Matolcsy György-Csizmadia Norbert: A jövő gazdagsága

MAG2021. máj. 17.Matolcsy GyörgyCsizmadia Norbert

Miért ne kísérelhetnénk meg megérteni a magyar múlt sikereinek forrásait annak érdekében, hogy világosan lássuk a jövő gazdasági felzárkózásának magyar lehetőségeit?

Többezeréves történelmünk során már többször hoztunk létre világraszóló, az adott korban kiemelkedő teljesítményt. Ideje felismernünk, hogy ezek döntően olyan forrásokból merítettek, amelyek nyelvünkben és kultúránkban élnek. Ezek a képességek minden bizonnyal a korábbi életmódok nyelvünkben és kultúránkban élő emlékei. Különlegességük, hogy DNS állományunk génjeihez hasonlóan, mémként képesek öröklődni, utazni az időben és hatni a térben.

A magyarság eddigi legnagyobb teljesítménye a fennmaradás, amit a sorozatos újrakezdések tettek lehetővé. Legnagyobb vívmányunk annak a nyelvnek és kulturális örökségnek a megőrzése, amely az emberiség közös kincse. A 20. század három nagy korszaknyitásában – atomkor, komputer-kor és űrkor – meghatározó a magyar tudósok teljesítménye. Ez jelzi, mit ér a magyar nyelvben és kultúrában öröklődő tudás az emberiség egésze számára.

A nyelvi és kulturális kincsünk három nagy része a mozgáshoz, a képekhez és az élet működéséhez kötődő tudás. Felidézve az ismert magyar történelmet azt találjuk, hogy lényegében minden eddigi világraszóló teljesítményünk e három forrás egyikét használta, sokszor többet is egyszerre.

Többezeréves eurázsiai történelmünk a mozgás, mozgatás és helyváltoztatás képességeire épült. A lovas életmód, az íj és nyilazás művészete, a pásztorkodás, a vadászat mind a mozgás kifinomult képességeihez kötődik. Ezekre épült a kor fejlett magyar kézművessége és művészete. A mozgás, a kép és az élet mély tudása jelenik meg a népművészetben a népmesétől a népzenéig, a néptánctól a népi tárgyművészetig. A mozgással, képekkel és élettel kapcsolatos tudásban a szabadság és függetlenség, a fény és árnyék kettőssége, valamint az élet sokszínűségének és gazdagságának felhalmozott tapasztalatai élnek tovább.

Erre a tudásra épült a Kárpát-medence ősi történelme és ez a tudás alapozta meg a 907-es katonai győzelmet az akkori Nyugat egyesült haderői felett, majd az Árpádok erős és virágzó államát a következő négy évszázadban.

Ehhez a tudáshoz társult már a 13. századtól a hazai nemesfém bányászat. A korban bányászott európai arany és ezüst kétharmadát, időnként háromnegyedét 300 éven keresztül Magyarország adta. A vert pénzek forogtak, mozogtak, egyben mozgatták az európai gazdaságot. A könnyűlovasság és a nemesfémek emelték a Kárpát-medencét egészen Mátyás király 1490-ben bekövetkezett haláláig az akkori Európa nagyhatalmai közé.

Az államalapítástól eltelt 500 év tele van sikerekkel, a következő 500 év azonban kudarcokban gazdag. Ez megtört egy pillanatra, amikor 1867 után az európai ipari forradalom a vasútépítéssel betört a magyar gazdaságba. A közlekedés, tehát a mozgás forradalma felébresztette a nyelvben és kultúrában szunnyadó képességeket, így 1867 és 1914 között a magyar gazdaság fejlődése kiemelkedő Európában. Először a gőzenergia, majd a villamosság lehetővé tette a nyelvben és a kultúrában megőrzött többezeréves tudás modern iparra és tudományos áttörésekre való átváltását.

A 20. század, összes drámai vesztesége ellenére, már világraszóló magyar teljesítményeket hozott. A történelem akkor még nem tette lehetővé az anyagi-gazdasági sikereket, de a szellem területein magyarok alapozták meg az új korszakot. Ide tartoznak Nobel-díjasaink és akik még megérdemelték volna ezt az elismerést: Neumanntól Tellerig, Szilárd Leótól Bauer Ervinig, továbbá e körbe tartoznak még a nagy matematikusaink. Bartók és Kodály, a világhírű karmesterek, a filmkorszak nagy elindítói, a kiváló operatőrök és filmes zeneszerzők, az animációs alkotók és az 1945 utáni magyar avantgárd képzőművészei szintén jelzik a szellem áttöréseit. A magyar vers is világraszóló teljesítmény, de még nem képes áttörni a nyelv korlátait.

Ezek a csúcsok kivétel nélkül a mozgás, kép és az élet tudására épültek, mögöttük a magyar nyelv és a magyar kultúra forrásaira.

Hasonlóan a szellem területeihez az olimpiák és világversenyek terén is világraszóló a magyar teljesítmény. Miután a sportban minden fejben dől el, sportsikereink mögött valójában a mozgáskultúra és az agy gondolatai, valamint a siker képi megjelenítései állnak.

A 20. század magyar szellemi sikerei már jelzik, hogy a 21. századdal kezdődő új 500 éves korszakban készen állunk az anyagi-gazdasági sikerre, a világ élvonalában működő magyar gazdaság megteremtésére, amit egy új jövőképre építhetünk.

