A magány olyan halálos, mint a dohányzás - De miért érzik egyre többen egyedül magukat?

Egészség2021. dec. 29.D.J.

A magány a szívbetegség kialakulását is felgyorsíthatja.

Megint eljött azaz időszak, amikor a magányosak még a szokottnál is terhesebbnek érzik az egyedüllétet.

Hisz az ünnepek idején jószerivel mindenhonnan azaz üzenet szól, hogy az embernek most a szeretteivel kell lennie. A karácsonyi hangulatot azonban nehéz átérezni, amikor senki sem nyitja ránk az ajtót.

Ma már több kutatás is igazolja, hogy annak a szervezetében, aki tartósan úgy érzi, hogy magára maradt olyan kémiai folyamatok indulnak be, amelyek nehezítik az immunrendszer egészséges működését. Magyarán a magányosak könnyebben lebetegszenek.

Sőt, az egyedüllét felgyorsíthatja a rák terjedését, illetve a szívbetegség és az Alzheimer-kór kialakulását is – írta meg korábban a Massachusettsi Egyetem szaklapja a MIT Technology Review.

Sejthető, hogy az egyedüllét nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, mint az elhízás és körülbelül olyan káros, mint a rendszeres dohányzás.

Társas egyedüllét

De fontos leszögezni, hogy a magányosok alatt nem feltétlenül az egyedül élő embereket értjük. A téma egyik szakértője, a néhai John Cacioppo rendszeresen hangsúlyozta, hogy akár egy olyan milliárdos is lehet magányos, aki egyébként komoly társasági életet él.

Viszont ha minden kapcsolata felszínes és rendre attól tart, hogy az emberek csak a pénze miatt állnak vele szóba, egy dúsgazdag mogul is magányossá válhat. Épp így egy megromlott házasságban élő is érezheti egyedül magát.

Hogy miért olyan nehéz elviselni az egyedüllétet? Ennek evolúciós okai is vannak. A történelem előtti időkben az ősember csak úgy tudott túlélni, ha csapatokba verődött másokkal. Így könnyebb volt élelmet szerezni vagy legyőzni a ragadozókat. Kicsit leegyszerűsítve: a szervezetünk megbüntet minket, ha nem szocializálódunk eléggé, hisz a túlélésnek ez az alappillére volt, méghozzá igen csak hosszú ideig.

A magány kezelése azonban nem egyszerű. Hisz nem elég az ha csak találkozunk másokkal.

Az ember a mélyebb kötelékekre vágyik. Ezért is futottak zátonyra azok a szociális kísérletek, amelyeknél a magányosakat szimplán azzal akarták „kikúrálni”, hogy társaságba küldték őket.

Eleve probléma, hogy aki hosszú ideje érzi egyedül magát, annak a szociális képességei romlanak, ráadásul bizalmatlanabb lesz az idegenekkel szemben. Cacioppo szerint ennek is evolúciós okai lehetnek. Hisz az ősi időkben, amikor egy pattintott kő még csúcstechnológiának számított a vadidegenek gyakran halálos ellenségek voltak.

Akik magukra maradtak különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek: komoly esélye volt annak, hogy bárkivel futnak össze az ártani fog nekik.

Ezért evolúciós előnye lett a szokottnál is nagyobb bizalmatlanságnak.

A Facebook csak rontott a helyzetünkön?

Általában a kutatásokból azt lehet kiolvasni, hogy a nyugati világban az embereknek úgy a negyede rendszeresen magányosnak érzi magát. Ez az arány ha kis mértékben is, de nőtt az elmúlt évtizedekben. Ennek több oka is lehet. Egyrészt az USA-ban és Európában a lakosok élettartama folyamatosan emelkedik, ráadásul mivel a születések száma megcsappant, az egyedül élő idősek egyre tetemesebb részét teszik ki a társadalomnak.

Amerikában egyébként az idős otthonokban a lakók 60 százalékát senki nem látogatja.

Mindemellett úgy tűnik, hogy a közösségi oldalak és az internet hiába köt össze milliárdokat, mégis egyre magányosabbak leszünk tőlük.

Persze nem mindegy, hogy a Facebookot és a társait pontosan mire használjuk. Ha a netes oldalakon keresztül olyanokkal tartjuk a kapcsolatot, akikkel egyébként a való életben is szoktunk találkozni, akkor a szociális életünket a világháló még segítheti is. Csak hogy kialakult egy olyan réteg, amelynek szinte csak az interneten van társasági élete.

A mindennapi valóságot csak felszínesen tükröző videók, képek és sztorik megosztása egyre több embernél teszi ki a szabadidő nagy részét.

Egy tavalyi felmérés ki is mutatta: akik rendszeresen használják a közösségi oldalakat, azoknak a túlnyomó többsége, egész pontosan a 71 százaléka érzi magányosnak magát.

A negatív trendeket erősíti, hogy napjainkban a családok egyre kisebbek, emiatt a rokoni kapcsolatok száma is jóval szűkösebb, mint pár évtizede.

Magyarország se áll jól: egy felmérés szerint, amelyet a pandémia előtt készítettek, hazánkban a felnőttek negyedének nincs egyetlen barátja sem.

Egyedül COVID idején

Rengetegen vannak, akik az utóbbi közel két évben a járvány miatt maradtak magukra. Japánban emiatt idén még egy magányügyi minisztert is kineveztek. Erre főleg azért volt szükség, mert a pandémia alatt volt olyan hónap, amikor a női öngyilkosok száma 70 százalékkal nőtt a korábbi év adataihoz képest.