Epidemiológus: együtt kell élnünk a vírussal, csak fokozatos nyitásról lehet szó

Medicina2021. márc. 24.Haiman Éva
A rovat támogatója:

A koronavírus még sokáig velünk lesz, ezért a védőoltások mellett a hagyományos óvintézkedések továbbra is nagyon fontosak – hívta fel a figyelmet egy online beszélgetésen Oroszi Beatrix epidemiológus. Jakab Ferenc virológus kiemelte: téved, aki azt gondolja, ha beoltották, eldobhatja a maszkot.

Egy idális világban, ahol mindenki használ maszkot, rendszersen megmossa a kezét és tartja másoktól a távolságot, csupán ez a három óvintézkedés elegendő lenne a koronavírus megfékezéséhez – mondta Oroszi Beatrix a "Miérted" tudományos ismeretterjesztő magazin YouTube csatornáján tartott szerda esti beszélgetésen.

Az epidemiológus szerint bár ezek egyszerűnek tűnő intézkedések, sokak számára mégis nehezen betarthatók, emiatt van szükség a szigorúságra. Úgy fogalmazott: valóban a védőoltás a legjobb eszköz a járvány ellen, de nem csodaszer. Az óvintézkedéseket még sokáig be kell tartani, nem szabad elengedjük a gyeplőt, hátradőlni, és úgy viselkednünk, mintha nem lenne holnap.

Oroszi Beatrix szerint a nyitást is komolyan elő kell készíteni, „ésszel, fokozatosan”, és minden olyan intézkedést megtartva, ami megvéd bennünket. „Ha azt a keveset sem tesszük meg, amit megtehetnénk, sokkal tovább fogunk egy veszélyes világba bezárva élni” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy mégis mikor lesz ennek a pandémiának vége, az epidemiológus emlékeztetett:

a pandémiák tipikusan nem rövid események, több járványhullámban érkeznek. Idő, ameddig a fogékonyság védettséggé alakul, és ez az új típusú koronavírusra is igaz.

A legoptimistább verzió az lenne – mondta a szakember –, ha ki tudnánk irtani ezt a vírust, egyszer és mindenkorra megszabadulva tőle, ám ezt eddig egyetlen kórokozónál, a fekete himlőnél sikerült csak elérni. Ehhez ugyanis az kellene, hogy az immunitásunk hosszan tartó legyen a kórokozóval szemben, az ne változzon, és ne tudjon semmilyen állatban sem megmaradni, hogy azután onnan újra embert fertőzzön.

A következő lehetőség a vírus eliminálása, eltűntetése bizonyos helyekről. A védőoltásokkal ez a cél, ám ez csak közép-hosszú távon lehetséges.

Rövidtávon a védőoltásokkal a súlyos lefolyást, a halálos szövődményeket ki tudjuk védeni, az egészségügyre háruló nyomás és teher enyhíthető, illetve akik nem kaphatnak oltást, azokat az egyre jobb terápiákkal kezelni lehet majd. Belátható időn belül ez a forgatókönyv a reális, megtanulunk együtt élni a vírussal.

Jakab Ferenc virológus is a védőoltási program szerepét emelte ki, és azt, hogy mivel a vakcinák egyrészt nem 100 százalékos hatékonyságúak, illetve vannak, akik nem kaphatják meg, az oltóanyagfejlesztések mellett a gyógyszerfejlesztések is nagyon fontosak a koronavírus elleni küzdelemben.

Aláhúzta: nagy tévedés, hogy ha már be vagyunk oltva, eldobhatjuk a maszkot. Úgy fogalmazott: a betegséget ettől még elkaphatjuk, de a Magyarországon elérhető vakcinák „talán mindegyike” alkalmas arra, hogy a súlyos, életveszélyes állapotot előidéző fertőzés veszélyét csökkentse, vagy teljesen megszüntesse.

A virológus szerint a koronavírus láthatóan nem szelidül, sőt a különböző variánsok megjelenésével egyre komolyabb klinikai tüneteket okoz. A koronavírus azonban alapvetően a variánsokkal is ugyanaz marad, így aki be van oltva, az egészen biztosan számíthat valamilyen mértékű védettségre.

Ha pedig ezzel elérhető, hogy ne kerüljön súlyos állapotba, kórházba, már megérte. Közben a tudomány fejlődik, az RNS-vakcinákkal például egy új vírusvariánsra is nagyon gyorsan el tudják kezdeni a módosított vakcinafejlesztést, és nyakon lehet csípni a vírust.  

A Covid-védőoltásokkal kapcsolatban Oroszi Beatrix arról beszélt, hogy a tűmentes verziók fognak áttörést hozni, például az orrspray-k, illetve a több komponensű vakcinák, amelyek többféle variánsra is jók. Lehetséges, hogy az influenzához hasonlóan a koroanvírus ellen is kell majd évente vagy ritkábban oltani.

Az AstraZeneca vakcináját mindkét szakember egyértelműen biztonságosnak ítélte.

Jakab Ferenc szerint a problémák elsősorban az északi országokban jelentkeztek ezzel az oltóanyaggal, ahol a lakosságon belül egyébként is magasabb a hajlam a vérrögképződére. Oroszi Beatrix pedig azt emelte ki, hogy amikor védőoltási programot indítanak, főleg, amikor egészségeseket oltanak, minden olyan nem várt eseményt be kell jelenteni, ami az oltást követő 30 napon belül bekövetkezik. Extrém esetben azt is, ha valakit elüt a villamos. A kivizsgálásnak nagyon szigorú szakmai szabályai vannak – mondta, és szerinte megnyugtató, hogy ezek arra a következtetésre jutottak, hogy csupán véletlen egybeesésről volt szó, hogy az oltásokat követően egyesek szervezetében vérrög képződött.