az állat- és növényvilágból, amelyek hasznosságát és hatékonyságát az evolúció évmilliárdokon keresztül igazolta.
A természet által inspirálva nemcsak biológiai struktúrákat imitáló design termékek születnek, de számos építészeti megoldás, közlekedési eszköz és város is születhet.
Nézzük meg például Koppenhága kertvárosait, egyből két mintát. Bronby elővárosa egy fenntartható ökovárosrészt hozott létre, ahova a koppenhágaiak tavasztó őszik kiköltöznek, hogy kertészkedhessenek, és fenntartható városrészben lakjanak, de még érdekesebb Koppenhága másik elővárosa, Dreunhaver, ahol a speciális kerek kertek teljesen ugyanazokat a mintázatukat követik, mint amilyenek afrikai ősi települések és falvai.
Dán kertvárosok
Forrás: Cities project
Csád – hagyományos faluszerkezet felülről
Forrás: Yann Arthus-Bertrand, 2014. Földünk a Magasból projekt
A Dán Innovációs Alap által finanszírozott CITIES projekt (Centre for IT-Intelligent Energy Systems) olyan adat vezérelt módszereken alapuló digitális megoldásokat kínál az energiarendszerek integrálására, mellyel jelentős pénz és szén-dioxid-kibocsátás spórolható meg. 2014 és 2020 között futó stratégiai kutatást követően, a kutatóközponttá alakuló CITIES továbbra is a tudásmegosztás és a szoftverek platformjaként szolgál, hogy az energiaellátó rendszer minden aspektusát lefedve támogassa Dániát azon célkitűzése megvalósításában, hogy a megújuló energia részaránya 2050-re elérje a 100%-ot.
A Természet és a technológia összekapcsolása
Ma a városversenyképességi rangsorok közül, a zöld és fenntartható, vagy okos városi megoldások rangsorában Szingapúr, Szöul, vagy épp a Skandináv és svájci városok, mint Koppenhága, Helsinki, Zürich vezetik a világrangsorokat, azonban egyre több új és fenntartható város születik, mint például a dél-kóreai főváros mellett található Songdó városa, ammely a világ első okosvárosát építette fel a semmiből az elmúlt években.
S még két érdekesség a mostani tervekből a jövő városairól Japánban és Szingapúrban.
Okos városok a világban
Woven City: A japán futurisztikus város, amely tesztközpont a robotok és az autonóm autók számára
A japán Woven City lehetővé teszi, hogy megélhessük a holnap technológiáit. A "Woven City" egy olyan futurisztikus város, ahol a holnap technológiáit tömegesen tesztelhetik a mában mint például az autonóm autók, a mesterséges intelligencia egészségügyi monitorok, és otthoni robotalkalmazások.
Az intelligens városok következő lépése, amely közelebb hozza számunkra az élő laboratóriumot. A Woven City a Fuji-hegy lábánál Honshuban készül el, Bjarke Ingles dán építész tervezi a várost egy volt gyár területén 175 hektáros területén, amely környezeti szempontból fenntartható lesz.
Forrás: Bjarke Ingels Group
Az épületek döntő többsége fábol épül, és napelemek borítják a háztetőket, és a hidrogén üzemanyagcellák pedig további energiát biztosítanak a város lakóinak. Az otthonok szenzor alapú mesterséges intelligenciát használnak a városlakó utasok egészségi állapotának ellenőrzésére, az alapvető szükségletek gondozására és a mindennapi élet javítására.
A városban háromféle utca lesz. Az egyik a gyorsabb járművek számára, a másik csak a gyalogosok számára, a harmadik pedig a gyalogosok és a lassabb személyi mozgást biztosító járművek (robogók és kerékpárok) számára.
Ezeket az utcákat organikus rácsmintává fogják szőni, amely a Toyota reményei szerint megkönnyíti az autonóm járművek tesztelését. A jövő városa egyedülálló lehetőség a jövő technológiáinak fejlesztésére, beleértve a város infrastruktúrájának digitális operációs rendszerét is. Az új technológiai város 360 főre tervezik, amely később 2000 főre növekszik.
Woven City tehát a technológiai vezérelt emberközpontú élő laboratóriumok lesz, amely folyamatosan fejlődik. Egy város azoknak, akik inspirálódnak a jövőbeni életmódunk javításához, hogy kihasználhassák ezt az egyedülálló kutatási ökoszisztémát. Woven City terve itt megtekinthető.
Szingapúr 42 000 otthont adó ökovárost épít
Egy olyan országban, ahol a lakosok több mint 80%-a állami lakásokban él, a fenntartható várostervezés iránti kormányzati elkötelezettség jelentős következményekkel járhat. Különösen, ha a kényelem és a légkondicionálás a trópusi éghajlat miatt az életmód részévé válik.
Ezt felismerve, Szingapúr öt lakónegyedből álló, 42 000 otthont ígérő „ökovárost” kíván létrehozni a sziget közép-nyugati régiójában, Tengah területén.
