Hullámokban jönnek a járványok, vagy ez csak látszólag van így?

Életmód2021. feb. 11.Haiman Éva

Még magunk mögött sem hagytuk a koronavírus-pandémia második hullámát, máris jöhet a harmadik – de az is lehet, hogy mindez csak érzéki csalódás. A vírust ugyanis eddig kizárólag mesterséges eszközökkel, korlátozásokkal sikerült akár csak átmenetileg is lecsendesíteni.

Tom Jefferson epidemiológus a Covid-19 – járványhullámok című tanulmányában tíz olyan járványt vett górcső alá, amelyekről megbízható információkkal rendelkezünk. Ezek közül ötnek volt egy második hulláma is. 

A tíz járvány jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze.

A járvány neve, ideje

Terjedése

Lehetséges eredet

Jellemzők

Az orosz vagy ázsiai influenzajárvány, 1889-92

Globális

Oroszország*

Két fázis, később súlyosabb

1898-1901-es influenzajárvány

Európa, Amerika, Ausztrália

Ismeretlen*

Enyhe

A spanyol influenzajárvány, 1918-20

Globális

USA vagy Kína

Két fázis, később súlyosabb

1946-48-as influenzajárvány

Globális

Ausztrália vagy Kína

Enyhe

1957-58-as ázsiai influenza

Globális

Kína

Két fázis egyformán súlyos

1968-69-as hongkongi influenzajárvány

Globális

Kína

Lassan terjed, viszonylag enyhe

1977-78-as H1N1 influenzajárvány

Globális

Kína

Nem világos más influenzavírusok együttes keringése miatt

2002-2003-as SARS-járvány

Délkelet-Ázsia, Kanada

Kína

Több fázis

2009-10-es H1N1 influenzajárvány

Globális

Mexikó

Enyhe, kétfázisú

SARS-CoV-2 járvány 2019 végétől napjainkig

Globális

Kína

Folyamatban

Mint Tom Jefferson jelzi, maga a „hullám” kifejezés az 1889–92-es járványból származik, amelynek állítólag több fázisa is volt. Az influenza esetében az iskolai vakációhoz kötik a fertőzések számának csökkenését. A 2009-es járvány ezt jól példázza: nyáron nagyon alacsony volt a fertőzöttek száma, majd a fertőzés újra fellendült a téli hullámig. Az 1918-as és a 2009-es járvány abból a szempontból is hasonlít, hogy a „tavaszi hullámban” kezdődtek és a nyárig folytak. 

A második „hullám” elmélettel kapcsolatos gondolkodás nagy része az 1918–20 közötti spanyol influenzából származik, amely világszerte 500 millió embert fertőzött és becslések szerint 20–50 millió embert ölt meg. Ezen a pandémián alapul a járványok modellezésének nagy része annak ellenére, hogy akkorról nincs megbízható vírusminta, amely megerősítené a hipotéziseket. Két RNS-szekvencia származik két különböző áldozat történelmi példányaiból, de ezek nem mutatnak olyan különleges tulajdonságokat, amelyek megmagyaráznák a virulenciát.

Vannak, akik szerint a korábbi járványokat is aktivitási hullámok jellemzik, erre azonban nincs bizonyíték. A „hullám” kifejezés ráadásul feltételez egy vírusmentes időszakot is, ami valószínűleg illúzió – mutat rá az epidemiológus. Lehetséges, hogy a „hullámok” vagy fázisok egy részét más mikroorganizmusok együttes cirkulációja okozta vagy támogatta. 

Stephen Morse, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa a MedPage Today-nek is azt mondta: a "hullámok" elmélete szempontjából fontos, hogy legyen egyfajta szünet a fertőzésekben, amikor a vírus elhal. Ez a COVID-19 esetében még nem történt meg, itt a szünetek eddig nem emiatt következtek be, vagy azért, mert az emberek többsége már immunissá vált a vírusra. Az esetszámok átmeneti csökkenésének mesterséges oka volt, az, hogy olyan intézkedéseket vezettek be világszerte, amelyek lassították a járvány terjedését.

Az amerikai szakember is azt valószínűsíti, mint sokan mások, hogy a koronavírus-járványban a fellángolásokat leginkább az új mutációk megjelenése okozza. Emlékezetes, a pécsi virológusok már korábban arra figyelmeztettek, hogy a brit mutáns miatt Magyarországon is kialakulhat a koronavírus-járvány harmadik hulláma.