Kilenc Covid oltóanyagot engedélyeztek eddig, ennek többszöröse kaphat jóváhagyást az idén

Életmód2021. jan. 15.Haiman Éva

A koronavírus ellen eddig mindössze kilenc vakcinát engedélyeztek a világban, de ennek a sokszorosa áll fejlesztés alatt, 63 tart a klinikai kipróbálás fázisában, közülük 19-en az utolsó teszteket végzik.

Maroknyi oltóanyag kapott zöld utat egyelőre a Covid-19 ellen szerte a világon, derül ki az egészségügyi termékeket szabályozó testület, a Regulatory Affairs Professionals Society (RAPS) adatbázisából. Ez az összesen 9 vakcina sem rendelkezik azonban minden országban engedéllyel, főként, mert közülük többnél nem zárult még le a harmadik szintű klinikai kipróbálás. Az alábbi táblázatból látható, mely oltásokat és hol hagytak már jóvá.

Vakcina neve

Fejlesztő

Hol hagyták már jóvá?

Comirnaty (BNT162b2)

Pfizer, BioNTech; Fosun Pharma

Egyesült Királyság, Bahrein, Kanada, Mexikó, USA, Szingapúr, Chile, Omán, Szaúd-Arábia, Kuvait, EU, WHO (sürgősségi felhasználással)


mRNS-1273

Moderna, BARDA, NIAID

USA, Kanada, EU, Izrael, Egyesült Királyság


CoronaVac

Sinovac

Kína

COVID-19 vakcina (AZD1222)

AstraZeneca, Oxfordi Egyetem

Egyesült Királyság, India, Argentína, Dominikai Köztársaság, El Salvador, Mexikó, Marokkó

még nincs neve

Wuhani Biológiai Termékek Intézete; Kínai Nemzeti Gyógyszerészeti Csoport (Sinopharm)

Kína

Szputnik V.

Gamaleya Kutatóintézet

Oroszország

BBIBP-CorV

Pekingi Biológiai Termékek Intézete; Kínai Nemzeti Gyógyszerészeti Csoport (Sinopharm)

Kína

EpiVacCorona

Szövetségi Költségvetési Kutatóintézet, Állami Virológiai és Biotechnológiai Kutatóközpont

Oroszország


Covaxin

Bharat Biotech, ICMR

India


Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint ezeken túl további 63 koronavírus elleni vakcina van a klinikai kipróbálás fázisában, és még azokon túl is 173 oltóanyagot fejlesztenek.

A klinikai teszteknél tartó 63 vakcina közül a legtöbb, 19 fehérje-alapú (az ilyenek jellemzően kevesebb mellékhatással járnak, de az általuk kiváltott immunválasz is gyengébb lehet). A második legtöbb oltóanyag – 10 darab – vírusvektor alapú. Ez azt jelenti, hogy egy hordozó vírust használnak, amely a kórokozó antigénjének genetikai kódját tartalmazza – ilyen például az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyaga.

További 9 oltóanyag-jelölt dolgozik elölt vírussal, ezek a betegséget okozó vírus egészét vagy egy részét tartalmazzák, de roncsolt genetikai anyaggal. 

Az ilyen oltások – például a kínai Sinopharm, Sinovac – általában biztonságosabbak az élő kórokozót tartalmazóknál, és gyengébb immunrendszerű betegeknek is adhatók. További 8 oltóanyag várható hamarosan a genetikai alapúak közül, amelyek hasonlóak, mint a Pfizer/BioNTech vagy a Moderna vakcinája. A többi oltóanyag pedig ezek kombinációja.

Az engedélyezés előtt álló Covid-oltóanyagok nagy többsége, 60 százaléka, 38 oltás a már jóváhagyottakhoz haosonlóan 2 dózisú lesz, csupán 11 olyan oltóanyagot tesztelnek jelenleg embereken, amelyekből várhatóan egy adag is kellő immunválaszt ki.

A vakcinák döntő hányadát injekció formájában kell beadni, mindössze 3 olyan vakcinajelölt van, amit az orrba kell cseppenteni, illetve fújni.

A WHO adatbázisa szerint jelenleg 19 oltóanyag tart a klinikai kipróbálás legutolsó fázisában, ezek azok, amelyek jó eséllyel követhetik a piacon a már engedélyezett oltóanyagokat. Ezek közül a legkorábban az orosz Szputnik, a kínai Sinopharm, a Sinovac és a CanSino, valamint a brit Janssen lehetnek azok, amelyekkel a legkorábban olthatnak széles körben.