Csak az elmúlt tíz évben több mint 500 olyan egyéni és közösségi magyar siker született, amelyeknél bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk Európa és a világ legjobbjai közé tartozni. Ezekre egyaránt jellemző az egyediség, a sokszínűség, a szerteágazó tudás és az ősiségre épülő kreativitás. Következzenek példaként azok a területek – a felsorolás szintjén –, amelyekben kiemelkedő magyar sikerek születtek:

A mozgáshoz kapcsolódó magyar sikerek:

  • Járműipari innovációk: alternatív meghajtású járművek, hibridautók, elektromos autók és napelemes autók építése, motorépítők, hibridrepülő tervezők, okosbringa.
  • Robotok, drónok, IT és szoftveripar: robotépítők, holdjáró, műhold, digitális kódfejtők, informatikusok, etikus hackerek, drón-helikopter, navigációs rendszerek, fintech- és pénzügyi digitális innovációk, digitális adatvédelem, a kutató-mentőcsapatok által használt drónszoftver, zenei innovációs okoskotta, grafénkutatás.
  • Sportsikerek: vízisportokban az úszás, vízilabda, uszonyúszás, kajak-kenu, vitorlázás, sárkányhajózás. A mozgáshoz kapcsolódó sportágakban, az öttusa, a gátfutás, súlylökés, kalapácsvetés, torna, aerobik, cross-fit, valamint a gyorskorcsolya. Az olyan sportágak, amelyek pontszerűen összpontosítanak, majd hirtelen mozgást váltanak, mint a vívás, teke, asztalitenisz, tenisz, squash, íjászat, sportlövészet és a sakk. A küzdősportokban az ökölvívás, birkózás, karate, kick-box, judo. Hosszú távú és mozgásra épülő sportágak, mint a tájfutás, terep-triatlon, maraton – és az ultramaratonfutás.
  • Zenei sikerek: különösen a népzene, a világzene és a klasszikus zenei kategóriákban. A magyar népzenei kincsünk több mint 200 ezer lejegyzett dalt hordoz magában szemben a 80 milliós Németországgal, ahol mindössze 6000 dalt jegyeztek le. Komolyzenészeinket a világ legkeresettebb művészei között tartják számon (zongoristák, hegedűsök és csellisták). Az utóbbi években a zenéhez kapcsolódó hangszerkészítés (hegedűkészítők, vonókészítők, cselló) is áttörő sikereket hozott.

 A képhez kapcsolódó magyar sikerek:

  • Fotó: a természetfotósok, asztro-fotósok, épület fotósok kiemelkedő sikerei. A világ legrészletesebb felbontású légifényképe, amelyet magyarok készítettek.
  • Fény és kép kapcsolata: fényfestők és épületvetítők, videóművészek, fény- és árnyékszínház, fény-drón játékok, kortárs festészet.
  • Animáció: 3D animáció, képregény, animációs filmek.
  • Film: az elmúlt években két magyar Oscar díj is született, és kettő Oscar díj filmjelölés. Valamint Oscar díjat kapott a magyar származású Stefano Dubay, aki a „Big6hero”, azaz a Hős hatos „Baymax robot” figuráját tervezte, emellett pedig számos díjat kaptak a filmekhez kapcsolódó hangmérnökök is.

Élet-központúsághoz tartozó magyar sikerek a gyógyítás, tudás, természet és az alkotás kapcsolata, a kézműves termékek, valamint a tradícióra épülő innováció témakörökben:

  • Egészségiparhoz kapcsolódó sikerek: őssejtkutatás, okos vérnyomásmérő, mobil EKG, dizájn orrszívó, bionika és látásvisszaállító génterápia, agykutatás, ízületi gyulladás korai felismerése, molekuláris tetoválás, jeltolmács gép, fertőtlenítő (antibiotikum rezisztencia), mRNS alapú vakcina-technológia.
  • Építészet és természet kapcsolata: oxigéntermelő algapavilon, köztéri biolámpa, amely leszámol a városi szmoggal, a világ első vízháza, és a termálvíz-hasznosítás.
  • Gasztronómiához kapcsolódó kézműves termékek: chilli, kézműves csokoládék, kecskesajt, mangalica, kézműves sörök, méz.
  • Ásványvíz és gyógyvíz: ahogy Balogh Levente fogalmazott, „Nem én tettem Magyarországot ásványvíz-nagyhatalommá, hanem én mondtam el a világnak, hogy az!” Gyógyvizeink és gyógyfürdőink: a Széchenyi gyógyfürdő 2016-ban a legjobb nemzetközi gyógyfürdő volt.
  • A Tokaji Aszú a csúcsminőségű bor kategóriájában jelenik meg, mint a világ legdrágább bora, és a Tokaji borvidék a világ tíz legjobb borturisztikai úti célja között szerepel.
  • Az ifjúsági szakács-világbajnokság magyar győztesei, valamint a kulináris olimpián elért magyar sikerek. Kiváló eredményeink a Bocuse D’Or nemzetközi versenyeken, valamint, hogy az utóbbi években 6 Michelin csillagos-, és 15 Michelin tányéros étterme lett Magyarországnak.
  • Kézműves design termékek, amelyek a hagyományokból építkeznek és a jövőbe mutató kreatív, innovatív és design alkotások: kézműves cipő, zenélő hímzés, mozgószövet, kékfestés, kokesi babakészítő, parfüm, fiatal ruha- és divattervezők, újrahasznosított szemüvegkeret, formatervezés.
  • A szakmák világbajnokságain elért sikerek: bútor- és épületasztalosok, mechatronikusok, virágkötők, szakácsok, webfejlesztők, informatikusok valamint földrajz, fizika, kémia, matematika, nyelvészet, csillagászat és kémiai ökológia témakörökben.

A sikert ebben az 500 évben sem adják ingyen, ezért ránk is igaz Ralph Moss Szent-Györgyi Albertről írott életrajzának megállapítása:

"Mindig vágyott a tudomány elefántcsont-tornyának békés nyugalmára, mégis újra meg újra barikádokon találta magát".