A második világháború óta ez lesz a huszonnegyedik település, melyet a kormány épít, ugyanakkor az első olyan, mely központi hűtéssel, automatizált szemétgyűjtéssel és autómentes „városközponttal” rendelkezik, a várakozások szerint példát mutatva Szingapúr többi része számára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
Természetközpontúsága, a sok zöld terület és közpark miatt, sokan csak „erdővárosként” emlegetik a tervezett fejlesztést. Az egykor téglagyárnak otthont adó, később katonai kiképzésre használt 700 hektáros területet az elmúlt években a természet hódította vissza. Hogy biztosítsák az itt található, vadon élő állatok nyugalmát, egy 100 méter széles ökológiai folyosót hoznak létre, mely egy vízgyűjtő területet, illetve egy természetvédelmi területet köt majd össze egymással.
Az állami finanszírozású lakásokért felelős Lakásfejlesztési Tanács (Housing and Development Board – HDB) kutatási és tervezési csoportjának igazgatója szerint, Tengah egy olyan projekt, mely „tiszta lapot” kínál a zöld elveket és az intelligens technológiát támogató várostervezők számára.
A tervezés során fontos szempont volt, hogy felhasználóbaráttá tegyék a környezetkímélő közlekedési módokat, ideértve a kerékpározást is, mely az elmúlt három-öt évben meglehetősen népszerű lett Szingapúrban. Az utcákat és úthálózatot úgy tervezik meg, hogy azok képesek legyenek az új technológiák befogadására, és hogy a jövőben az önvezető járművek valósággá válhassanak. Eközben nem feledkeznek el az elektromos járművek számára nélkülözhetetlen töltőállomások telepítéséről sem.
Bár 6 milliós lakosával a városállamnak jóval kisebb a teljes szén-dioxid-kibocsátása, az egy főre eső szennyezése nagyobb, mint az Egyesült Királyságban, Kínában vagy a szomszédos Mianmarban.
Ez részben a légkondicionálásnak köszönhető, mely a háztartások energiafogyasztásának tipikusan több mint egyharmadát teszi ki. A globális felmelegedés csak tovább rontja a függőséget. A szingapúri Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a század végére a városállam napi átlaghőmérséklete legalább 34,1°C lesz az év legmelegebb nyolc hónapjában, ami azt jelenti, hogy a légkondicionálás nem luxus lesz, hanem alapvető szükséglet.
Tengah tervezői ezért igyekeztek újragondolni a megfelelő hűtés biztosítását. Ennek keretében napenergia hasznosításával nyert hideg vizet vezetnek az otthonokba, így a lakók anélkül tudják kontrollálni a hőmérsékletet, hogy rossz hatékonyságú, kültéri klíma kondenzátorokat kellene felszereltetniük. Mivel a kis méretű Szingapúrban korlátozott a napelem farmokra használható terület, az energiát épületbe integrált fotovoltaikus rendszerek termelik majd, mely a legnagyobb ilyen telepített rendszer lesz a városállamban. Annyival kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint amekkorát egy év alatt 4500 autó termel.
A Tengahban épülő 42 000 lakás több mint 70%-át a Lakásfejlesztési Tanácson keresztül, hosszú távú bérleti szerződéssel bocsátják rendelkezésre. A két hálószobás apartmanok ára jelenleg 108 000 szingapúri dollárnál (82 000 USD) kezdődik, az első lakások pedig várhatóan 2023-ban készülnek el. Minden lakó hozzáférést fog kapni egy olyan alkalmazáshoz, mely lehetővé teszi számukra az energia- és vízhasználat nyomon követését. Eközben minden blokkban digitális kijelzők mutatják majd a lakók környezetre gyakorolt együttes hatását, és tippeket adnak az energiafogyasztás csökkentésére, mely pozitív értelemben vett versengésre ösztönözheti a lakótömböket. Ez pedig kulcsfontosságú része Szingapúr azon célkitűzésének, hogy 2030-ra elérje a csúcskibocsátást, ezt követően pedig csökkentse azt. A várostervezés a fogyasztói szokások befolyásolásának irányába tett első lépés.
Amiben a Tengah projekt igazán jeleskedik, az az, hogy a biodiverzitás fenntartása mellett megpróbálja a lakóövezeteket és a természetet integrálni, több lehetőséget kínálva az emberek számára arra, hogy szorosabb kapcsolatot ápoljanak a környezettel. Az ökofolyosó mellett a lakóknak elérhető lesz a közösségi gazdálkodás is egy erre kialakított körzetben.
Az, hogy ezek a várostervezési kezdeményezések milyen hatással lesznek Szingapúr többi részére, a jövő kérdése. 2016-ban a Tengah volt az első új településre vonatkozó projekt, amit az elmúlt két évtizedben bejelentettek, ami azt jelenti, hogy a korábbiakat még az önvezető járművek és az internet által lehetővé tett kényelem időszaka előtt tervezték. A Tengah modell kedvező megoldásokat kínál majd a jövőbeni projektek számára.
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
