Az oltás miatt fél a vérrögtől? Könnyen utánajárhat, hogy Önnek kell-e aggódni

Medicina2021. ápr. 20.D.J.
A rovat támogatója:

Mindössze egy tesztből megtudhatjuk, hogy van-e félnivalónk.

Az AstraZeneca háza táján az utóbbi hetekben akadt pár vészjósló fejlemény. A hónap elején sok huzavona után végül az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) arra jutott, hogy a brit-svéd vakcinánál a szokatlan véralvadást fel kell tüntetni, mint egy lehetséges mellékhatást.

Pár uniós ország időközben felfüggesztette, Dánia pedig teljesen leállította az AstraZeneca oltásokat.

Mindezek kapcsán érdemes pár fontos tényt leszögezni. Rengeteg egymásnak ellentmondó nyilatkozat jelent meg annak kapcsán, hogy a vérrögképződés és az AstraZeneca között van-e bármiféle kapcsolat. Ami biztos, hogy egy német és egy norvég kutatás annyit igazolt, hogy kifejezetten ritka trombózis típusok az oltás utáni két hétben gyakoribbá váltak.

De roppant kevés esetről beszélünk.

Az egyik legmeglepőbb tény, hogy miközben néhány ritka trombózis típus gyakoribbá vált, általában a trombózisok száma kevesebb az oltottak körében. Ahogy az EMA is beszámolt róla a múlt héten: Nagy-Britanniában ez idáig több mint 17 millió AstraZeneca vakcinával beoltott között 37 vérrögképződéses esetet tartanak számon. Ez a szám jóval alacsonyabb, mint ami általában előfordul egy ekkora minta esetében. Rendszerint egyébként 1000 emberből egy év alatt egy ember kap trombózist.

Vagyis 17 millióból egy hónap alatt úgy ezernégyszáz, egy év alatt pedig 17 ezer.

Emellett fontos leszögezni, hogy jelen pillanatban egyáltalán nem biztos, hogy az említett ritka trombózis típusok a többi vakcinánál nem fordulnak elő. Egyelőre kifejezetten nagy figyelem irányult az AstraZenecára. Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint főleg azért, mert a vakcina-gyártók a sajtót is felhasználva igyekeznek támadni egymást.

Ha pedig már a mellékhatásokról van szó, érdemes megjegyezni, hogy a lakosság rengeteg olyan gyógyszert szed, amely kifejezetten ritka esetekben komoly mellékhatásokat idézhet elő. Az Aspirin például májkárosodást vagy akut veseelégtelenséget is okozhat. A hormonális fogamzásgátlók, amelyeket a nők szednek pedig bizonyítottan növelik a vérrögképződés kockázatát. Kétezer esetből általában egyszer okoznak bajt.

De igazán akkor félhetünk, ha elkapjuk a COVID-19-et: a vírus a betegek 11 százalékánál okoz ugyanis mélyvénás trombózist.

Tehát hiába tűnik most az AstraZeneca a hírek alapján a szokottnál veszélyesebbnek, egyelőre nincs olyan adat, ami alátámasztaná, hogy egy problémás szerről van szó.

Ha ezek után se nyugodott meg és egy AstraZeneca oltás után meg akar róla bizonyosodni, hogy a szervezetében nem indult meg a vérrögképződés, akkor ezt nyugodtan megteheti az úgynevezett D-dimer teszttel. Szinte az összes magánkórháznál elvégzik, az ára pedig úgy 7 ezer és 13 ezer forint között szokott mozogni. Vérvételre van hozzá szükség és az eredmény egy nap után ki is derül.

A teszt annak jár utána, hogy a szervezetben a véralvadási mechanizmus a szokottnál nagyobb mértékben aktiválódott-e. Arra a kérdésre, hogy a vérrögképződés elindult-e a testben majdnem 100 százalékos pontossággal ad választ.

A D-dimer tesztet két-három nappal az oltás után érdemes elvégeztetni.